Clinton kontra Bush: az elemzők szerint újrajátszhatják az 1992-es elnökválasztási menetet 2016-ban. Ha így történik, az utóbbi negyedszázad két leginkább meghatározó politikus dinasztiája között dőlhet el, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke. A szereplők természetesen nem ugyanazok lennének, mint 22 éve: a demokrata oldalon a volt First Lady indulhat, míg ellenfele a 41. elnök kisebbik fia lehet. Ám korai lenne biztosra venni, hogy a Fehér Ház következő lakója olyan családból kerül ki, amely már adott elnököt (a Bush-dinasztia esetében kettőt is) Amerikának. A bizonytalanságot nem csak az okozza, hogy hivatalosan még egyik oldalon sem szálltak be a versenybe. Legalább annyi érv szól ugyanis amellett, hogy új kezekbe kerüljön a világ első számú hatalmának kormányrúdja.

Felmérések szerint unióellenes képviselők tehetik ki az Európai Parlament több mint egynegyedét a május 22–25-ei választások után. Az euro­szkep­tikusok malmára hajthatja a vizet az európai voksolásokat a kezdetektől jellemző tendencia is: 1979 óta ugyanis minden egyes választáson csökkent a szavazók száma. A szakértők többsége azonban úgy véli, az EU-ellenesség erősödése nem fog jelentős változást eredményezni a 751 tagú parlament működésében.

Letartóztatta és négy napig kihallgatta az északír rendőrség Gerry Adamst, a Sinn Féin politikusát a múlt héten, egy több mint negyven évvel ezelőtt elkövetett gyilkossággal kapcsolatban. Adams, aki az északír békefolyamat egyik meghatározó szereplője volt, a Boston College hangfelvételei miatt került a rendőrség látókörébe, amelyeken volt IRA tagok állítják, hogy Gerry Adams a szervezet magas rangú tagja volt.

Bár az al-Kaida törzsbázisával szemben az Egyesült Államok és szövetségesei sikeresen léptek fel, mégis világszerte növekszik a terror és a terrorizmus áldozatainak száma egy most napvilágot látott jelentés szerint, amely 54 terrorszervezet működését vizsgálta világszerte. Az Egyesült Államok Külügyminisztériumának jelentése alapján Európára a legnagyobb veszélyt a Szíriába utazó, majd onnan potenciálisan hazatérő szélsőségesek jelentik. 2013-ban a legdrámaibb növekedés Irakban  volt tapasztalható, ahol egy év alatt megduplázódott a terrortámadások száma.

Minden korábbinál nagyobb érdeklődés jellemzi a németeket Adolf Hitler iránt – áll egy, a német médiát figyelő kutatás jelentésében. 2013-ban mintegy 2000, a Führerről szóló könyvet adtak ki, míg ez év januárjától április végéig összesen 242, azaz naponta két olyan dokumentumfilmet sugároztak Németországban a tévécsatornák, amelynek címében a náci vezér neve szerepelt.

Duplájára emelte a tétet a Vatikán, a tömeg mégis a felére csappant: a húsvét vasárnap utáni hétvégén tartott kettős szentté avatáson két pápa is részt vett, a 800 ezer érdeklődő mégis csak feleakkora volt, mint 2011-ben II. János Pál boldoggá avatásán. Akik nem fértek be a Szent Péter térre, a látványos eseményt óriáskivetítőkön figyelhették Róma számos pontján, több nemzetközi óriáscég bőkezű támogatásának köszönhetően. Ferenc pápa erre a napra félretette antikapitalista programját, a bankok és olajtrösztök által a látványos vatikáni ünnepséghez nyújtott szponzori segítségért cserébe.

