Donald Trump megválasztása és különösen beiktatása óta megindult a vita arról, hogy értelmezhető az elnök a Biblia tükrében.
Noha Donald Trump Gáza-terve elvitte a show-t, az amerikai és izraeli kormányfő Júdea és Szamária kapcsán is történelmi bejelentést ígért a közeljövőben. Valóban eljöhet a cionisták régóta várt „Nagy Izrael” álma, amitől retteg a világ? Egyáltalán mit jelentene az annektálás a gyakorlatban, és mit adnak a képlethez az Izrael felé hajló Öböl-államok?
Miközben a világ figyelme Trump és Netanjahu találkozója nyomán a gázai rendezésre összpontosul, a felek közötti konfliktus valódi forrópontja Júdea és Szamária (a Nyugati part). Bár itt a zsidók és a palesztinok is rég letettek a „jogszerű” érdekérvényesítésről és kész tényeket teremtő földszerzésbe kezdtek (amely játszmában Amerika, az ENSZ és az EU is megtette tétjeit), újra fókuszba kerül a zsidó őshaza ügye.
A bibliai kutatások a bibliakritika és a materialista tudomány térnyerése idején is folytatódtak, és egyre egységesebb, megalapozottabb eredményeket produkáltak. Ezek egytől egyig azt erősítik meg, hogy a jelenlegi világkorszak a végéhez közeledik: az emberiség sabbatja már a küszöbön áll.
A reformáció nem csupán a keresztény tanítás és hitélet megújítását tűzte ki célul, hanem az írásmagyarázat és a bibliai időszámítás terén is újításokat hozott. E folyamat sem volt azonban mentes akár okkult befolyásoktól, akár birodalmi szemlélettől vagy a tudomány földhözragadtságától.
Míg a kora középkor egyházatyái mindent megtettek, hogy a rendelkezésükre álló ismereteik alapján megalkossák a világ történetének kronológiáját, az ezredforduló utáni középkori tudósok inkább egyes birodalmi érdekeknek rendelték alá az időszámítást és történetírást. Ha hozzáadjuk ehhez a misztikus eszkatológiák elszaporodását, rájövünk, hogy a reformációnak volt mit helyére tennie.
Az ú jév elején kézenfekvő időszámítási kérdésekkel foglalkozni. Míg a zsidó kronológia úgy tűnik, évszázados mértékű késésben van, a keresztény hagyományok is több zavaros elemet vittek a bibliai időszámításba. Mindez különös jelentőséget nyer, amennyiben a profetikus várakozásokat és eszkatológiai felfogásokat is befolyásolja.
A római társadalom lezüllesztése kísértetiesen egybecseng jelenkorunk morális lejtmenetével. A történelem tanulsága kijózanító: amilyen nagy erőkkel próbálták a császárok annak idején lekenyerezni az embereket a rendszerrel való megalkuvásra, olyan buzgalommal üldözték a keresztényeket, akik nem akartak a dekadencia útjára lépni.
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
Járt-e Jézus Indiában?
Hamis evangélium a Názáreti gyermekkoráról »