Mexikói, salvadori és palesztin zászlós szélsőbaloldali aktivisták, anarchisták kezdtek heves zavargásokba több amerikai nagyváros utcáin, miután a hatóságok elkezdték deportálni az illegális bevándorlókat. Pattanásig feszült a nyílt határok és a nemzeti szuverenitás védelmezői közötti ellentét, Trump kemény választ ígér.

Öt évvel ezelőtt Marosvásárhelyen, ahol élek, a vegyipari kombinát robbanása után a helyiek azzal viccelődtek: ha netán felrobbanna az egész ammóniagyár, a város helyén tó keletkezne. Egy új látványosság Erdélyben – mondtuk keserű humorral.

Miközben az orosz hadsereg több fronton fokozatosan nyomul előre, a hátországban Ukrajna több fájdalmas csapást is bevitt Vlagyimir Putyinnak, pont a tervezett isztambuli béketárgyalások előtt. Mi lehet a diverzáns akciók következménye, hogyan reagálhat Oroszország és az Egyesült Államok?

Egy rövid pillanatra úgy tűnt, hogy minden fél belátja, itt az ideje lezárni a több mint három éve pusztító háborút Ukrajnában. Az isztambuli tárgyalások azonban összeomlottak, és azóta az események még fenyegetőbb irányt vettek.

A szó teremtő ereje már régóta mozgatja az emberiséget, napjainkban azonban, mikor egy-egy politikusnak, újságírónak, influenszernek a szavai milliókat befolyásolhatnak, tüzelhetnek fel szélsőséges tettekre akár, ahogy azt legutóbb két izraeli diplomata meggyilkolásánál is láthattuk, talán minden eddiginél nagyobb kockázatot rejt magában a téma.

Miközben Izraelben zsidó fiatalok táncolva és énekelve ünnepelték fővárosuk egyesítését a Jeruzsálem napon, a nyugati vezetők szankciókkal fenyegetik a terroristák ellen harcoló közel-keleti országot. Az üzengetésben élen járó francia elnök mintha belpolitikai kudarcai elől menekülne Izrael folyamatos bírálatába.

A háború kezdete óta legambiciózusabb katonai akcióját indította meg Izrael a Gázai övezetben, nem sokkal azután, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök az enklávé teljes meghódításáról beszélt. De vajon megvalósítja-e tervét a zsidó állam akkor is, ha a Nyugati világ megszakítja vele kapcsolatait?

Tovább gyűrűznek a kettős mércével vádolt Nemzetközi Büntetőbíróság körüli botrányok, miközben a Benjamin Netanjahu és volt védelmi minisztere ellen elfogatóparancsot kiadató Karim Khan ideiglenes visszavonulásra kényszerült az őt érő súlyos visszaélési vádak miatt.

Nyugodtan mondhatjuk, hogy történelmi időket élünk. Ezek az idők viszont nehézsúlyú kihívások elé állítanak bennünket, romániai magyar szavazókat leginkább, de a teljes román társadalmat is. Jelen körülmények ezért élesebb politikai helyzetfelismerést igényelnek, mint talán bármikor a korábbi években. Ugyanis a nemzetek nagyhatalmai közt világrendváltás zajlik és ezt szükségesnek látom felismerni. Bibliai léptékű a konfliktus a látható és láthatatlan világban egyaránt, amelynek Jézus által jelzett jeleit is látjuk már mindenütt.

Donald Trump amerikai elnök második ciklusának első, Szaúd-Arábiát, Katart és az Egyesült Arab Emírségeket érintő körútja több szempontból is nagy hullámokat kavart és sokak szerint jelentős változást jelez az Egyesült Államok Közel-Kelet-politikájában.

Napok óta attól hangos a sajtó, hogy stratégiai egyet nem értések mentén töredezik Benjamin Netanjahu és Donald Trump kapcsolata, az izraeli miniszterelnök pedig az amerikai katonai segélyről való teljes leválásról beszélt. Mi a helyzet a két ország történelmi kapcsolatával, és reális cél lehet a függetlenedés?