Hit és értékek

2024.11.22. (XXVIII/47)
Öt dolog, amit szeretünk Amerikában

Öt dolog, amit szeretünk Amerikában

2024. 11. 21.
„Tegyük újra naggyá (vagy nagyszerűvé) Amerikát!” felkiáltással vonul be nemsokára Donald Trump másodszor is a Fehér Házba. De micsoda az a nagyszerűség, amihez jó volna Amerikának visszatalálnia?  Az Egyesült Államok mely jellemzői mondhatóak ténylegesen értékesnek, pozitívnak keresztény világnézeti alapokon?
Pátkai Mihály / Hit és értékek
2024.11.15. (XXVIII/46)
Kik mozgathatják a háttérből Trumpot?

Kik mozgathatják a háttérből Trumpot?

2024. 11. 14.
A woke-kal való radikális leszámolás izgalmas korszaka következhet Amerikában, amikor az új jobboldal fiatal titánjai drasztikusan új arculatot kölcsönöznek az USA-nak. A posztliberális kormányzás egyik hajtómotorját azonban különböző katolikus irányzatok képezhetik.
Surjányi Dávid / Hit és értékek
2024.11.08. (XXVIII/45)
A demokrácia tarkón verte a demokratákat, de a kultúrharc folytatódik

A demokrácia tarkón verte a demokratákat, de a kultúrharc folytatódik

2024. 11. 06.
Kamala Harris a baloldal stratégiai hibájának vesztese lett: a demokraták saját kultúrmarxista-gramsciánus ideológiájukat sem vették figyelembe, amikor letértek a józan ész útjáról. Ugyanakkor vereségük nem jelenti a zsidó–keresztény világnézet diadalát; a mostani választásokon sokkal inkább a pénz beszélt.
Surjányi Dávid / Hit és értékek
2024.11.01. (XXVIII/44)
Fehér házi boszorkányságok

Fehér házi boszorkányságok

2024. 10. 29.
A 19. század babonaságai után a tudományos fejlődés és az intellektualizmus térnyerése érdekes mód mit sem csökkentett az amerikai társadalom okkultizmus iránti érdeklődéséből. Sőt, az amerikaiak horrorisztikus vonzalma csak a 20. században teljesedett ki igazán. Mindebben pedig a Fehér Ház számos lakója élen járt. A kísérteties következményekkel pedig olykor az ott megszálló vendégek is szembesültek.
Surjányi Dávid / Hit és értékek
2024.10.25. (XXVIII/43)
Amerika elnökeinek kapcsolata az okkultizmussal

Amerika elnökeinek kapcsolata az okkultizmussal

2024. 10. 24.
Az Amerikai Egyesült Államok több elnöke nem csupán titkos társaságok tagja volt, de olykor a Fehér Ház lakói is aktívan részt vettek okkult praktikákban. Szeánszok, kísértetjárások és hasonló, gyakran legendaként lesajnált jelenségek kísérik az elnöki rezidencia történetét. Mindez abban a korban kezdődött, amikor a spiritizmus és a mágia virágzott Amerikában.
Surjányi Dávid / Hit és értékek
2024.10.18. (XXVIII/42)
Dzsihád a selyemfotelből

Dzsihád a selyemfotelből

2024. 10. 16.
A Közel-Kelet új mediátoraként tetszeleg, miközben a béke egyik legfőbb akadályozója. A szólásszabadság bajnokaként mutatkozik, de az al-Dzsazírán szélsőséges propagandát áraszt. Álságos geopolitikai szerepvállalása miatt saját arab szomszédjai is megpróbálták elszigetelni, ám Katar a közel-keleti konfliktusok fősodrában maradt. Elemzés helyszíni benyomások alapján.
Surjányi Dávid / Hit és értékek
2024.10.11. (XXVIII/41)
Az év legszentebb napjai és a háborúk tanulsága

