A házasság spirituális dimenziói mára jórészt feledésbe merültek. Ezeken felül érdemes keresnünk annak okait is, hogy miért éppen ilyen keretek között gondolta ki ezt a szövetséget maga Isten. Így jövünk rá arra, hogy a házasság célja sokan univerzálisabb és korszakalkotóbb, mint azt sokan gondolják.

Noha a nemzetállamok rendszere a 18. század végétől mindmáig meghatározza a nemzetközi politikát, napjainkban egyre erősebben pulzál az az ősi birodalmi szellem, amelyről a Jelenések könyve úgy ír, hogy „volt és nincs, noha van”. Az új Róma szörnyetege a „multikulturalizmus” és „jogállamiság” leple alatt fejlődik és a nemzetállamok jogköreinek elszippantásával táplálkozik, amire az EP-választások apropóján érdemes egy pillantást vetnünk.

Napjainkban az egyik legnagyobb hiba, amit egy keresztény hívő elkövethet, az, ha azt hiszi: politikai állásfoglalásainak és döntéseinek nincsen messzemenő következménye és erkölcsi jelentősége. A Biblia az individualizmus helyett teljesen más elveket közöl a hívők közéleti szerepvállalása kapcsán.

Kálvin János, a 16. századi reformáció kiemelkedő alakja 460 esztendeje fejezte be földi pályafutását. Bár életútja nem volt mentes az ellentmondásoktól, életműve kétségtelenül óriási hatást gyakorolt és gyakorol ma is emberek millióinak hitére, életére.

Az iszlám egy arab próféta örökségén és a neki tulajdonított arab nyelvű tanításokon épült föl. Azt hihetnénk tehát, hogy az iszlám kulturális értelemben arab. Óriási tévedés lenne azonban Perzsia kulcsfontosságú szerepét figyelmen kívül hagynunk. A perzsa hatás nélkül ugyanis az iszlám sem történelmi, sem pedig profetikus távlatban nem érthető meg igazán.

Akárcsak a húsvét, úgy a pünkösd is többhetes eltolódásban van idén az eredeti zsidó ünnephez, a lapunknak is nevét adó hetek (savuót) ünnepéhez képest. Mi most a keresztény naptárhoz igazodva emlékezünk meg az Egyház kezdetéről, és a zsidó gyökerekről sem feledkezve bemutatjuk, miként telt és telik e jeles nap Izraelben.