A felső tízezer világa kívülállók számára alig-alig átlátható. Brooke Harrington szociológus mégis róluk szeretett volna írni, ezért úgy döntött, hogy új szakmát tanul: két év alatt és több ezer dollár befektetésével úgynevezett vagyontanácsadóvá képezte ki magát, és így bejutott a színfalak mögé.

Az ausztrál székhelyű Institute for Economics and Peace (Gazdaságért és Békéért Intézet – EPI) 2014-re vonatkozóan is elkészítette a világ legbékésebb országainak listáját. Tanulmányuk szerint „a világtörténelem legbékésebb évszázadában élünk”, bár azt is hozzáteszik, hogy az elmúlt hét év ezen a képen nagyon sokat rontott.

Újra toboroz a Ku-Klux-Klan az Egyesült Államokban. Úgy tűnt a „fehér fajvédő” szervezet a 21. századra lassan jelentéktelen­né zsugorodik, az elmúlt időszakban azonban több olyan esemény is történt, ami ennek az ellenkezőjére utal. Augusztus 9-én St. Louis elővárosában, Fergusonban egy fehér rendőr vitatott körülmények között lelőtt egy állítólag rátámadó fegyvertelen fekete fiút (Hetek 2014. 08. 21. Ellentmondásos beszámolók a St. Louis-i lövöldözésről). A szervezet válaszul pénzt kezdett gyűjteni a „hősnek”, akinek példáját több fehér rendőrnek követnie kellene szerintük.

A jelszó már elavult, az ujjlenyomat-felismerés felett eljárt az idő, aki igazán haladni akar a korral, az a bőrére tetováltatja a telefonja használatához szükséges egyedi kódot. A tetoválás ugyan még nem valódi, mert a matricát ötnaponta cserélni kell, de a technológia már létezik: a Motorola Moto X nevű készüléke ezzel a különleges kiegé­szítővel jelent meg a piacon néhány hónapja.

Az emberiség történetének egyedülálló időszakában élünk. A világ népessége drámai mértékben öregszik, a kormányok pedig mindeddig keveset tettek azért, hogy kezeljék ennek messzeható következményeit. Jelenleg körülbelül 800 millió 60 év feletti ember él a Földön, 2050-re többen lesznek két milliárdnál – miközben 150 éve az átlagos élettartam még csak 40 év volt. A szociális, gazdasági, oktatási és egészségügyi rendszer átalakítására van szükség annak érdekében, hogy a társadalmak alkalmaz­kodni tudjanak az új helyzethez.

Német nyelven lehet iszlám oktatásban részesülni a jövőben az osztrák általános iskolákban, ahol a muszlim diákok száma újabban meghaladja a katolikus tanulókét. „Ami még hátravan, az Róma elfoglalása. Ez azt jelenti, hogy az iszlám visszatér Európába harmadszor is, miután kétszer kiűzték. Meghódítjuk Európát! Meghódítjuk Amerikát! Nem kard, hanem a dawa (térítési kötelezettség) által” – hangoztatta véleményét Juszuf al-Karadavi, a Muzulmán Testvériség főideológusa.

Egyre több ember mond le az állati fehérjék fogyasztásáról, néhányan azért, mert egészségesebben akarnak élni, mások pedig etikai meggyőződésből. A kérdés, hogy valóban egészséges-e az, amit annak állítanak be? Egyre több kutatás szerint nem.

Eric Lawson több millió ember számára lehet ismerős, és ki tudja, hányan gyújtottak rá a hatására: a Marlboro reklámok egykori arca január 10-én életét vesztette. A kiváltó ok: COPD, azaz krónikus obstruktív tüdőbetegség. Lawson 1978 és 1981 között játszotta a cowboyt a cigarettareklámokban. Később feltűnt kisebb szerepekben, például a Charlie angyalai tévésorozatban is, majd megsérült egy forgatáson, ami véget vetett színészi karrierjének. 14 évesen kezdett cigizni, de később szenvedélyes dohányzáselleni harcos lett, többek között saját reklámjait is kifigurázta, és interjúiban a dohányzás káros hatásairól beszélt.

Terrorista csoportok évek óta egyre inkább és egyre nagyobb mértékben használják ki az internet nyújtotta lehetőségeket. A Washington Postban a CIA korábbi igazgatója, Michael Hayden a következőket állította: „a Gmail világszerte a terroristák leginkább előnyben részesített internetes szolgáltatója”. 2006-ban a brit rendőrség a whitechapeli erőszaktevőnek nevezett Abdul Makim Khalisadarnál – aki egy kelet-londoni mecsetben rendszeresen prédikált – talált számtalan, gyermekeket ábrázoló pornográf felvételt. A The Times szerint ezek a képek jóval „mélyebb tartalommal bírtak” – a szteganográfia lényege leegyszerűsítve ugyanis éppen ez: bizonyos formátumú képekben kódolt üzenetek elrejtése.

