Október 7-e sok szempontból vízválasztó volt Izrael számára, ugyanakkor hitéleti szempontból fontos hozadéka volt az, hogy az izraelieket nagy arányban a Bibliához és az Istenbe vetett hithez fordította. Egy jeruzsálemi pásztort kérdeztünk a hit és a háború kapcsolatáról, valamint arról, hogyan is áll az izraeli társadalom azokhoz, akik zsidóként meg vannak győződve arról, hogy Jézus, vagy ahogy ők mondják: Jesúa a Messiás.
Január végén a szíriai hatalomváltás főszereplőjét az ország elnökévé választották. Ahmed as-Sara’a azt ígérte, minden szíriai ember elnöke lesz, aztán pár héten belül sok szíriai megmutatta, hogy nem kér ebből. A Nyugat azonban óvatosan elkezdte a szankciók enyhítését, és zavarba ejtő nyitottságot mutat a dzsihádistából lett elnök felé, aki szabadságról és egységről beszél. Pálfordulás történt volna a terrorvezér életében? Mi történik most azon a bizonyos damaszkuszi úton?
A háborúskodás és a kábító hatású szerek közötti összefüggést leggyakrabban a profit és a kereskedelem oldaláról szokták vizsgálni. A britek által kétszer is vívott ópiumháború, a CIA vagy éppen a muszlim szélsőségesek kábítószer-kereskedelemben való részvétele már e lapban is előkerült. Kevesebb szó esik viszont arról, hogy miként használnak mind e mai napig kábítószereket a harcászatban a katonák teljesítményének fokozására és gátlásaik feloldására. Pedig a gyakorlat ősi gyökerekig nyúlik vissza.
Miközben hazánk dicső szabadságharcára emlékezik, újra háborús izgalom járja át Európa nemzeteit. Bizonyos eu-vezetők majdhogynem kéjes borzongással készülnek újra lángba borítani ezt a sokat szenvedett kontinenst. Ha valamikor, hát most különösen fontos, hogy az igaz Isten követői felemeljék szavukat a mennybe: kérnünk kell egy szebb jövőt, mint amit Európa vezetői szánnak nekünk!
Nem titok, hogy Donald Trump újraválasztásában, mely forgószélként söpör végig a világon status quók sorát rúgva fel, jelentős szerepet játszottak az evangéliumi keresztény vezetők. Egyikük, Mario Bramnick, aktívan részt vett az elnök kampányában, és sokat tett azért, hogy az amerikai vezetők baráti kapcsolatokat építsenek ki Izrael államával. A Latino Coalition for Israel szervezet vezetője a napokban az Alapjogokért Központ meghívására Magyarországra látogatott. Arról kérdeztük, pásztorként mit gondol, milyen változást hoz az új Trump-éra, hogyan illeszkedik mindebbe Magyarország, és miért látja fontosnak a keresztények részvételét a politikában.
A Pew Research Center e héten közzétett új jelentése szerint a kereszténység hanyatlása az Egyesült Államokban az elmúlt években lelassult, és mostanra úgy tűnik, hogy meg is állt. Nem zárják ki, hogy a jövőben akár keresztény ébredés is beköszönthet az országban, ugyanakkor a trendek egyértelműen még nem jelzik előre a pozitív fordulatot.
Ahogy Ferenc pápa az életéért küzd és a legoptimistább prognózisok sem jósolnak neki sokat, óhatatlanul érződik, hogy pápasága effektíve véget ért, s közeleg az elszámolás ideje. A latin-amerikai főpap regnálása tele volt ellentmondásokkal, eretnekségekkel és felforgatással. Igazi hatása azonban majd valószínűleg az utódjának munkájában fog igazán megmutatkozni.
Miközben a világ feszülten várja a római Gemelli-klinikáról érkező híreket, csendben megkezdődött a pápaválasztási konklávé előkészítése. Arra ugyanis kevesen számítanak, hogy Ferenc pápa a súlyos megbetegedése után aktív vezetője marad a katolikus egyháznak, hiszen még 2013-ban, trónra lépése után letétbe helyezte lemondó nyilatkozatát, amennyiben nem képes ellátni feladatát.
Ferenc pápa egészségi állapota újra odatereli a figyelmet a Konklávé filmhez, hisz a megosztott kereszténységnek – tetszik vagy sem – még mindig ikonikus figurája Róma püspöke. A téma a zárt termekben zajló pápaválasztás, meg ami a szűk cellákban és lépcsőfordulókban megtörténhet. A suttogó intrikák és a kemény szóharcok nyomán aztán meglepő a kiválasztott – ám egész lényével jelzi a kort, amiben élünk.
A római egyház feje tüdőbeteg, s ahogy az lenni szokott, a Vatikán valósággal megbolydult a pápai trón esetleges megüresedésének lehetőségétől, akárcsak kelmébe öltöztetett méhek raja. Ahogy minden a Szentszék utódlásától zümmög, úgy tűnik, az új amerikai kormányzat szeretne a méhész szerepébe kerülni.
Donald Trump megválasztása és különösen beiktatása óta megindult a vita arról, hogy értelmezhető az elnök a Biblia tükrében.
Noha Donald Trump Gáza-terve elvitte a show-t, az amerikai és izraeli kormányfő Júdea és Szamária kapcsán is történelmi bejelentést ígért a közeljövőben. Valóban eljöhet a cionisták régóta várt „Nagy Izrael” álma, amitől retteg a világ? Egyáltalán mit jelentene az annektálás a gyakorlatban, és mit adnak a képlethez az Izrael felé hajló Öböl-államok?