A Hetek körkérdéssel fordult több vezető amerikai evangéliumi pásztorhoz és keresztény médiavezetőhöz a hírrel kapcsolatban, hogy átfogó képet adhassunk arról, mi okozza a korábbi évekhez, sőt évtizedekhez képest jelentős politikai hangulatváltozást, miért csalódott sok hívő a politikában, mit gondolnak az egyházak politikai és társadalmi kérdésekben tett állásfoglalásairól, és milyen hatással lehet ez az előttünk álló választásokra?
A tervek szerint a beérkezett válaszokról a november 5-ei választásokig megjelenő lapszámainkban beszámolunk.
De nézzük először, mit is állapított meg az új tanulmány. Az Arizonai Keresztény Egyetem Kulturális Kutatóközpontjának felmérésében a megkérdezettek alig több mint fele (51 százalék), akik „hívőként” azonosították magukat, válaszolta azt, hogy valószínűleg részt vesz a választáson, és szavazni is fog valamelyik jelöltre. (A felmérésben a „hívők” megjelölést azok kapják, akik valamely elismert vallással, például a kereszténységgel, a judaizmussal, a mormonizmussal vagy az iszlámmal azonosulnak.)
2024.10.11. (XXVIII/41)
