Aktuálishetilap

Jeruzsálem életében minden évben egészen különleges időszakot nyit meg a zsidó újév.

Bár a bibliai ünnep polgári jelleget is kapott, mivel a zsidó naptárat ehhez a fordulóponthoz igazították (eredendően a tavaszi niszán hónapjával indult az év, amely során a páskát is ülik), érződik, hogy Izrael gyermekei számára ez a számadás ideje. Heteken át százezrek látogatják meg a Templom-hegyet és annak nyugati támfalát (Siratófal), hogy a Szlichót szertartások keretében kérjék Jahve kegyelmét és bűneik bocsánatát. Megtelnek az Óváros sikátorai, ahogy a legkülönbözőbb vallási irányzatokhoz tartozó (sőt akár amúgy vallástalan) zsidók masíroznak a Szentély romjai felé. Óriási tömegek vonulnak csöndben, ünnepélyesen, szinte megszeppenve. A Siratófal előtti téren összegyűlt sokaság hangos énekekkel, imákkal szaggatja az atmoszférát órákon át – olyan jelenetek ezek, amelyeket egyetlen más nemzetben sem látni: kollektív bűnbánatot tartanak a nemzet nevében.

Miért van erre szükség? A kürtzengés ünnepe az utolsó riadó az ősz legszentebb napja, a jóm kippúr, vagyis az engesztelés napja előtt. Az ószövetségi időkben az ünnep középpontjában értelemszerűen a kürtök – elsősorban a kos szarvából készült sófárnak, illetve a Szentély ezüsttrombitáinak – megfúvása állt. Ezek a harci riasztásként is betudható kürtfúvások emlékeztették a népet Isten szentségére, a szövetségre és az engesztelés napjára. A jeruzsálemi Templomban ezen a napon a rendszeres naponkénti áldozatokon és az újholdi áldozatokon felül kiegészítő áldozatokat mutattak be. Akárcsak sabbat során, ekkor is tilos volt bárminemű munkavégzés. Mindez azt fejezte ki, mennyire fontos felkészülni Isten szentséges jelenlétére.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek