„Szeptember 11-e idén a szokásosnál is fájdalmasabb lesz. Egy dolog az emlékezés. Teljesen más dolog viszont azt látni, hogy a támadások kitervelésének helyszínén ismét a szeptember 11-e előtti állapotok uralkodnak, ahol a tálibok vannak hatalmon, és az al-Kaida országszerte menedéket élvezhet” – állapította meg Newt Gingrich azután, hogy a 20. évfordulóra időzített amerikai kapituláció után a tálibok elkezdtek hosszú távra berendezkedni.
A republikánus veterán szavai nagyon sok amerikai lelkiállapotát fejezi ki, de még az Amerika-szkeptikus Európában is nagy a döbbenet. Már a kivonulás kapkodó, B-terv nélküli módja is minősíthetetlen volt, de (ahogy az angol mondja: sértéssel bővítve a sérelmet) az eredetileg szeptember 11-ére kitűzött, végül előrehozott határidő maga volt a cinizmus, a közel háromezer áldozattal szembeni jelentős tiszteletlenség, hiszen az üzenete az, hogy nem tudtunk érdemi választ adni a halálotokra, vissza kell lépnünk a kezdő mezőre.
Húsz éve Afganisztán adott teret az al-Kaidának Amerika megtámadására, most pedig a tálib vezetés, az al-Kaida, a legalább 180 ember halálát okozó kabuli robbantással bejelentkező ISIS, de a világ összes latorállama és terrorszervezete úgy érezheti: csak ki kell várniuk, és büntetlenül eljön az idejük. Amerika rezignáltan visszavonul a történelemből: aggasztó módon egy egyre szélesebb konzervatív-demokrata koalíció ért egyet abban, hogy semmi keresnivalójuk nincs a világban, az Egyesült Államok csak egy ország a sok közül, egy a három nagyhatalom közül, nincs üzenete vagy pláne missziója a világban.
2021.09.10. (XXV/36)
