Aktuálishetilap

Hetek hetilap vásárlás
Az apokalipszis fekete lovasai
Világvégevárás és a globális dzsihád – Iszlám eszkatológia
Az apokalipszis fekete lovasai

A globális dzsihád eszmerendszere Amerikát az iszlám abszolút ellenségeként tünteti fel.(Forrás: BULLIT MARQUEZ)

2026. 06. 11.
A homályos középkori iszlám szövegek apokaliptikus tanításait részben terrorszervezetek ideológusai, részben pedig bestsellerregény-írók tették széles körben fogyaszthatóvá és elérhetővé a szunniták százmilliói számára. Tömegeket radikalizáltak; a fő ellenség pedig a nyugati kultúrkör, azon belül is Amerika, Izrael és az evangéliumi kereszténység lett.

Az iszlám eszkatológia a puszta hagyománytiszteletből csak az 1100-as évektől mozdult el az aktuálpolitikai értelmezés irányába. Számos középkori muszlim gondolkodó látomása és ha­díszértelmezése a mai napig hivatkozási pont a muszlim világvége­várók számára. Ugyanakkor hamar kialakult a máig fennálló vita a klasszikus hagyományértelmezők és a radikálisabb világvégevárók között. Míg a legnevesebb muszlim történetfilozófus, Ibn Khaldún módszeresen cáfolta a Mahdival kapcsolatos legtöbb hadísz hitelességét, és intette a „gyengeelméjű­eket”, akik önjelölt mahdik után mennek a pusztulásba, addig mások a világvége dátumát számolgatták. Al-Szujúti például úgy kalkulált a 15. században, hogy a muszlim közösség legalább az iszlám 15. századáig (kb. 2076-ig) fennmarad; nem csoda, hogy napjaink apokaliptikus mozgalmai előszeretettel hivatkoznak őrá.

Tekintve, hogy az iszlám eszkatológia alapvetően aktuális krízisekre adott reakció a hagyományok aktuális értelmezése alapján, természetes, hogy a Közel-Kelet európai gyarmatosítása nyomán elszaporodtak a messianisztikus mozgalmak. A kolonizáció elleni fellépés és az iszlám tisztaságának visszaállítása (szalafijja) új hullámot indított a birodalmak peremterületein (pl. Líbia, Szudán, Marokkó). Ezek azonban sosem érték el az iszlám civilizáció magterületeit – a szunnita világ eszkatológiai felfordulása csak a kalifátus összeomlása után következett be.

Külső és belső ellenségek

A 20. században a kalifátus bukása mellett az erősödő nyugati befolyás megágyazott az apokaliptikus várakozásoknak az iszlám világon belül. Ugyanakkor véglegessé vált egy belső törésvonal is: míg az alulról építkező mozgalmak a messianisztikus rajongás mentén állították csatarendbe a reményvesztett tömegeket, az ulema (vallástudósok mondhatni klerikus köre) és a hatalom képviselői a konszolidációban voltak érdekeltek. Így a radikális csoportok politikai programjában leggyakrabban a „belső ellenséggel” való leszámolás került az első helyre.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!