Kultúrharc az osztrák iskolákban

SusanneWiesinger a 2018 őszén megjelent Kultúrharc az osztályteremben című könyvével a konzervatív iszlám hatásairól új társadalmi vitát nyitott Ausztriában, valamint felhívta a figyelmet az osztrák oktatási rendszerben feszülő kulturális és értékrendbeli különbségekre. A könyv megjelenését követően az addig 25 éven át tanárként tevékenykedő Wiesingert Heinz Fassmann (ÖVP) oktatási miniszter meghívta a tárcájához. A frissen kinevezett ombudsman azonban a múlt héten újabb oktatáspolitikai ügyeket leleplező könyvvel (MachtkampfimMinisterium) borzolta az osztrák politikai kedélyeket, mely végül a hivatalából való elbocsátásához vezetett. Az exombudsman ebben a könyvében többek között arról számol be, hogy a politikai irányzatok és ideológiák hogyan befolyásolják a pedagógus tantestületet, és hogy azok milyen károkat okoznak a közoktatásban tanuló diákoknak.

A trójai faló

Bár talán már senkinek sem kérdés, hogy a nyugati társadalmakat az iszlám ideológia befolyásolja, azonban arról, hogy ez az iskolákban milyen mértékben ütközik ki, és az osztrák diákokra milyen hatással van, arra Wiesinger könyve talán a legkiválóbb hatástanulmány. Annak ellenére, hogy Ausztriában a német a hivatalos oktatási nyelv, a legfrissebb felmérések szerint az iskolapadban ülő diákoknak, valamint tanáraiknak komoly problémát okoz a közös nyelv használata, mivel a második és harmadik generációs bevándorlók gyerekei nem rendelkeznek az érettségihez szükséges megfelelő nyelvtudással.

Az osztrák külügyminisztérium integrációs jelentése szerint a 2017/18-as tanévben az iskolai tanulók 15,5 százaléka nem osztrák állampolgár volt, ezzel együtt megnőtt azoknak a száma, akik nem a németet használják első nyelvként. A németül nem beszélők aránya azonban iskolatípusonként is eltérő lehet. Bécsben a speciális iskolákban a diákok 62 százaléka, az általános iskolákban csaknem 59 százaléka nem a németet használja első nyelvként. Országos szinten ez az arány a speciális iskolákra vonatkozóan átlagosan 38, az általános iskolákban 31 százalék. A nyelvi gátak mellett azonban a muszlim diákoknak a tananyaghoz való hozzáállása is gondot jelent, mivel az egyre kevésbé érdekli őket.