Az engesztelés ünnepe (jóm kippur) az emberiség közös kincse, isteni adomány és ajándék, a nemzetek és Izrael jövőjét paradigmatikusan hordozó kijelentéscsomag része. Cikkünkben a tórai együttélési normák között felbukkanó, titokzatos megváltó vérrokon szerepe felől közelítve, illetve a mindenki számára kilátásba helyezett végső ítélet elhárításának szempontjából próbáljuk megragadni aktuális lényegét.

A Szentírásban rögzített őszi ünnepek mindig a prófétai várakozás időszakai. A kürtzengés ünnepe – a sorban az első – egy olyan korszakváltó pillanatot jelez előre, amikor Isten maga fog beavatkozni a történelem folyásába. A népek és egyének ezekben a napokban is – akár tudják, akár nem – cselekedeteikkel határozzák meg, hogy az Úrnak e bizonyos napja milyen messzemenő következményekkel jár majd rájuk nézve.

Az izraeli–palesztin konfliktus nyugati humanista alapú megközelítése már az elmúlt évtizedekben is illuzórikus volt, de 2023. október 7. óta a dogmatikus valóságtagadás új szintjére lépett. A világ mégis a Hamász dominálta „Palesztin állam” egyoldalú elismerésére készülődik, míg Izrael második éve köszönti az őszi ünnepeket béke és foglyai hazatérése hiányában.

„Híres emberek mondatai a Bibliáról” tematikájú utcai pop up-kiállítás, kvízek-keresztrejtvények, gyerekjátékok, limonádé, zenei programok várták a budapestieket a város számos közterén a nyár utolsó hétvégéjén. A programot szervező Hit Gyülekezete célja azonban elsősorban nem a szabadidő kellemes eltöltése volt, hanem az, hogy „vonzó beszélgetési pontok” jöjjenek létre, ahol Jézus Krisztusról hallhatnak az arra járók.

Valósággal lángol a talaj a Kelet és a Nyugat határán, ahol a leg­ősibb vallások alapkövein ma már egy multikulturális metropolisz magasodik. Bár Bakuban a gazdasági fejlődés háttérbe szorítja a kibékíthetetlen kulturális ellentéteket, a közel-keleti folyamatok láttán mégis baljós életérzés fogja el az utcán sétáló utazót: mi lesz, ha a földgázhoz hasonlóan a sok elfojtott indulat is egyszer csak a felszínre tör és belobban?

1945. szeptember 2-án Japán letette a fegyvert Amerikával és szövetségeseivel szemben. A nyolcvan évvel ezelőtti esemény hat évnyi mérhetetlen pusztítás lezárását jelezte, ám sem Európa, sem a világ nem heverte még ki egészen a második világháború következményeit.

A szent helyek egyre inkább politikaalakító tényezőkké válnak. A bibliai magterületen különösen éles a vallásháború és a szent helyekért folytatott verseny, amit még intenzívebbé tehet, hogy a napokban az izraeli állam belengette szuverenitásának kiszélesítését a vitatott területeken. Van azonban néhány helyszín, amelyeket meglepő vallási közösködés jellemez. Furcsa és veszélyes mintája lehet ez a geopolitikai szinten is egyre inkább képviselt zsidó–muszlim vallási összeborulásnak.