Bár Donald Trumptól sohasem állt távol némi következetlenség a nyilatkozataiban, az utóbbi időben kifejezetten nagyot fordult az álláspontja, különösen az orosz–ukrán háború és a gázai konfliktus ügyében. Mi vagy ki okozhatta a változást, teszik fel sokan a kérdést.

Nemcsak a természet rendje melletti kiállásról szólt a szlovák parlament nagy feltűnést keltett döntése, hanem arról is, hogy a képviselők elutasították az európai jogrend kizárólagos uralmát.

Donald Trump 20 pontos tervvel hozna „örök békét” a Gázai övezetbe, ugyanakkor a terv kritikusai szerint nyitva hagyja a kétállami megoldás lehetőségét, figyelmen kívül hagyja a konfliktus gyökérokait, ennélfogva ideiglenes nyugalmat szülhet csupán.

Két éven belül ötödik miniszterelnökét „fogyasztja” az egyre mélyebb politikai krízisbe süllyedő Franciaország. Emmanuel Macron elnök munkásságával a palesztin állam egyoldalú elismerését követően úgy tűnik, csupán egy belső kisebbség és a gázai Hamász terrorszervezet elégedett.

A zsidó újév, rós hásáná ünnepén, két nap leforgása alatt öt nyugati állam ismert el egy nem létező államot, Palesztinát, olyan feltételek mellett, melybe sem annak jövőbeli polgárai, sem szomszédja, Izrael nem egyezett bele. A lépés mégis több, mint szimbolikus gesztus.

Nagy lépés Európának, de minimális lépés Palesztinának – így jellemezhetnénk azt a politikai kalandorkodást, ami a napokban az ENSZ Közgyűlésében végbement. Nyugat-Európa vezetői felfordult értékrenddel és szerencsétlen történelemértelmezéssel estek neki az izraeli–palesztin konfliktusnak. A békéhez csöppet sem kerültünk közelebb, de legalább a baj nagyobb lett.

Több nyugati országban is kezd betelni a pohár a bevándorlás miatt kialakuló nemzeti identitásválságok kapcsán. Hatalmas tömeg vonult fel a közelmúltban Londonban is a Unite the Kingdom (Egyesítsük a Királyságot) felvonuláson brit zászlók erdejével, hogy kiálljanak a veszélyeztetett hagyományos kulturális értékek és szabadságjogok mellett.

Alig több mint egy hét telt el Charlie Kirk evangéliumi keresztény politikai aktivista globális megrendülést okozó meggyilkolása óta, mely máris tömegeket fordít a békés társadalmi vita, a bibliai igazságok bátor felvállalása és Jézus Krisztusba vetett hit felfedezése felé.

Martin Luther King meggyilkolása óta nem történt civil aktivista elleni merénylet, ami olyan megdöbbenést és indulatokat váltott volna ki, mint Charlie Kirk megölése a Utahi Egyetem nyílt fórumán. Pedig az írás már ott volt a falon: legalább egy évtizede tombol az erőszak a legnagyobb amerikai egyetemeken. A gyűlölet most beérett.

Paradigmaváltást jelez Izrael napokban végrehajtott katari légicsapása a Hamász vezetősége ellen. A zsidó állam egyszer s mindenkorra világossá tette: azok, akik tömegyilkosságokat terveznek, sehol nem lehetnek biztonságban a világon. Arról azonban, hogy ez pontosan milyen változásokat is hoz a régióban, heves viták zajlanak.

Drámai fordulatot vett lapzártánkkor az orosz–ukrán háború, miután szeptember 10-én hajnalban legalább 17 orosz drón lépett be Lengyelország légterébe. A tömeges incidens miatt Varsó a NATO támogatását kérte, különös tekintettel a hétvégén kezdődő nagyszabású orosz hadgyakorlatra, amelyen Moszkva arra készül, hogy kipróbál új, rendkívüli fegyvereket is.

Greta Thunberg nem volt hajlandó megnézni a Hamász brutalitásáról készült filmet. Pedig a Hamász annyira büszke volt arra, amit véghez vitt, hogy gondosan filmre vették minden mozzanatát annak a napnak. Legalább miattuk megtehette volna Greta Thunberg, hogy végignézi a felvételeikből összeállított filmet, nyilvánvaló, mennyire vágytak a vállveregető elismerésre. A velencei és a torontói filmfesztivál is félreértette a Hamász szándékát a filmfelvételekkel, ők is megfosztották őket az elismeréstől azzal, hogy nem engedték levetíteni a felvételeiket felhasználó izraeli filmeket. Mivel izraeli készítők használták fel és izraeli filmként vetítették volna le. A kör be­zárult.

Látványos konfrontációvá vált kevesebb mint három hét alatt az amerikai–orosz viszony. Alaszkában még a békéről beszélt egymással Donald Trump és Vlagyimir Putyin, Pekingből azonban már egymás hadseregeivel fenyegették egymást az Atom­hatalmak. Európa ezúttal is a kispadra szorult.

Sajnálatos módon a média egy jelentős része a Gázai helyzet kapcsán nem hagyja magát a tényektől megzavarni: az oknyomozás műfajának haldoklásával Izrael- és zsidóellenes gyűlöletet szító, ellenőrizetlen terrorpropaganda visszhangzik a főáramban, áltudományos és szelektív humanista kampányokkal alátámasztva.

Gyűlöletbeszéd bélyegét ütnék a Bibliára és az azon alapuló keresztény hit nyilvános megvallására az idén októberben folytatódó, precedens értékű vallásszabadság-perekben Finnországban és Máltán.

Az ukrán–magyar–orosz energiapolitikai konfliktus új szintre lépett a Barátság kőolajvezeték elleni támadásokkal. A helyzet nemcsak hogy veszélyezteti Magyarország energiaellátását, de erőteljes nyomást is helyez rá, hogy változtasson Ukrajna-politikáján.