Múlt heti számunkban foglalkoztunk Donald Trump és Elon Musk sajátos egymásra találásával (Trump és a Musk-faktor, Hetek, 2025.01.10.), Az elmúlt napokban a techmilliárdos egy beszélgetésben betekintést engedett különös világnézetébe is.

Jézus követőitől brutális erőszakkal tisztítanák meg Indiát a hindu szélsőségesek. A házi gyülekezeteket érő támadások mellett számos államban fogadtak el áttérést tiltó törvényeket, mely az országnak a 11. helyet szerezte meg az Open Doors szervezet 2024-es keresztényüldözési rangsorában. A helyzetről egy neve elhallgatását kérő észak-indiai, dzsaipuri gyülekezet pásztorát kérdeztük.

Miközben a nyugati keresztények nagy hányadának életmódja szinte teljesen idomul az őket körülvevő kultúrához, dinamikusan növekszik az Egyház azon része, melynek halálos veszélyek, erőszak és üldöztetés közepette kell demonstrálnia: Jézusért szenvedni is megéri.

Elon Musk hihetetlen utat futott be az elmúlt évben: királycsinálóból sokak szemében Donald Trump nemhivatalos kabinetfőnökévé avanzsálódott, aki amellett, hogy hatalmas a befolyása a megválasztott elnökre, úgy tűnik, önálló külpolitikát is folytat az X-en közzétett posztjaival és kampányfinanszírozásaival.

301-ben III. Tiridat örmény király a világon elsőként tette államvallássá a kereszténységet országában. Az örmény állam maga viszont 4500 éves és viharos történelmének csak egy kis szelete játszódott a jelenleg ismert határai között.

Nehéz, embert próbáló éven vagyunk túl. Jézus Krisztus, a világ világossága ugyanakkor fényt tud hozni a háborúk és különböző válságok által beárnyékolt helyekre. Evangéliumi keresztény közösségeket kérdeztünk arról, hogyan élték meg 2024-et, és mit várnak a következő esztendőben.

Trumpot beiktatják, Berlinben új német kormányt választanak, megkezdődhetnek az orosz–ukrán béketárgyalások. Összeszedtük, mi minden történhet az idei évben.

Trumpot majdnem fejbe lőtték, megbukott az Aszad-rezsim, Magyar Péter pedig teljesen átrendezte a hazai belpolitikát. Felsorolni sem lehet, mennyi minden történt idén, ami átrajzolta a nagyhatalmi és politikai erőviszonyokat, a hírözönből kiemeltünk néhány olyan trendet, amelyről valóban emlékezetes marad az elmúlt 12 hónap.

Hét kilométerre Jeruzsálemtől, a Júdeai-sivatag széléről jelentkezett be a Hetek stúdiójába egy ifjú messiáshívő zsidó családapa, ifjúsági lelkész és modern zsoltáros, kinek dalai mára milliók hitét, reménységét erősítik világszerte. Shilo Ben Hodot gyökereiről, inspirációiról, a háborúról és az ünnepekről kérdeztük.

Miközben világszerte ünneplik a saját népét nyomorgató Aszad-rezsim bukását, az árnyékból most egy olyan karizmatikus iszlamista lépett elő, aki rendkívül kifinomultan próbálja meggyőzni a nyugati közvéleményt arról, hogy fogadják el őt Szíria új vezetőjének. Szakértők szerint azonban mindez csupán szemfényvesztés: a dzsihadisták új generációjának tudatos stratégiája.

Fényes nappal, a nyílt utcán végezték ki a múlt héten szerdán a UnitedHealth Group ügyvezetőjét, Brian Thompsont egy manhattani hotel előtt. A tettest azóta elfogták, viszont a hírek alatti kommentek alapján a köznép szinte modern Robin Hoodként tekint a gyilkosra, és úgy gondolják, hogy Thompson megérdemelte, amit kapott. 

Röviddel azután, hogy az iszlamista lázadók hirtelen bevették Aleppót, és megdöntötték Bassár al-Aszad rendszerét, a város erősen megfogyatkozott keresztény közösségének tagjai ismét azon tűnődnek, milyen jövő vár rájuk Szíriában.

A grúzoknál színes forradalom van kibontakozóban, a szíreknél hosszú évek után kiújult a polgárháború, a Távol-Keleten pedig 44 éve most először, teljesen abszurd módon hadiállapotot hirdetett ki a dél-koreai elnök, majd ráküldte az ejtőernyős katonákat a parlamenti ellenzékre. Mindez egyetlen hét leforgása alatt. Valami itt nem stimmel.

Ritkán esik szó az Ukrajnában zajló háború mögött meghúzódó gazdasági érdekekről, amelyek egyrészt az ország természeti erőforrásaiért zajló harccal, másrészt a konfliktus jelenlegi szakaszának lezárulása utáni újjáépítés finanszírozásával állnak kapcsolatban.

Miben áll az élet értéke? Értelmetlenné válik-e az élet azzal, hogy fájdalommal, szenvedéssel jár? Kellemes szabadulás, vidám dolog-e a halál? Ezeket a dilemmákat járták körül azok a brit képviselők, akik végül első olvasatban az asszisztált öngyilkosság törvény mellett szavaztak.