illusztráció( Forrás: Shutterstock/PuzzlePix)
Az ünnep eredete az ősi kelta rituálékig nyúlik vissza – a Halloween mai ünneplőinek többsége valószínűleg nincs tisztában az ünnep okkult eredetével.
A kelták október 31-én tartották a Samhain ünnepét, amikor az év során meghaltak szellemei visszatértek, hogy elfoglalják az élők testét, mielőtt a holtak világába távoznak.
Az ijesztő jelmezekbe öltözött emberek kiáltozva vonultak fel, hogy összezavarják és elijesszék a szellemeket. Sokszor ijesztő maszkokat is viseltek, ha kimentek a házból, hogy az esetleg szembejövő gonosz szellemek őket is maguk közül valóknak higgyék. Az ünnep tiszteletére a druidák ilyenkor hatalmas tüzeket raktak, ahol gabona- és állatáldozatokat mutattak be a kelta isteneknek és jövendőt mondtak.
A hetedik században IV. Bonifác pápa november elsejét mindenszentek napjává tette. Széles körben elterjedt nézet, hogy a pápa ezzel a lépéssel többek között a kelták halottakhoz fűződő ünnepét igyekezett keresztény jelmezbe öltöztetni. Az ünnep neve All-hallows (minden szent) lett, az ünnepet megelőző este pedig All-hallows Eve, azaz Halloween. Néhány évszázaddal később az egyház november 2-át a halottak napjává tette, amit a Samhainhoz hasonlóan hatalmas tüzekkel, felvonulásokkal és különböző szenteket, angyal- vagy ördögjelmezek felöltésével ünnepeltek. A három ünnep együtt a Hallowmas nevet kapta.
