Amerika, Izrael és a keresztények a célkeresztben: Így radikalizálták a muszlim tömegeket a középkori próféciák

Az iszlám eszkatológia a puszta hagyománytiszteletből csak az 1100-as évektől mozdult el az aktuálpolitikai értelmezés irányába. Számos középkori muszlim gondolkodó látomása és hadíszértelmezése a mai napig hivatkozási pont a muszlim világvégevárók számára. Ugyanakkor hamar kialakult a máig fennálló vita a klasszikus hagyományértelmezők és a radikálisabb világvégevárók között. Míg a legnevesebb muszlim történetfilozófus, Ibn Khaldún módszeresen cáfolta a Mahdival kapcsolatos legtöbb hadísz hitelességét, és intette a „gyengeelméjűeket”, akik önjelölt mahdik után mennek a pusztulásba, addig mások a világvége dátumát számolgatták. Al-Szujúti például úgy kalkulált a 15. században, hogy a muszlim közösség legalább az iszlám 15. századáig (kb. 2076-ig) fennmarad; nem csoda, hogy napjaink apokaliptikus mozgalmai előszeretettel hivatkoznak őrá.

Tekintve, hogy az iszlám eszkatológia alapvetően aktuális krízisekre adott reakció a hagyományok aktuális értelmezése alapján, természetes, hogy a Közel-Kelet európai gyarmatosítása nyomán elszaporodtak a messianisztikus mozgalmak. A kolonizáció elleni fellépés és az iszlám tisztaságának visszaállítása (szalafijja) új hullámot indított a birodalmak peremterületein (pl. Líbia, Szudán, Marokkó). Ezek azonban sosem érték el az iszlám civilizáció magterületeit – a szunnita világ eszkatológiai felfordulása csak a kalifátus összeomlása után következett be.

Külső és belső ellenségek

A 20. században a kalifátus bukása mellett az erősödő nyugati befolyás megágyazott az apokaliptikus várakozásoknak az iszlám világon belül. Ugyanakkor véglegessé vált egy belső törésvonal is: míg az alulról építkező mozgalmak a messianisztikus rajongás mentén állították csatarendbe a reményvesztett tömegeket, az ulema (vallástudósok mondhatni klerikus köre) és a hatalom képviselői a konszolidációban voltak érdekeltek. Így a radikális csoportok politikai programjában leggyakrabban a „belső ellenséggel” való leszámolás került az első helyre.