A népek egyik legfőbb igénye a szabadság: a nemzeti ünnepek tekintélyes része is forradalmakhoz, felkelésekhez kapcsolódik. Az elmúlt évszázad azonban számos példát szolgáltatott arra, hogy a tömegek megmozdulása nem mindig organikus, belső igényekre épülő folyamat.
Rejtő Jenő, vagy P. Howard, vagy Gibson Lavery, vagy születési nevén Reich Jenő talán az egyetlen magyar író, akinek nincs klasszikus értelemben vett életrajza, csak kiterjedt legendáriuma, melynek megteremtésében ő maga játszotta a főszerepet. Ezért az ellenállhatatlan humorú regényíró kalandos életének vélt és valós eseményeit igencsak nehéz szétválasztani egymástól.
„Ha az anyák nem jutnak segítséghez krízishelyzetben, és ha nem tudják, hogy abortusz közben mi történik velük és babájukkal, s hogy ennek milyen kockázatai lehetnek rájuk nézve, akkor nem tudnak felelős döntést hozni. Én is csak azért lettem informálva, mert aktivistákkal kerültem kapcsolatba” – mondta el kérdésünkre egy babáját megtartó kismama.
„Azért hoztam létre 20 éve az Élet Menete Alapítványt, majd tavaly az Emlékezzünk és Emlékeztessünk Alapítványt, mert hiszem, hogy mindmáig sokakat érdekel a holokauszt témája, csak nincs lehetőségük a saját környezetükben találkozni vele” – mondja Gordon Gábor, akinek kiemelkedő érdemei vannak a magyarországi túlélők történeteinek megismertetésében, a generációk közti párbeszédben, az emlékutak szervezésében, a soáemlékezet megőrzésében.
A francia Disney-nek is emlegetett René Goscinny karikaturisztikus, öniróniával is megspékelt humora tökéletes eszköznek bizonyult arra, hogy a 20. század kritikus évtizedeiben némiképp oldja a nemzetek közötti különbségeket, ugyanakkor faji felsőbbrendűségtől mentesen öntudatot adjon a hanyatlófélben lévő Franciaországnak is.
Napjainkban Európa vezető politikusai úgy beszélnek az Oroszországgal szembeni kemény fellépés szükségességéről, mintha nem lenne tapasztalatuk arról, mivel is jár az ilyesmi. Pedig nem csak Hitler és Napóleon keveredett értelmetlen vérontásba a kontinens keleti felén.
Az 1848. március 15-i forradalom eseményei elindították Magyarországot a szabadság és a polgári berendezkedés kiépülésének útján. A fiatal értelmiségiekből álló Tízek Társasága e fordulat motorjának számított. Elvitathatatlan pozitív hatást gyakoroltak a magyar történelemre, és ebben protestáns örökségük is meghatározó szerepet játszott.
Bár sokan és sokszor temették már a házasságot az ellenkulturális forradalom kirobbanása óta, mégsem sikerült meghaladni az emberiség első és legalapvetőbb intézményét. A világsajtó az utóbbi időben rendszeresen foglalkozik az új házasodási trendek magyarázatával. De vajon mi lehet az igazi ok?
Nem új keletű jelenség az, hogy kéjnőket, eszkortokat, gigolókat vagy chippendale-eket helyeznek rivaldafénybe. Hollywood azonban ezen a hétvégén önmagát is alulmúlta azzal, hogy az Anora című, szoftpornónak is beillő film kapta a legfontosabb Oscar-díjakat. A prostitúció elfogadtatásának új szintjére lépett a szórakoztatóipar.
A folyamatos mobilozás miatt lehajtott fejjel járó kisiskolások. A telefonjuk távollétében szívszorongató stresszt átélő egyetemisták. Szorgos munkavállalók, akik munka után még órákig képtelenek kicsekkolni a netről. Utasok a tömegközlekedésben, akik üveges tekintettel bámészkodnak, ha egyik utastársuk épp rosszul lett. Mert egyrészt „zavarja” őket a mobilozásban. „Jobb” esetben meg nem találják online, mi a teendő „offline”.
A suliban a szemetesből szedte ki a társai eldobott uzsonnáját, mert otthon nem volt mit enniük. A mélyszegénységből úgy került ki, hogy 15 évesen maga kérte állami gondozásba vételét. Galamb Alex ma pékmester, szakoktató, szegény sorsú gyerekeket segítő alapítványa van, mi több, háromgyermekes családapa és a Tokaj-Hegyalja Egyetem hallgatója is.
Donald Trump február elején bejelentette: Amerika átvenné a Gázai övezet feletti ellenőrzést a háború után, a palesztinokat pedig átmenetileg kitelepítené, amíg felépül a Közel-Kelet új „Riviérája”. Ezzel kész helyzet elé állította az arab világot: ha nem tudnak jobbat felmutatni, Amerika minden bizonnyal nem fog habozni tervének megvalósításával.
Amerika legkifinomultabb, legcizelláltabb magazinját egy 33 éves szabadszájú coloradói férfi alapította, aki még a gimnáziumot sem végezte el. Hiányosságai dacára azonban olyan kiadvány nőtt ki a keze alatt, ami száz év után is az egyik legsikeresebb képviselője a modern nyomtatott sajtónak.
Donald Trump elnöksége első napjától kezdve viharos gyorsaságú tempót diktál. Első rendeletei egyikében hat drogkartellt és két drogbandát terrorista szervezetnek minősített annak reményében, hogy pontot tehet egy közel évszázados küzdelem végére.
A magyar regény koronázatlan királyának gazdag életműve a nemzet történelmének egyik legviharosabb időszakában született meg: a 19. század eseményei az ő életét is felforgatták, de alkotói kedvét megtörni nem tudták soha.
A kis szemtanú és más filmes alkotások széles körben ismertté tették az amishok társadalomtól elzárt világát. A közösség tagjai az amerikai választási kampány során tanúsított aktivitásukkal azonban sokakat megleptek. Érdemes ennek apropóján megnézni, kik is ők valójában, és hogyan viszonyul hozzájuk az amerikai társadalom.
„Helyreállítjuk egy nagyszerű elnök, William McKinley nevét” – hangzott el Donald Trump beiktatási beszédében, mikor arra utalt: visszakeresztelné Észak-Amerika legmagasabb csúcsát McKinley-heggyé. Nem kérdés, hogy imponál számára az Egyesült Államok 25. elnökének öröksége. Vérbeli üzletemberként tekint rá, aki gazdaggá tette országát. De vajon milyen ember és milyen elnök volt William McKinley, és mit jelenthet az a következő négy év tekintetében, ha Trump az ő példáját követi?
A nyugati közvélemény többnyire neonáci, xenofób pártként ismeri a német AfD-t, miközben kevés figyelem irányul a párt történetére és arra, hogy a vele összefüggésbe hozott problémák többsége valójában az össznémet társadalom válságának tünetei is.