Az év legszentebb napjai és a háborúk tanulsága

2024. 10. 10.
Történelmi kürtzengés a Templom-hegyen, többfrontossá alakuló háború és széles körű istenkeresés jelzi: közel lehet már  a prófétai beteljesedés. Az idén 12-ére eső engesztelés napja 3,5 évezrede a zsidóság legszentebb napja, egyben a Bibliában  a legkiemelkedőbb ünnepnap. Izraelnek és nekünk is most a legnagyobb kérdés: a megpróbáltatások idején kibe vetjük a hitünket?
Surjányi Dávid / Hit és értékek
2024.10.04. (XXVIII/40)
Újra szól Cionból a harci riadó! - E heti köszöntőnk

Újra szól Cionból a harci riadó! - E heti köszöntőnk

2024. 10. 03.
Beköszöntött a rós hásáná ünnepe, a bibliai kürtzengés napja. A vallásos zsidóság a jóm kippúri böjtig önvizsgálatot tart, s közben Izrael hadserege újabb háborúba bocsátkozik Libanonban. Hullanak a rakéták, elmosódnak a határok. „Bizony, a libanoni erőszakoskodás gyászba borít téged” szólt Habakuk próféta már évezredekkel ezelőtt.
Surjányi Dávid / Hit és értékek
2024.10.04. (XXVIII/40)
A Hezbollah felemelkedése és Naszrallah rémuralma

A Hezbollah felemelkedése és Naszrallah rémuralma

2024. 10. 03.
A Hezbollah évtizedeken át az Irán és Izrael közötti hidegháború első számú frontvonalát képezte mint az iráni forradalom libanoni leágazása. Miként lett egy terrorosztag Libanon legfőbb ereje és Izrael egyik legádázabb ellensége?
Surjányi Dávid / Hit és értékek
2024.10.04. (XXVIII/40)
Mi vitte a tönk szélére a Közel-Kelet riviéráját?

Mi vitte a tönk szélére a Közel-Kelet riviéráját?

2024. 10. 03.
A napokban elkezdődött a harmadik libanoni háború, pedig annak idején Libanon elsők között köthetett volna békét Izraellel. Az egykoron virágzó modern Libanon belső feszültségeit az oda menekülő palesztinok hozták felszínre, akik teljesen felforgatták a libanoni társadalmat.
Surjányi Dávid / Hit és értékek
2024.09.27. (XXVIII/39)
„Miért dühösködnek a pogányok?” - E heti köszöntőnk

„Miért dühösködnek a pogányok?” - E heti köszöntőnk

2024. 09. 26.
Elképzelhető Amerika New York nélkül? Vagy Brazília Rio nélkül? Vegyük el Kairót és nincs Egyiptom. Vegyük el Tokiót és nincs Japán. Ugyanígy van ez Jeruzsálem és Izrael viszonylatában is.
Surjányi Dávid / Hit és értékek
2024.09.27. (XXVIII/39)
80 éve megszavazták Izraelt, ma elvennék a földet - mi történt az ENSZ-ben?

80 éve megszavazták Izraelt, ma elvennék a földet - mi történt az ENSZ-ben?

2024. 09. 26.
Az Izraellel szemben kibontakozó világméretű ellenállás okait kutatja új könyvében az ismert amerikai zsidó–keresztény szerző, Jonathan Cahn, aki úgy véli, hogy a „palesztin ügy” mögött egy több évezredes konfliktus született immár globális méretekben újjá.
Morvay Péter / Hit és értékek
2024.09.27. (XXVIII/39)
Itt a lista - ezekről a területekről űzné ki az ENSZ a zsidókat

Itt a lista - ezekről a területekről űzné ki az ENSZ a zsidókat

2024. 09. 26.
A nemzetközi jog és politika alakítói veszélyes vizekre eveztek. Az ENSZ Közgyűlés legújabb határozata arra szólította föl Izraelt, hogy egy éven belül vonuljon ki a megszálltnak tekintett területekről. A probléma az, hogy e területek jelentik a bibliai föld legjavát, amit Isten saját tulajdonaként kezel. Cikkünkben áttekintjük, mi mindent rabolnának el Izraeltől és Istenétől.
Surjányi Dávid / Hit és értékek
2024.09.20. (XXVIII/38)
Katar: Az arabok fekete báránya

Katar: Az arabok fekete báránya

2024. 09. 19.
Ez az állam nemcsak földrajzi értelemben türemkedik ki a többi arab állam sorából, hanem számos okból tekinthető különutasnak. Az arab médiaforradalom zászlóvivője egyben a dezinformáció fellegvára; a nyugatizálódás egyik éllovasa, ugyanakkor az alattomos, ám annál hatékonyabb dzsihádformák támogatója. Elemzés helyszíni benyomások alapján.
Surjányi Dávid / Hit és értékek
2024.09.13. (XXVIII/37)
Az eltűnt zsidó törzsek nyomában

Az eltűnt zsidó törzsek nyomában

2024. 09. 12.
Az ókor egyik legkegyetlenebb birodalma, Asszíria pusztította el Izrael királyságát és hurcolta el annak lakosait. Az izraeli törzsek útjára ettől fogva történelmi homály borul. Mit tudunk az asszír–zsidó együttélésről és e népek későbbi szerepéről?
Surjányi Dávid / Hit és értékek
2024.09.06. (XXVIII/36)
Hány évünk van vissza a történelem végéig?

Hány évünk van vissza a történelem végéig?

2024. 09. 05.
A rabbinikus időszámítás zavarba ejtő eltérést mutat az általunk használt tudományos kronológiához képest, hiszen több mint másfél évszázad tűnik el a történelem bugyraiban. A zavart leginkább egy Dániel prófétának adott kijelentés okozta, amelyet Isten tudatosan rejtett titok pecsétje alá. Vajon ma már tisztábban láthatunk a két időszámítás közötti ellentétben? A tét nem kicsi: közel van-e a vég vagy nem.
Surjányi Dávid / Hit és értékek
2024.08.31. (XXVIII/35)
Konstantinápoly máig tartó ostroma

Konstantinápoly máig tartó ostroma

2024. 08. 30.
Számos egyháztörténeti emlék, durva háborús propaganda, terrorizmus-éltetés és pezsgő mediterrán városi élet keveredik Isztambul utcáin napjainkban. Bár Konstantinápoly rég elesett, a kultúrharc befejezetlen, talán örökös ebben a városban. Még olyan örökségek fölött is dúl a harc, melyekhez nekünk magyaroknak is sok közünk Van.
Dávid Surjányi / Hit és értékek
2024.08.23. (XXVIII/34)
Az aranykor vége

Az aranykor vége

2024. 08. 22.
A nácik rémtettei hosszú időre szalonképtelenné tették az antiszemitizmus hagyományos formáit, ez azonban nem csökkentette a zsidóság kirekesztettségérzését Amerikában. Progresszív megoldási kísérleteik viszont hosszú távon ismét a zsidógyűlölet felemelkedését segítették elő.
Surjányi Lehel Zakariás / Hit és értékek
2024.08.16. (XXVIII/33)
Az olvasztótégely: Ezért van Amerikában annyi zsidó, mint Izraelben

Az olvasztótégely: Ezért van Amerikában annyi zsidó, mint Izraelben

2024. 08. 15.
A 19. és 20. század fordulójának kihívásai az amerikai zsidóságot a cionizmus programjának elutasítása és a liberalizmus felé mozdították el. Vezetőik ugyan idővel támogatni kezdték európai testvéreik visszatérését az ígéret földjére, ám a zsidó állam ígéretét nem vonatkoztatták saját magukra.
Surjányi Lehel Zakariás / Hit és értékek
2024.08.09. (XXVIII/32)
Vége az amerikai zsidóság aranykorának?

Vége az amerikai zsidóság aranykorának?

2024. 08. 08.
Az amerikai zsidóság létszáma megközelíti, sőt egyes számítások szerint meg is haladja Izraelben élő testvéreikét, pénzügyi és politikai befolyásuk pedig irigylésre méltó helyzetbe hozta őket az USA-ban. Azonban egyre több jel utal arra, hogy e kedvező állapotnak rövidesen vége lehet.
Surjányi Lehel Zakariás / Hit és értékek
« Előző Következő »
Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Aktuális hetilap
Tartalom ajánló
Kövessen minket!
LEGOLVASOTTABB
Hetek Univerzum
ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:
Hetek
LEGOLVASOTTABB
Hetek Univerzum
ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:
Hetek
  • Kapcsolat
  • Médiaajánlat
  • Adatvédelem
  • Partnereink
  • ÁSZF
    • Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2024 HETEK.HU Kft.
    Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
    Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!