A pünkösdi és teljes evangéliumi gyülekezetekben visszaszorulóban van a Szent Szellemben való keresztség bibliai bizonyítékaként ismert „nyelveken szólás” – számolt be a napokban a tekintélyes AP hírügynökség. Az összefoglaló utal arra, hogy a kereszténységen belül a pünkösdi irányzatot mindig is megkülönböztette abba vetett hitük, hogy az Apostolok cselekedeteiben leírt események ma is megtörténhetnek. Ezek közé tartozik a nyelveken szólás is. Egyre több olyan amerikai gyülekezet van azonban, ahol ez a gyakorlat nem része többé az istentiszteleteknek. Ez leginkább azoknál a közösségeknél vált jellemzővé, amelyek igyekeznek bekerülni a kereszténység „főáramlatába” – írja az elemzés.A jelenség ugyanakkor számos, az irányzathoz tartozó keresztény vezetőben kelt aggodalmat. Az Assemblies of God (Isten Gyülekezetei) nevű pünkösdi közösség – amelynek csak az Egyesült Államokban 3 millió tagja van, világszerte pedig 66 millióan tekintik magukat az irányzathoz tartozónak – augusztusban megtartott gyűlésén is terítékre került a téma.„Az emberek ma már nem szeretnek kiállni semmiért, ha nem muszáj” – nyilatkozta a témában Ken Walters, a Three Crosses Church pásztora. Szerinte ahogy a vallás egyre elfogadottabbá válik, úgy lesz egyre fontosabb a nagy pünkösdi gyülekezetek számára, hogy elmossák a határokat saját maguk és más, közismert keresztény irányzatok között.A folyamat mára eljutott odáig, hogy az Assemblies of God egyesült államokbeli tagjai közül kevesebb, mint 82 ezren gyakorolják a nyelveken szólást, ami 1995 óta a legalacsonyabb szám. Adrian Tigmo több mint 20 éve rendszeres résztvevője a Three Crosses Church istentiszteleteinek.A 64 éves férfi szerint azért hagyták el nagyon sokan a nyelveken szólást, mert a kívülállók gyakran kritizálták a gyakorlatot. Ő még most is gyakorolja ezt a közösségben is, halkan, gyakran csak saját maga számára hallhatóan. Szerinte a gyakorlat akkor tér vissza a mindennapokba, ha az egyházi vezetők jó példával járnak elöl.A Harvard Divinity School professzora, Harvey Cox szerint a nyelveken szólás visszaszorulása azzal magyarázható, hogy az emberek „nem akarnak sem kitűnni, sem gyanakvásra okot adni”. Ugyanakkor az „újpünkösdiek”, akik gyakran olyan országokból származnak, mint Nigéria és El Salvador, továbbra is gyakorolják a tevékenységet közösségi és egyéni szinten is, mondja Cox. Ezeket a gyülekezeteket egyáltalán nem érdekli, hogy mit gondolnak , vagy elijesztenek-e bárkit is, egy­szerűen csak csinálják, amit helyesnek tartanak.A pünkösdi mozgalom a globális kereszténység leginkább növekvő része. A világon körülbelül kétmilliárd ember mondja magát kereszténynek, legalább negyedük pünkösdi vagy karizmatikus mozgalmakhoz kötődik a Pew kutatóközpont eredményei szerint. A mozgalmat, amely az 1906-os Los Angeles-i Azusa utcai ébredésből nőtte ki magát, a kezdetektől meghatározta a pünkösdi élmény – a Szent Szellemmel való betöltekezés, a nyelveken szólás, a prófétálás és a hit általi gyógyulás – valóságába vetett hit.A Pentecostal Church of God (Isten Pünkösdi Gyülekezete) pásztora, Nick Farone éppen ezekhez az alapokhoz való visszatérést szorgalmazza prédikációiban. Szerinte nagyon sok egyházi vezető ezt elmulasztja megtenni. „Ez a mi erőnk. Nem kellene szégyellnünk magunkat” – fogalmazott az AP tudósítása szerint. Farone szerint a kis latin-amerikai és afrikai gyülekezetek sikerének titka a természetfeletti felé való nyitottságuknak köszönhető. „Nem beszélhetsz a gazdagságról ezeken a helyeken. A kis gyülekezeteknek nagyobb a szíve” – fogalmazott.

Egy izraeli tanulmány meglepő felfedezésre jutott: a holokauszt túlélői tovább éltek, mint azok a zsidók, akik nem váltak áldozatává a náci gyű­lö­letnek. A jelenség magyarázatára több elméletet is felállítottak a kutatók. Egyikük szerint „ez az eredmény az emberi szellem erejéről és ellenálló képességéről tanít bennünket”.

Azokat a gyerekeket, akik túl sokat ülnek a tévé előtt, az iskolában többször csúfolják, és tanulási nehézségek is sokkal gyakrabban lépnek fel náluk – állapította meg egy kanadai kutatócsoport. Az ajánlott tévézési idő felett minden egyes óra komoly negatív hatásokkal jár.