Aktuálishetilap

2000 óta végeznek nem­zetközi kompetencia­méréseket az OECD-orszá­gok 15 éves fiataljai között. A háromévente megismételt PISA-vizsgálat célja felmérni, mennyire képesek a diákok alkalmazni a matematikai, szövegértési és természettudományos tudásukat a gyakorlatban. Ez a képesség elengedhetetlen a munkaerőpiaci boldoguláshoz. PISA-feladat lehet például egy menetrend vagy egy grafikon értelmezése, egy hétköznapi számítási feladat, pénzügyi döntés és számos egyéb feladvány. Bármiről is legyen szó, a jó szövegértés a siker elemi feltétele.

Általános hanyatlás

Az OECD-országokban egészen 2012-ig volt egy felfutás, ám azóta egy folyamatosan romló tendencia figyelhető meg a PISA-adatokban. A 2025-ös mérés eredményei szerint nőtt a szövegértésben a minimumszint – a második kompetenciaszint – alatt teljesítő diákok aránya. Az OECD-átlag szerint a diákoknak több mint a negyede nem éri el a stabil funkcionális olvasási alapszintet – ők azok, akik egy egyszerű szöveget még kibetűznek ugyan, de értelmezni nem képesek azt.

Érdekes ugyanakkor, hogy a mérésekben kezdettől részt vevő kelet-ázsiai országok – Kína, Szingapúr, Makaó, Tajvan, Japán – stabilan tartják magukat a PISA élmezőnyében, a szövegértés és a többi képesség romlása tehát legfőképp a nyugati világ problémája. Szakértők szerint közrejátszhat ebben egyrészt az olvasási szokások megváltozása, az okostelefonok és a közösségi média térhódítása, másrészt a Covid hatása, harmadrészt a bevándorlás, végül és legfőképpen az oktatási módszerek közti eltérések, vagy ha úgy vesszük, „az oktatás globális válsága”. A PISA tízes toplistában az ázsiaiak mellett mindössze két európai ország van tartósan jelen: a 3. helyen Észtország, a 9.-en Anglia áll.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek