Rendőrállam, újbeszél, gondolatrendőrség, Orwell és Kafka világa köszön vissza egyre többször az online tér kommunikációjára kiterjeszteni kívánt totális kontrollkísérletekben. Választásokat befolyásolnak, ártatlanokat hurcolnak meg, és öncenzúrára kényszerítik a másképp gondolkodókat a gyűlölet elleni harc jegyében.

Hatalmas meglepetéseket hozott az államfőválasztás első fordulója Romániában: a korábban egyértelmű esélyesnek tartott jelölt nem jutott be a második fordulóba, a győztes pedig egy olyan jelölt lett, akinek a népszerűségét sokáig nem is mérték a közvélemény-kutató cégek, mert esélytelennek tartották.

Alig három héttel a november 5-i elnökválasztás után kezd összeállni a második Trump-kormány, amelynek összetétele azt mutatja, hogy túlnyomó többségében új és lojális embereket vesz maga köré  az újraválasztott elnök.

Trump földrengésszerű győzelme után  egyre többen boncolgatják, mi is vezethetett politikai feltámadásához, és mi volt más a mostani, mint a 2020-as választáson. Nos, a fényes siker egyik megkerülhetetlen tényezője Charlie Kirk.

Pengeélen táncol a háborús helyzet Ukrajnában, több – egymástól független – nemzetközi forrás szerint Vlagyimir Putyin tényleg kész arra, hogy megállapodjon a konfliktus lezárásáról közvetlenül Donald Trumppal, azonban a választásokon nagyarányú vereséget szenvedett, bukott amerikai vezetés döntései megakadályozhatják ezt.

Nemcsak a demokrata párti kampánystratégia omlott össze a tengerentúlon, hanem a német kormány is komoly krízisbe került. A politikai válság hátterében a szakemberek főként a gazdaság helyzetét említik, ami természetesen jelentős kihatással van a költségvetésre is.

Újabb német koalíciós kormány vallott kudarcot, de a jelenlegi helyzetben minden arra mutat, hogy egyetlen párt fog bűnhődni a sikertelen kormányzásért. Ráadásul pont az, amely igyekezett a lejtőn aktívan behúzni a kéziféket, hogy a kudarcos gazdaságpolitika ne taszítsa végleg a szakadékba Németországot.

„Nem vagyok zsidó!” – kiabálta az egyik Maccabi-futballszurkoló, miközben a csőcselék rugdosta a földön. Volt, aki csatornába ugrott, volt, akit tűzijátékkal támadtak meg vagy eszméletlenre vertek. A sokkoló amszterdami zsidóvadászat megmutatta, mi is történik, ha egy nemzet nem veszi komolyan a bevándorlók gyűlölködő szlogenjét: „Globalizáljuk az intifádát!”

Napjainkban kezd körvonalazódni, hogy kik fognak Donald Trump közvetlen munkatársaiként dolgozni az amerikai baloldal okozta károk helyrehozásán. A hírek egymást érik az újabb kinevezésekről, s megmosolyogtató módon a nagy kormányváltási hercehurca során talán Joe Biden a legboldogabb és legfelszabadultabb.

Milliók követték lélegzetvisszafojtva az amerikai elnökválasztás a vártnál gyorsabban szivárgó eredményeit.

Az amerikai elnökválasztások történetében egyetlen alkalommal, utoljára 130 éve fordult elő az, hogy egy újraválasztását elveszítő elnök később vissza tudjon térni a Fehér Házba. Ez a bravúr most Donald Trumpnak sikerült, ráadásul egy szintén történelmileg példátlannak mondható politikai-jogi-média ellenszélben. Ezt még két merényletkísérlet is tetézett, amelyek közül az egyik, a pennsylvaniai Butlerben leadott lövés két centiméterre volt attól, hogy teljesen átírja a választásokat.

Börtönnel fenyegették, elvették a vagyonát, több ízben is megpróbálták eltenni láb alól. Hitlernek bélyegezték, folyamatos karaktergyilkosság folyt ellene a főáramú médiában és a politikai arénában, most mégis nagyot nyert Donald Trump. De vajon hogyan sikerült összehoznia a politikai történelem egyik legnagyobb visszatérését?

Miközben egész Amerika, vagy talán kis túlzással az egész világ készül az elnökválasztásra, és egyre szorosabbá válik a Donald Trump és Kamala Harris közötti verseny, valamint még a pusztító hurrikánok is egymást érik – az evangéliumi keresztények arra keresték a választ a floridai Tampa Bayben, hogyan lehetne sikeresen meglovagolni az élet viharait.

Az elnökválasztás előtti héten érdemes egy rövid számvetést készíteni arról, milyen örökséget hagy maga után a Biden–Harris-kormányzat, amelynek a – még radikálisabb formában való – folytatására jelentkezett a Demokrata Párt jelöltje.

Miközben egész Amerika lázasan készül az elnökválasztásra, egyre szorosabbá válik a Donald Trump és Kamala Harris közötti verseny, és egymást érik a pusztító hurrikánokkal kapcsolatos figyelmeztetések, az evangéliumi keresztények arra keresték a választ a floridai Tampa Bayben, hogyan lehet sikeresen meglovagolni az élet viharait.

A Hetek videóinterjút készített Dr. Jerome Corsi amerikai újságíró-szerzővel, Donald Trump korábbi tanácsadójával, akit az elnök elleni kongresszusi vádemelési eljárásban is megvádoltak, mint kiderült alaptalanul. A beszélgetést – amelyben az elnökválasztáson kívül szóba került a Corsi és Viganó érsek alapított Antiglobalista Szövetség programja is – a YouTube a publikálás után letiltotta. Az alábbiakban a betiltott interjú teljes szövegét olvashatják.

Alkotmányban rögzített ellenség, határ menti villongások és háborús hangulat: egyre erősebben lángol a két Korea közötti feszültség, amit tovább árnyalnak azok a hírek is, hogy titkosszolgálati jelentések alapján Észak-Korea Oroszország oldalán készen áll belépni az orosz–ukrán konfliktusba.

Volodimir Zelenszkij bemutatta a „győzelmi tervét” múlt hét szerdán, először az ukrán parlamentben, majd pedig a brüsszeli EU-csúcson is, de az üdvrivalgás helyett inkább általános aggodalom fogadta az ukrán elnök öt pontját. Felmerül a kérdés, hogy vajon tényleg képes ez a terv győzelemhez és békéhez vezetni, vagy csak olaj a tűzre?