A UKIP nevű euroszkeptikus párt lehet a második erő a májusi európai parlamenti választáson Nagy-Britanniában, maga mögé utasítva a kormányzó konzervatívokat és liberálisokat. A párt tartós megerősödése még sok álmatlan éjszakát okozhat David Cameronnak, ugyanis a konzervatívoktól visz el szavazatokat, ami a jövő évi parlamenti választások elvesztésével fenyeget. Lukács András   Kevesebb mint egy hónappal az EP-választások előtt – az ICM közvélemény-kutató cég előrejelzése szerint – a toryk megalázó vereség elé néznek. A felmérés szerint ugyanis csak harmadik helyen futhatnak be mintegy 22 százalékos eredménnyel, jelentősen lemaradva a 30 százalékra értékelt Labour és a 27 százalékra becsült UKIP (Egyesült Királyság Függetlenség Pártja) mögött.  Bár az EP-választások eredménye általában nem jár különösebb hatással a brit belpolitikára, David Cameronnak mégis fejfájást okozhat a UKIP jó EP-szereplése. Egy évvel a parlamenti választások előtt ugyanis aggasztó lehet a toryk számára, hogy szavazótáboruk jelentős része átpártolt az EU-tól való nagyobb függetlenséget zászlajára tűző UKIP-hez. A felmérések szerint a 2010-ben a torykra szavazók mintegy 37 százaléka ezúttal a UKIP-re kíván voksolni, aminek több oka is van. Az EP-választás az Egyesült Királyságban – csakúgy, mint sok más országban – jó lehetőség arra, hogy a választók tét nélkül üzenjenek a kormányzó pártnak, hogy nincsenek megelégedve az iránnyal. Nem biztos tehát, hogy jelenlegi népszerűségét a UKIP szavazatokra tudja fordítani a jövő évi parlamenti választásokon, viszont elvihet annyi szavazatot a konzervatívoktól, ami a kormányba kerülhet.  A UKIP felfutó népszerűségének oka a jól érthető üzenet: túl sok a bevándorló, az EU-ból pedig ki kell lépni. A bevándorlás visszaszorításának kérdése szavazatvonzó kampánytémának számít Nagy-Britanniában, 2010-ben David Cameron ezzel sokakat megnyert, és kormányra kerülve valóban jelentősen csökkentette a bevándorlók számát. A bevándorlásellenes témát azóta a UKIP-nek sikerült monopolizálnia, akik szerint ez nemcsak a gazdaságra gyakorol negatív befolyást, hanem kulturálisan változtatja meg az országot, ráadásul nagyon rövid idő alatt. A UKIP egyik szórólapján egy teljes díszbe öltözött indián szerepel, alatta a szöveg: „Ő sem törődött a bevándorlással… ma egy rezervátumban él.”  A UKIP politikai ellenfeleinek többszörösen is sikerült fogást találni a párton az elmúlt hetekben: először azt kérték számon a pártot vezető Nigel Farage-on, hogy miért német származású (tehát bevándorló) feleségét alkalmazza személyi asszisztenseként az EP-tagoknak járó pénzből. Farage erre a kérdésre azt a választ adta, hogy nincs olyan brit munkavállaló, aki hajlandó lenne ennyi túlórát vállalni. Ezt az állítását azonban órákon belül megcáfolták, ugyanis egy szándékosan hamis álláshirdetésre, amelyben ugyanazt a munkát és ugyanannyi túlórát írtak elő, mint amennyit Farage felesége dolgozik, rekordidő alatt több ezren jelentkeztek. Ezt követően jött az újabb fricska. A múlt héten ugyanis kiderült, hogy a UKIP hatalmas csinnadrattával bemutatott óriásplakát-kampányában szereplő munkást alakító férfi egy ír bevándorló. A plakáton, amelyen a férfi ülve koldul, a következő szöveg olvasható: „Az EU politikája működésben. A brit munkásokat sújtja az olcsó munkaerő.”  A kampánycsatározások ellenére a választók számára szimpatikus a UKIP bevándorlással kapcsolatos felfogása, ami miatt támogatói 26 százaléka választotta a pártot. További 24 százalék pedig a párt EU-politikája miatt – amely lényegében abból áll, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból – szavazna rájuk. Az EU-val kapcsolatos kérdések megvitatására Nick Clegg, a liberálisok vezetője és egyben miniszterelnök-helyettes április elején televíziós vitára hívta ki Nigel Farage-ot, amelyet a BBC közvetített. Nick Clegg, aki 1999 és 2005 között maga is EP-képviselő volt – hasonlóan Farage-hoz, aki jelenleg is az –, és Nagy-Britannia EU-tagsága mellett az egyik legelkötelezettebb magas rangú politikus, valószínűleg abban reménykedett, hogy a televíziós vita ismét neki és pártjának hoz majd szavazatokat. 2010-ben ugyanis a televíziós vitán való jó szereplésének köszönhetően – ahol úgy mutatta be pártját, mint amely mindig a két rivális nagy párt között helyezkedik el – helyzetbe hozta saját magát és a liberálisokat, aminek koalíció és kormánytagság lett az eredménye. A tévévita azonban ezúttal nem neki kedvezett. Annak ellenére, hogy szenvedélyesen érvelt az EU által jelentett előnyök mellett, a közönség mintegy 68 százaléka Farage-ot látta jobbnak. Ez nem sok jót jelent a liberálisok számára, akik az ICM felmérése szerint sovány 8 százalékra számíthatnak május 22-én. Karizmatikus felmosórongy

Ukrajna egyre jobban hasonlít egy puskaporos hordóra, amelyből a kilógó kanócot még éppen nem gyújtották meg, de nem sok kell hozzá. Kelet-Ukrajnában a szeparatisták egyre több városban foglalják el az állami hivatalok épületét, nemzetközi EBESZ- megfigyelő­ket raboltak el, és kémkedés vádjával tartják fogva őket, egy korábbi Janukovics-támogató polgármestert pedig ismeretlenek lőttek hátba. A Nyugat diplomáciai megoldást keres, ami nem igazán hatja meg az oroszokat, és a hab a tortán, hogy Németországban ukrán gyártmányú félautomata fegyverek tűntek fel, amelyeknek úti célja egyelőre ismeretlen.

Április 24-e az 1915-ös, törökök által elkövetett nép­irtás áldozatainak emléknapja Örményországban. A történelem során először Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök fejezte ki együttérzését a török fél részéről a sok százezres genocídium áldozatainak leszármazottai iránt, ezt a gesztust azonban az örmény vezetés kevésnek találta. Jereván a népirtás elismerését és az áldozatok családjainak kárpótlását is várná, miközben Azerbajdzsánban politikai haszonlesésről beszélnek.

