Oroszország érzékeny presztízsveszteséget szenvedett el azáltal, hogy sem megakadályozni, sem eddig visszaverni nem tudta A kurszki régió elleni augusztus elején indított ukrán támadást. A kérdés az, hogy hosszú távon ki jöhet ki jobban a háború orosz területre történő átviteléből?

Jordániát a Közel-Kelet egyik legstabilabb országaként tartották számon a gázai háború kezdetéig. Október 7-e óta az országban mindenütt jelen lévő tüntetéseket a királyság igyekszik kezelni, azonban Irán a gázai háborút kihasználva a fennálló hatalom stabilitásának megrendítésére törekszik, amely jelentős veszélyt jelent Izrael biztonságára nézve.  

A Wall Street Journal napokban közzétett, Hollywoodba illő történetével kísérelt meg pontot tenni az Északi Áramlat felrobbantásának ügyére, ukrán felelősöket megnevezve az ügyben. A történet azonban többek szerint sok sebből vérzik.

A közelmúltban ismét felizzott a zsidóság legszentebb helyével kapcsolatos vita, mikor rekordszámú hívő imádkozott a Templom-hegyen hangosan, földre borulva atyáik Istenéhez, Itamár Ben Gvir izraeli miniszter pedig hivatalosan bejelentette: változik a status quo a térség gyújtópontjaként is számontartott területen.

Augusztus elején ukrán katonák átlépték az orosz határt Kurszk tartományban, ami a második világháború óta az első külföldi csapatok orosz területre történő behatolása volt. Azzal kapcsolatban ugyanakkor továbbra is zajlik a találgatás, mi lehetett a kiváltó ok.

Posztolásért, retweetért börtön. Hatalmas sokként hatott a brit kormány legújabb döntése, mellyel a southporti gyermekgyilkosságok nyomán elszabadult zavargások fő felelőseként Elon Muskot és a közösségi médiában megjelenő posztokat nyilvánította feszültségszítónak, melyek ellen a törvény teljes erejével kell fellépni.

Egy közéleti hetilap számára talán a legnagyobb kihívás, hogy a nyomdába adás előtt akár egy perccel is történhet olyan esemény, ami gyakorlatilag zárójelbe teheti az adott lapszám szinte minden írását. Most ilyen órákat élünk. 

Venezuelai mérnök, volt Hugo Chavez ellenzéki kihívója, politikai fogoly, megfosztották az állampolgárságától és  feleségével a dzsungelen keresztül menekült el az országból. Azóta is a São Paulo Fórum marxista mesterkedéseirõl igyekszik  lerántani a leplet. Nicolas Maduro választási csalásáról és az azt követõen kialakult helyzetrõl Alejandro Peña Esclusát, az Alapjogokért Központ senior kutatóját kérdeztük. 

A napokban elárasztották Anglia és Észak-Írország városait és városait a nagyrészt fehér bevándorlásellenes tüntetõk és a muszlim milícia közötti erőszakos összecsapások, azután, hogy Axel Muganwa Rudakubana, egy második generációs ruandai bevándorló brutálisan megkéselt és megölt három brit kislányt egy southporti táncórán. A témában Sam Bidwell brit parlamenti kutatót, az Adam Smith Institute és a Henry Jackson Society thinktankek munkatársát kérdeztük.

A NATO április 4-én „ünnepelte” fennállásának hetvenötödik évét – a katonai szervezet valójában történelmének egyik legfeszültebb időszakán megy keresztül. Az ukrajnai háború próbára teszi a szövetség egységét, mely eddig töretlenül bővült újabb tagországokkal, az eredeti ellenség, a Szovjetunió összeomlása után is.

Alig tizenkét óra leforgása alatt két Iránhoz köthető, Izrael elpusztítására felesküdött terrorszervezet, a Hezbollah és a Hamász vezetőit is likvidálták. Ismét felbolydult a világ egy széles körű regionális háborútól tartva, ugyanakkor Izrael nem győzi hangsúlyozni: Irán a proxyszervezetein keresztül már tíz hónapja vívja azt a zsidó állam ellen. A Mazsd al-Samsz-i gyermekmészárlásról, a terrorista vezetők kiiktatásáról és a háború kiszélesedésének esélyeiről Or Yissachart, az izraeli IDSF biztonságpolitikai szakértőjét és Boaz Shapirát, az Alma izraeli Hezbollah-kutató központ elemzőjét kérdeztük.

Beindult a választási kampány második évadja: még el sem mondta Joe Biden a beígért leköszönő televíziós beszédét, már éles üzenetekben szállt egymásba a demokraták – egyelőre feltételes – elnökjelöltje, Kamala Harris és a republikánus jelölt, Donald Trump.

Amit már sokan, jó régóta pedzegettek, bekövetkezett: a törékeny mentális állapotú Joe Biden amerikai elnök visszalépett az elnökjelöltségtől, és helyére hamar jelentkezett is alelnöke, Kamala Harris, aki mögött már szépen fel is sorakoztak a demokrata szuperdonorok és vezetők, egyetlenegyet, Barack Obamát kivéve.

Július 5-én egy kevéssé ismert „reformista” parlamenti képviselőt, Maszúd Peszeskjánt választották meg Irán elnökévé. Bár egyeseket meglepett az eredmény, Ali Hámenei legfelsőbb vezető az előző kormányfőnél kevésbé radikális személyt igyekezett beiktatni.