Az izraeli kormány Húsz évnyi nemzetközi nyomásgyakorlással szembefordulva a zsidóság bibliai területekhez és örök, oszthatatlan fizikai, szellemi fővárosához fűződő viszonyát megerősítő, valamint egy Jeruzsálem fővárosú palesztin államot ellehetetlenítő döntés felé vette az irányt a napokban.
Felpörgött a diplomácia az orosz–ukrán háború körül, három napon belül két olyan csúcstalálkozóra is sor került, amit nem sikerült tető alá hozni az elmúlt három és fél évben. Hogy lesz-e eredménye, az majd a következő, egyelőre még csak tervezett találkozóktól függ majd, de az érdem így is Trump elnöké, hogy a holtpontról kimozdította az érintett feleket.
Donald Trump néhány nap alatt átrendezte a nemzetközi erőviszonyokat, előbb a távoli Alaszkában parolázott az évek óta páriaként kezelt orosz elnökkel, majd Washingtonban kispadra ültette a nagymellényű nyugati vezetőket, akiket egy sajtótitkár fogadott a Fehér Házban, és azt is meg kellett várniuk, hogy a Volodimir Zelenszkijjel folytatott tárgyalás után még Vlagyimir Putyinnal is elbeszélgessen kedélyesen jó negyven percen keresztül.
A pénteki Trump–Putyin csúcstalálkozó előtt rengeteg a kérdőjel, és bár ez nem az amerikai elnök beiktatása után 24 órával vagy három nappal történt, mindenképpen biztató jel az ukrajnai háború lezárása érdekében.
Gáza. Egy szó, mellyel kapcsolatban napjainkban muszáj, szinte elvárás, hogy az emberből nyomban intenzív érzelmek törjenek ki, s a kontextus, a tények teljes figyelmen kívül hagyásával az aktuálisan főáramú kórushoz csatlakozzon. A háború végét azonban nem a hisztéria, hanem a pragmatikus lépések hozzák el.
Betiltotta az Izrael által megszállt palesztin területekről származó termékek importját Szlovénia szerdán, és további segélycsomagot hagyott jóvá a gázai palesztinok számára.
Közel 2000 éve nem fordult elő, hogy zsidó vezető nyilvánosan imádkozott a jeruzsálemi Templom-hegyen. Ezt a történelmi tettet most Itamár Ben-Gvir izraeli nemzetbiztonsági miniszter tette meg, akit ma sokan a világ legveszélyesebb politikusának tartanak.
Sharren Haskel a közelmúltban többnapos látogatásra érkezett Budapestre. Izrael külügyminiszter-helyettesét többek között magyarországi tapasztalatairól, a gázai éhezés vádjáról és a kétállami megoldás körüli dilemmákról kérdeztük.
Ha egy narratívát elég sokat, elég hangosan és elég sok helyen ismételgetünk, a közönség csont nélkül elhiszi, akár tényekkel alátámasztható, akár nem. Nincs ez máshogy az állítólagos gázai éhezés és „népirtás” esetében sem. Elképesztő kampány indult Izraellel szemben a nemzetközi sajtóban és politikában, de hol az igazság?
Az uniós tagállamok képviselete helyett Ursula Von der Leyen teljes vereségbe navigálta az EU-t, és Trump, látva, hogy bármit megtehet, kicsit megemelte az eredetileg tervezett számokat. Örülhetünk, hogy ennyivel megúsztuk.
Tüntetéshullám indult Ukrajnában, miután Volodimir Zelenszkij elnök aláírta azt a parlament által elfogadott törvényt, amely a független korrupcióellenes hatóságokat alárendeli a főügyészségnek. Az EU és a G7-ek is aggodalmukat fejezték ki a lépés miatt, amely szerintük ellentétes Ukrajna uniós csatlakozási törekvéseivel. A kényszersorozás után egy újabb kellemetlen fejezet nyílt ezzel az ország háborús történetében.
Veszélyes szintetikus szerekkel kereskedő dílerek, drogokkal elárasztott fesztiválok, kábítószer-terroristák és gyilkos városi gerillaháborúk – nem festenek rózsás képet az illegális kábítószer-kereskedelem elleni harcról az elmúlt hónapok hírei és felmérései.
Egyesek szerint 2026-ban a kongresszusi többség bukhat az Epstein-ügyön, mások viszont úgy gondolják, hogy Trump népszerűségének ez sem árthat, legfeljebb Pam Bondi főállamügyész bukik bele.
Francesca Albanese, az ENSZ megszállt palesztin területekkel foglalkozó különmegbízottja heves offenzívába lendült a közelmúltban: minden lehetséges eszközzel igyekszik ellehetetleníteni az Izraelt támogató európai keresztény cionista szervezeteket.
Teljes a bizonytalanság Ukrajnával kapcsolatban, hiszen a kezdeti nagy lendület és bizakodás után egyre fenyegetőbbé válik Donald Trump és Vlagyimir Putyin kommunikációja a háború lezárását illetően.
Zümmög a telefon. Megint. Meg kell néznem, hiszen, mi van, ha fontos? Mi van, ha valami fontos hírről, eseményről lemaradok, és akkor nem leszek képben, nem leszek naprakész, kiszorulok a közösségi életből? Sokaknak ismerős lehet ez az űzött FOMO-életmód, azonban a fiatalok körében egyre elterjedtebbé válik egészséges ellenszere, a kimaradás öröme.
A múlt héten került sor az évente megrendezett razziára, ahol több mint 170 helyszínen ütöttek rajta a német rendőrök az állítólagos bűnelkövetőkön szerte az országban. A baj csak az, hogy ezek a bűnözők átlagos német polgárok, akiknek mindössze annyi a bűnük, hogy politikai tartalmú posztokat tettek ki a közösségi médiában.
Zsidógyűlölő, terroristákat éltető zenekar érkezik a tervek szerint Budapestre, a Sziget 2025 egyik napján fellép az ír Kneecap hiphop trió. A formáció nem a zenéjével lett világhírű, a koncertjeiket rendszeresen kísérő harsány politikai botrányok és terrorizmus támogatása gyanújával indult rendőrségi vizsgálatok emelték őket a média előterébe. A Sziget a Heteknek azt nyilatkozta, hogy egyelőre nem tervezik visszamondani az ír zenekar meghívását.
Orkánerejű vihar tombolt Magyarországon, gyermektáborokat elsodró pusztító áradás Texasban, súlyos erdőtüzek Marseille-ben. Egyre több drámai természeti katasztrófa, sokan keresik rá a magyarázatot, miért lett ennyire szélsőséges az időjárás. A klímaváltozáson át a tudatos időjárás-befolyásolásig elég sok válasz születik. De mit ír Isten Igéje minderről?
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »