A létfenntartás küszöbén tartott tömegek, politikai elnyomás, fegyveres erők és szervezett bűnözés – ezek voltak a madurizmus főbb elemei a mintegy két évtizede Venezuelában élő Zsolt szerint, aki reméli, hogy az amerikai beavatkozással most véget ér a diktatúra, és jobb korszak köszönt a közép-amerikai országra.
Alaposan felkavarta az évkezdetet Donald Trump, amikor egy villámakcióval elfogatta Nicolás Maduro venezuelai elnököt és feleségét. Az akció sajátossága volt, hogy az Egyesült Államok által vád alá helyezett politikus ellen nem elfogatási parancsot adtak ki, hanem az amerikai hadsereg katonai akció keretében saját maga hajtotta végre az őrizetbe vételt. A hadművelet jogosságáról azóta hatalmas vita zajlik, a Hetek Hoffmann Tamás nemzetközi jogi szakértőt kérdezte az ügyben, de cikkünkben más érveket is bemutatunk.
Amikor tű pontosságú rajtaütéssel – amit a negyedik generációs hadviselés iskolapéldájaként bizonyára még tanítani fognak –, Madurót és feleségét foglyul ejtették a különleges egység katonái, több jelkép is megsemmisült.
Az óév utolsó napjaiban eldőlt, hogy a negyedik év végére sem sikerült lezárni az orosz–ukrán háborút, pedig a világ vezető politikusai – Donald Trumppal az élen – elvileg ezzel voltak leginkább elfoglalva. Mindez azonban távolról sem jelenti azt, hogy ne történtek volna mélyreható változások a nemzetközi viszonyokban, amelyek döntően meghatározhatják az előttünk álló időszakot.
Azon szerencsések közé tartozom, akiknek lehetőségük nyílt belelátni az izraeli konfliktusba és annak kiváltó okaiba az elmúlt hetekben. Éppen Dávid városában vettünk részt egy idegenvezetésen, amikor a fiatal idegenvezető lány felénk fordulva megkérdezte, beszámolunk-e majd arról, hogy mi zajlik valójában itt, ugyanis a főáramú média hazugságokat terjeszt.
Nigéria válhat az iszlamista dzsihád fő epicentrumává Afrikában, miután a terrorosták, a bűnszervezetek és az etnikai fegyveres csoportok közös nevezője egyre inkább a keresztényellenesség lesz. Ezért is van óriási jelentősége a Trump elnök által „karácsonyi ajándékként” aposztrofált, ISIS elleni amerikai csapásnak – még ha az nem is váltotta be minden tekintetben a hozzá fűzött reményeket.
Véres ámokfutás vetett árnyékot a zsidóság téli fényünnepére, mikor iszlamista apa és fia lövöldözésbe kezdtek a sydney-i tengerparti hanuka ünnepségen. Fájdalmas emlékeztető ez arra, hogy hova vezetnek az intifáda globalizálására irányuló felhívások és a politikai passzivitás a szabadságunkat veszélyeztető civilizációs fenyegetéssel szemben.
Hatalmas hullámokat keltett az európai uniós vezetők körében a közelmúltban kiadott kritikus hangvételű amerikai nemzetbiztonsági stratégia, illetve Donald Trump Politico magazinnak adott szókimondó interjúja, melyek többek között az európai civilizáció eltörlését vetítették előre abban az esetben, ha a kontinens nem változtatja meg jelenlegi politikai irányvonalát.
Az Egyesült Királyságban a családok mindössze 18 százaléka engedheti meg magának, hogy annyit és olyan hosszan fűtsön, ahogy az komfortos. A (rezsi)szegénység leginkább a nyugdíjasokat érinti, de a fiatalok is nehezebb anyagi helyzetben vannak, mint néhány évvel ezelőtt.
Üzleti alapon érhet véget az orosz–ukrán konfliktus, amennyiben az Egyesült Államok és Oroszország rá tudja venni arra Volodimir Zelenszkijt, hogy Ukrajna is fogadja el azt a stratégiai megállapodástervezetet, ami november végén szivárgott ki a háttérben zajló tárgyalásokról.
„Előtökbe adtam az életet és a halált… Válaszd hát az életet!” – szól Isten a népéhez Mózes 5. könyvében. Eli Sharabi túlélésének az isteni gondviselésen kívül ez a mindennapos választás volt a kulcsa, miközben éheztették, verték, kis híján meglincselték gázai fogsága nyomorúságos napjai alatt. A Be’eri kibucból 2023. október 7-én elhurcolt extússzal könyvének magyarországi megjelenése kapcsán beszélgettünk.
Ukrajna Európai Unióhoz történő csatlakozása akár egy jövőbeni fegyveres konfliktusba is beleránthatja Európát. Az integráció ráadásul jelentős költséggel jár és felboríthatja a mezőgazdasági piacot. De vajon mit nyerne Brüsszel, ha Ukrajna csatlakozna az Unióhoz? Gálik Zoltánt, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét, valamint Seremet Sándort, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdeztük.
Lapzártánkkor még teljes a bizonytalanság az ukrajnai háború lezárására készült béketervvel kapcsolatban, a párhuzamosan zajló egyeztetések egyelőre csak csökkentették az esélyét a megegyezésnek. Cikkünkben a négy főszereplő kiinduló álláspontját foglaljuk össze.
Megdőlni látszik az eddigi klímadogmatika, legalábbis Bill Gates, aki eddig az egyik legnagyobb aktivistája volt a témának, egy memorandumban lényegében hátat fordított az eddigi iránynak, és a klímaváltozással szembeni küzdelem helyett a szegénység ellen akar minél többet tenni. Trump és az amerikai kormányzat boldog, a németekhez és az ENSZ-hez viszont egyelőre nem érkezett meg az üzenet.
Úgy tűnik Donald Trumpnak sikerült egyesíteni a világ nagy részét 20 pontos Gázai terve mögött, és jelentős lépéseket tett az Ábrahám-Egyezmények kiterjesztése felé is, ugyanakkor kérdés, hogy a regionális erőviszonyok átalakulásával fenyegető alkukért mekkora árat kell majd fizetnie Izraelnek.
Míg a világ agyonhallgatja ügyüket, Donald Trump pedig hinni látszik Ahmed al-Saraa szír elnök „pálfordulásának”, a szír keresztények továbbra is a szír kormányerők által támogatott dzsihadisták fenyegetésének árnyékában igyekeznek túlélni, az üldözött drúzokkal és alavitákkal egyetemben.
