Példátlan bírságot szabott ki Magyarországra az Európai Unió Bírósága, amiért a hazai menekültügyi rendszer nem felel meg az uniós szabályozásnak. Tekintve, a döntés időzítését, illetve a témában alkalmazott kettős mércét, számos jel mutat arra, hogy erőteljes politikai nyomásgyakorlásról van szó.

Svájcban több mint 80 ország vezetői és küldöttjei tárgyaltak az ukrajnai háború békefeltételeiről, a találkozón azonban nem vettek részt Oroszország és Kína képviselői sem.

Az elmúlt bő évtizedben megszokhattuk, hogy az európai uniós csúcstalálkozókon a nemzetközi sajtó figyelme rendszeresen a magyar miniszterelnökre terelődött, hol egy vétó, hol valamilyen szankció vagy valami más aktuális vitatéma kapcsán. 

Az Európai Parlamentben szemmel látható a jobbra tolódás, de a sokak által várt jobboldali áttörés nem következett be. Az esetlegesen alakuló új pártcsaládok ugyanakkor hozhatnak még izgalmas fejleményeket.

Karizmatikus, kellemes megjelenésű, ifjú és nem Le Pennek hívják. Sokak szerint ennyiben összefoglalható a pimaszul fiatal Jordan Bardellának, a Nemzeti Tömörülés vezetőjének elsöprő sikere a vasárnapi európai parlamenti választásokon.

Nyugodtan állíthatjuk, hogy történelmet írt a manhattani bíróság Donald Trump volt amerikai elnök ügyében, ugyanis ilyen körülmények, ilyen eljárási rend és ilyen ítélet még egyetlen amerikai bíróságon sem született. Sőt, a döntés következményei is egyedülállók lehetnek a novemberi elnökválasztás szempontjából.

Lapzártánk idején még javában dübörög az önkormányzati és európai parlamenti választások kampányhajrája, az orosz–ukrán háborús részvétellel kapcsolatos parázs viták árnyékában egyre nagyobb kérdőjel rajzolódik ki Magyarország és a blokk jövőjével kapcsolatosan.

Norvégia, Spanyolország és Írország hivatalosan elismerte a palesztin államot. A bejelentést több hónapos egyeztetések előzték meg a három ország között; a folyamatban Madrid vitte a prímet. Európa legsötétebb antiszemita hagyományaihoz látszik visszatérni.

Miközben Magyarországon dübörög a háború-béke kampány, Európa számos országa már nem is burkoltan készül egy komolyabb fegyveres konfliktusra, melynek katonáit saját, kötelező szolgálatra kényszerített polgárai adnák.

Egyre nagyobb a feszültség Izrael és a nemzetközi közösség között, miközben a zsidó állam még életben maradt túszainak visszahozásáért és az eltörlésére felesküdött iráni támogatást élvező terrorszervezetekkel küzd Rafahban. A témában Or Yissachart, az izraeli IDSF biztonságpolitikai szakértőjét kérdeztem.

Hatalmas spontán örömünnep fogadta Iránban, hogy több vezető, köztük a „teheráni mészárosként” is emlegetett elnök, Ebrahim Raiszi, és külügyminisztere, az október 7-ei támadásért felelős iráni külügyminiszter is életét vesztette.

Drámai merénylet rázta meg szerdán Szlovákiát, amikor egy 71 éves férfi a fegyverével közvetlen közelről többször is meglőtte Robert Ficót, az ország miniszterelnökét. Az érthetetlen biztonsági hibáktól az ország szélsőséges megosztottságán át a lehetséges következményekig nagyon sok kérdés foglalkoztatja most az embereket.

Nem bináris, rózsaszín szoknyás srácok, queer sátánista rituálékat végrehajtó boszorkányok, lincshangulatban égő szurkolók és több száz fős nemzetközi biztonsági erők jellemezték az idei Eurovíziós Dalfesztivált, mely a kezdeti céloktól messze sodródva az LMBT-világ és az Izrael-gyűlölet színterévé vált.