Erősödik az iszlám szegregáció a francia iskolákban egy titkosszolgálati jelentés szerint. A Le Figaro birtokába jutott jelentés szerint a muszlim diákok öltözékükkel, étkezési szokásaikkal, ima-összejöveteleikkel egyre inkább elfoglalják a vallásilag híresen semleges francia iskolákat.

Német nyelven lehet iszlám oktatásban részesülni a jövőben az osztrák általános iskolákban, ahol a muszlim diákok száma újabban meghaladja a katolikus tanulókét. „Ami még hátravan, az Róma elfoglalása. Ez azt jelenti, hogy az iszlám visszatér Európába harmadszor is, miután kétszer kiűzték. Meghódítjuk Európát! Meghódítjuk Amerikát! Nem kard, hanem a dawa (térítési kötelezettség) által” – hangoztatta véleményét Juszuf al-Karadavi, a Muzulmán Testvériség főideológusa.

Több birminghami iskolában valósak az iszlám térhódításra vonatkozó állítások, amelyekre két muszlim levelezése nyomán derült fény márciusban – állítja az angol közoktatást felügyelő szerv, az Ofsted (A muszlim faló. Hetek, 2014. március 28.). A testület jelentéséből húsvét körül kiszivárogtatott, az angol sajtóban megjelent részletek szerint legalább hat állami iskolát érint a trójai faló néven elhíresült akció.

Még mindig nem veszi elég komolyan a világ felháborodását a Vatikán a molesztált gyermekek ügyében. A hét elején Silvano Tomasi érsek, a Vatikán ENSZ nagykövete adott ki adatokat az ENSZ kínzás elleni bizottságának meghallgatásán, amelyek csak tovább borzolták a kedélyeket. Eközben az ügyek kivizsgálására létrehozott szentszéki bizottság megállapításai is hiányosságokat tártak fel, de azt is elismerték, hogy a változásban csak reménykedni lehet.

Két hónappal a maláj utasszállító repülőgép eltűnése után továbbra is eredménytelen a roncsok utáni kutatás az Indiai-óceánon. Az összeesküvés-elméletek száma egyre nő, de továbbra sem tudni, pontosan mi történhetett a fedélzeten tartózkodó 239 utassal. Mindeközben a maláj hatóságok letartóztattak 11 terroristát, akik egyes források szerint az al-Kaidával állhattak kapcsolatban.

Új ország nevével lesz érdemes megismerkednünk május 11. után: Novorosszija Ukrajna délkeleti megyéiből létrejönni szándékozó köztársaság, amelyről egyelőre sem államformáját, sem alkotmányos berendezkedését tekintve nem tudunk mást, csak annyit, hogy vezetői a jelenlegi kijevi „fasiszta junta” népirtásától hivatottak megvédeni népüket.

Alig öt héttel a malajziai repülőgép eltűnése után újabb ázsiai közlekedési katasztrófa döbbentette meg a világot. A dél-koreai Sewol óceánjáró komp tragédiája nemcsak a feltételezett áldozatok számában hasonló az MH370-es járat esetéhez, hanem abban is, hogy nincs egyértelmű válasz az események kiváltó okaira, továbbá a hozzátartozók ezúttal is a hatóságokat hibáztatják az információk visszatartása miatt. A hajókatasztrófa más szempontból a Costa Concordia balesetét idézi: mindkettő a partközelben történt, és a kapitány, valamint a legénység nagy része anélkül menekült el a hajóról, hogy gondoskodtak volna az utasok mentéséről.

Egymásnak ellentmondó vallomások hemzsegnek az amputált lábú sportoló, Oscar Pistorius perében. A világhíres paralimpikont nem csak a „Buldognak” becézett ügyész, Gerrie Nel vádolja hazudozással, szereplését a tárgyalást figyelemmel kísérők jelentős része is hiteltelennek találja; egy dél-afrikai újságíró pedig nyílt levélben szólította fel, hogy erősítse meg a közeli forrástól származó információt, miszerint a tárgyalások előtt leckéket vesz színjátszásból. A per tétje legalább 25 éves letöltendő börtönbüntetés.

Folytatja a terrorellenes akciót az ukrán kormány a szepara­tistákkal szemben Kelet-Ukrajnában, a Nyugat és az Egyesült Államok jóváhagyásával. Moszkva viszont a polgári lakossággal szembeni agressziótól és a Nyugat által támogatott fegyveresek terrorjától védené az orosz lakosságot.

Folyamatos vita zajlik Németországban Edward Snowden meghallgatásával kapcsolatban. A politikusok nem értenek egyet azzal kapcsolatban, hogy az NSA (Nemzetbiztonsági Ügynökség) megfigyelési botrány szivárogtatója tegyen-e vallomást a német parlament NSA-vizsgálóbizottsága előtt, illetve hogy ezt személyesen, Németországba utazva kell-e megtennie. Snowden jelenleg még mindig az oroszok vendégszeretetét élvezi.