A Nagy Egyiptomi Múzeum bevallottan azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a világ vezető múzeuma legyen, amely új szintet képvisel nem csak méreteivel, és a ráfordított költségek – nem kevesebb, mint egy milliárd dollár – tekintetében, hanem azáltal is, hogy 5000 éves ősi kultuszokat idéz meg ultramodern technológiával.
A Nagy Egyiptomi Múzeum (Great Egyptian Museum – GEM) ünnepélyes megnyitójára közel kétórás káprázatos műsort szerveztek egy történelmi utazás keretében. Természetesen az érthető, hogy az egyiptomi kormány szeretett volna a britek által még a gyarmati időszakban létrehozott kairói régészeti múzeum helyett egy új kiállítást létrehozni, amely egybegyűjti a hatalmas ország területén szétszót történelmi emlékeket, méltó nemzeti mementót szolgáltatva Egyiptom szerepének az emberi történelemben. (Véletlen egybeesés, de a megnyitó előtt történt – elképesztő gondatlanságra utaló – párizsi múzeumi rablás is azt a képet erősítette, hogy eljárt az idő az olyan tradicionális múzeumok felett, mint a Louvre.)
Az új múzeum koncepciója azonban már ott megbotlik, hogy a GEM (a rövidítés angolul „drágakövet” is jelent) megvalósítását az egyiptomi kormány egy nyugati projektirodára bízta. Az írországi cég több nagy múzeumi projektet is megvalósított már, többek között a ciszjordániai Palesztin Múzeumot, amelynek külső kialakítása tudatosan a jeruzsálemi Jad Vasem Holokauszt Emlékközpontot idézi, ezzel is hangsúlyozva a „palesztin nakba”, vagyis „katasztrófa” üzenetét, amit a zsidó állam újjáalakításával azonosítanak.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »