A jeladó matrica az úgynevezett eSkin-technológián alapszik, ami egy új, vezeték nélküli kommunikációs szabvány vékony fóliába beágyazva. Csak akkor működik, ha a viselő és az okostelefon az egymáshoz illő párt hordozza. A technológia jóval inkább lehallgatásbiztos, mint a vezeték nélküli kapcsolatok.
A fejlesztő start-up cég, az MC10 nem- csak a mobiltechnológia, hanem az egészségügy, a szórakoztatóipar és a biztonsági szektor területén is be kívánja vezetni újítását. A Biostamp elektronikus tetoválás szilikonból és egy elektronikus áramkörből áll, amely antennát és szenzorokat is tartalmaz, ennek ellenére viselése nem jár semmilyen kellemetlenséggel.
A cég azután rukkolt elő az újítással, hogy a Lenovo 2014 elején megvette a Motorolát, ezzel kívánva konkurenciát teremteni az Apple és a Samsung számára. Ha továbbra is a Lenovo tervei szerint folytatódnak a fejlesztések, akkor a következő lépés az állandó tetoválások kialakítása lesz. Még a Google táborába tartozva a Motorola tavaly novemberben bejelentette igényét egy okostetoválás-szabványra. A nyakra „felvarrt” bélyeg javítja a telefonálás hangminőségét – és egyben számos információt rögzíthet és tehet elérhetővé viselőjéről. A Chaos Computer Club (CCC) szóvivője, Falk Garbsch szerint túlságosan is sokat. Ennek ellenére biztosak abban, hogy az emberek biometrikus jegyek alapján történő felismerése néhány éven belül ki fogja egészíteni az olyan megszokott eljárásokat, mint a jelszavak használata, sőt, a jövőben akár teljesen fel is válthatja azokat. Ebben a szakértők veszélyt is látnak, mivel minden biometrikus biztosítást fel lehet törni, ha viszont ez megtörténik, azt nem lehet egy egyszerű jelszócserével megoldani.
Erre példa a digitális ujjlenyomat: ennek segítségével már régóta lehet alkalmazásokat vásárolni, illetve PayPalen keresztül fizetni. A CCC-nek sikerült a legújabb iPhone piacra dobását követő három napon belül feltörni az ujjlenyomatszenzort. Egy egyszerű preparált fólia segítéségével kijátszották az Apple biztonsági rendszerét és a YouTube-on közzétették az egész eljárásmódot.
Természetesen az aggályok nem állítják meg a fejlődést. A Motorola legújabb fejlesztése egy elektronikus tabletta, amely rádióhullámon keresztül egy 18 bites jelet küld a testen keresztül. Mivel ez a jel minden embernél különböző módon torzul, megteremtődnek az alapjai egy egyedi jelszó előállításának. A tabletta prototípusát már bemutatták, ha elkezdik használni, elegendő lesz harminc naponta újat bevenni.
A jövőben a bőr alá ültetett mikrochipekkel azonosíthatnak bennünket, a bevásárlásainkat így fogjuk kifizetni, vagy így lehet majd elindítani elektronikus eszközöket. Egyre könnyebb lesz az autót vagy a házat digitális technikával felszerelni, de Falk Garbsch figyelmeztet: „A mikrochipek egyértelműen azonosíthatóak és ezáltal megfigyelhetőek.” Mindenki mindig megtalálható a munkáltatója vagy a titkosszolgálatok által.
A bőr alá ültetett mikrochip gondolata nem új keletű. 2001. szeptember 16-án egy amerikai sebész számolt be arról, hogy egy-egy eszközt ültetett be az alkarjába és a csípőjébe. A technológiát elsődlegesen egészségügyi felhasználásra szánták, de nem sokkal később már elítéltek felügyeletére is alkalmazni kezdték Dél-Amerikában, kísérleti jelleggel. Az ENSZ 2001. december 14-én tartott ülésén arról tárgyaltak a világ különböző részéről érkezett miniszterek, hogy be kellene vezetni egy egységes azonosító rendszert Európa-szerte, amit később az egész világra ki lehetne terjeszteni, és amellyel az egyes személyek mozgása ellenőrizhető lenne.
A fejlődés irányát a Google egyik vezetője, Regina E. Dugan – aki korábban a Pentagon internetet is „feltaláló” Védelmi Osztálya Technológiai Részlegének (DARPA) vezetője volt – azzal indokolta, hogy „az azonosítás irritáló. Valójában annyira idegesítő, hogy csak az emberek fele foglalkozik vele. Negyven év számítástechnikai fejlődés után még mindig mindent ugyanazon a módon azonosítunk – jelszavakkal.”
Márpedig a jelszavak többé nem biztonságosak, amire példa, hogy az Ars Technica weboldal által megbízott hackerek egy 16449-es listáról több mint 14800 véletlenszerűen kiválasztott jelszót tudtak feltörni egy kísérlet részeként. A leghatékonyabb hacker 90 százalékot ért el és kevesebb mint egy órát dolgozott az ügyön számítógépes clusterek (fürtök) segítségével.
A fejlődésben egyébként az egészségügy jár élen. 2013 júliusában a Berkeley kutatói úgynevezett „porszem-implantátumok” agyba való beültetéséről jelentettek meg egy tanulmányt. Ezek segítségével akár gondolattal is irányíthatóakká válnának eszközök, vagy stimulálni lehet olyan sérült területeket, amelyek betegség vagy baleset következtében elvesztették funkciójukat. Októberben a Stanfordon például egy Parkinson-kóros beteg agyába helyezték be az eszközöket, hogy egyedi kezelési módszert dolgozhassanak ki.
Bill Gates és csapata 2018-ra ígért olyan bőr alá ültetett mikrochipet, amellyel a fogamzásgátlás kérdése megoldható lenne. A már említett DARPA az agyba ültetett chip segítségével lenne képes emlékeket létrehozni, módosítani vagy törölni. A Google és a Novartis együtt dolgoznak egy vércukorszintet mérő kontaktlencse kifejlesztésén, amely az adatokat valamilyen mobileszközre továbbítaná. A tervek szerint a szemproblémákkal küszködők számára ez az eszköz akár beültethető verzióban is rendelkezésre állna, amellyel a látásproblémák is korrigálhatóak lennének.
Az említettek mellett több új start-up vállalkozás és olyan ismertebb cégek is kutatnak, mint az Intel, a Nokia, és egyes eredményeiket már ők is közzétették. Így például lehetőségünk van olyan intelligens tetoválás alkalmazására a Nokia jóvoltából, amely rezgéssel jelzi, ha bejövő hívásunk van, feltéve, ha szeretnénk e célból megbélyegeztetni magunkat.
2014. 07. 25. (XVIII/30)
