Sok ismerősömtől hallom, hogy mennyire megterhelő volt számára a választásig tartó időszak. Az elszabaduló indulatok, az óriási hírzaj, a politikai káosz. „Mindegy, hogy mi lesz – csak legyünk már túl rajta.”
Feljelentettek egy dunakeszi gyógyszertárt, amely elvi okokra hivatkozva nem árul sürgősségi fogamzásgátló tablettát. Utánanéztünk annak, vajon ezt jogi értelemben megteheti-e, és mi köze ennek a nők reprodukciós jogaihoz? Nem mellékes kérdés, hogy a sürgősségi tabletta abortusztablettának tekinthető-e vagy sem?
Indulatos kommentháború, fenyegetőzések, lehallgatások, kémbotrány, tömegtüntetések, zsarolások, utcai inzultusok. Elérkeztünk egy kínkeserves és indokolatlanul hosszú kampányidőszak végéhez – most döntést kell hoznunk. Ehhez öt szempontot ajánlok a figyelmükbe, amit érdemes mérlegelni, mielőtt behúzzuk az urnák magányában azt a bizonyos X-et.
Gundalf állítja, hogy felültette az Alkotmányvédelmi Hivatalt, míg Szabó Bence szerint Henry egy magyar ügynök lehet, aki megpróbált bejutni a Tiszába, hogy azt bedöntse, Buddhát pedig nemcsak hogy fenyegették, de egyszer meg is verték. Ha hiszi, ha nem, most erről diskurál több millió magyar választópolgár.
Putyin titkosügynökei Budapesten, Orbán Viktor által megrendezett „önmerénylet”, Tiszát finanszírozó ukrán pénzszállítók, szivárogtatás az Európai Tanács üléseinek szünetében. Egy egész sor hollywoodi filmet lehetne forgatni abból a sok mindenből, amellyel most egymást vádolja a két politikai oldal. A legnagyobb problémát viszont az jelenti, hogy narratívából ugyan kettő van, valóságból viszont csak egy. De mi akkor az igazság?
„A sokaság egyesektől s gyakran saját haszna ellen ingereltetik; s vagy vezetője céljai után értetlenül megy, vagy vezető nélkül hagyatva vakon rohan” – írta már 1837-ben Kölcsey Ferenc, aki megdöbbentően pontosan látta a szabad társadalmak egyik legfőbb rákfenéjét: az alaktalan tömeg manipulálhatóságát. Választási időszakban vannak aktualizált gondolatok, és vannak aktuálisak is. Kölcsey gondolatai talán aktuálisabbak, mint valaha bármikor.
Miközben a március 15-i rendezvények után szinte mindenki a „Hol voltak többen?” számháborúba és a politikai üzenetek elemzésébe bonyolódott, Magyar Péter egyre többet beszél a választási csalás lehetőségéről. Orbán Viktor erre úgy reagált: „Az orosz befolyásolás nevű történet az szánalmas.”
Napok óta dúl a számháború a március 15-i ünnepségek résztvevőit illetően: repked itt 50 ezertől 500 ezerig számos verzió az elemzőktől a szociológus hallgatókig bezárólag. A közösségi médiában pedig a konszenzusra törekvés helyett egyre inkább a szakadék nő, ahogy közeledik a választás.
Nemcsak Magyarország, hanem Ukrajna számára is nemzeti sorskérdés az április 12-i országgyűlési választás – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Hetek Közéleti Klub rendezvényén.
Egészen különös időszakban ünnepeljük idén az 1848-as forradalmat és szabadságharcot, sokan érezzük úgy, hogy a magyar nemzet szabadságáért, ha nem is karddal, de ismét meg kell küzdenünk.
A politikai kampányban a vulgáris kocsmafilozofálgatás sokszor történetfilozófiai igénnyel jelenik meg. „Szent István öröksége alapján a Nyugathoz tartozunk.” Ebből az állításból akkor is süt a korlátoltság, ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy egyébként csak azért mondják, hogy történelmi közfogalmainkra alapozva húzzanak be a jelenlegi nyugati politikai elit elvtelen, szervilis támogatásába.
Sokadszorra vette sortűz alá az ellenzéki pártokat Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke egri rendezvényén ismét arra szólított fel, hogy a Fidesz ellen csak pártja induljon. Az általa küldött fenyegető üzenetekből azonban jutott a legfőbb ügyésznek és a sajtónak is.
Magyar Péter a címben szereplő tanácsot adta barátságos kézfogás keretében egy lakossági fórumán annak a fiatalembernek, aki megkérdezte tőle, mit gondol „a 21. század holokausztjáról a Közel-Keleten”, „miért védi nyíltan Orbán Viktor a 21. század Adolf Hitlerét, Benjamin Netanjahut” és a Tisza Párt letartóztatja-e a „háborús bűnöst”?
Ukrajna a választás előtt bevetette az olajfegyvert, miután biztonsági okokra hivatkozva nem indította be az egy hónapja dróntámadás miatt megsérült, de azóta helyreállított Barátság kőolajvezetéket. A politikai csatározásba pedig beszállt Brüsszel és Horvátország is. Orbán Viktor közben elrendelte, hogy a kiemelt energetikai létesítmények közelébe katonákat telepítsenek. A rendőrség a kijelölt erőművek, elosztóállomások és irányítóközpontok környékén nagyobb erőkkel járőrözik majd.
A Barátság vezeték januári leállása – ukrán magyarázat szerint orosz dróntámadás miatt – egyre inkább politikai nyomásgyakorlásnak tűnik Magyarország és Szlovákia ellen, mivel a javítások indokolatlanul húzódnak, és Kijev elutasította a helyszíni ellenőrzést. Hortay Olivér szerint Ukrajna gazdasági feszültséggel próbálja befolyásolni a magyar belpolitikát a választások előtt, abban bízva, hogy egy kormányváltás kedvezőbbé teszi a kijevi érdekeket az uniós csatlakozás és támogatások terén.
Magyarországot belekényszerítették a háborúba. Reméltük, hogy ezt a mondatot soha nem kell leírnia még egyszer magyar újságírónak, most mégis részben bekövetkezett.
