hetilap

A Ku-Klux-Klan (KKK) vagy egyszerűen csak Klán az 1860-as években jött létre az Egyesült Államok déli részén, majd szinte teljesen el is tűnt. A polgárháború után a rasszista terrorszervezet fő célja a republikánusok megbuktatása, és a feketék köz­életből való kiszorítása volt. A második korszakuk az 1920-as évekre tehető, amikor társadalmi páholyként az egész országban megjelentek és politikai tényezővé váltak. Az 1960-as években délen polgárjogi mozgalomként harcoltak, de állami és szövetségi bíróságok összefogásaként és a délen bekövetkezett társadalmi, politikai változások eredményeképpen háttérbe szorultak. A 20. század végére, 21. század elejére megváltozott a jellegük, ma már több, kisebb, gyakran egymáshoz sem kötődő csoportról beszélhetünk, amelyek fő célja az amerikai társadalom „megtisztítása”. 1920-ban még négymillió tagot számláltak, 1924-re ez a szám drasztikus mértékben hat­százezerre csökkent, 1930-ban pedig már csak harmincezren voltak. Széttagozódásuk és a kisebb létszám miatt igen nehéz soraikba férkőzni, s emiatt csak becsülni lehet a jelenlegi nagyságukat: 2012-ben öt- és nyolcezer fő között lehettek, de szakértők szerint fokozott aktivitásuknak köszönhetően ez a szám hamar megsokszorozódhat.
Új csoportok tűntek fel ugyanis, amelyek fő célja rasszista feszültségeket kelteni olyan helyeken, ahol ez a jelenség ismeretlen volt. Míg korábban a feketék és a zsidók ellen keltettek gyűlöletet, most a latin-amerikai származású bevándorlók az új célpontjaik. Gyűléseket, toborzókat tartanak, és rasszista irodalmat terjesztenek. Legutóbbi akciójuk során New York állam második legnagyobb halászati központját, Hampton Bayst célozták meg, ahol szinte minden lakos kapott a szervezet által összeállított toborzócsomagból – még a bevándorlók is.
Terjeszkedésüket elősegítik azok a társadalmilag is kényes kérdések, amelyekben a KKK – a hatóságokkal szemben – egyértelműen állást foglal. Az Egyesült Államokban egyre többen félnek az emigránsok számának ugrásszerű növekedésétől, rohamosan terjed a városi bűnözés és nagyon sokan nem tudják elfogadni a homoszexuálisok közötti házasságkötésre irányuló liberális, megengedő szabályokat. A szervezet ezt kihasználva terjeszti radikális nézeteit az ország olyan részein is, ahol eddig nem tudták megvetni lábukat.
A Klán megjelent és növekedik Iowában, Nebraskában, Marylandben, Pennsylvaniában és New Jersey-ben is. Ideológiájuk nem sokban különbözik a neonácikétól és fokozódó együttműködés tapasztalható közöttük. A szervezet igyekszik magáévá tenni a jelenkor által kínált lehetőségeket, és a szórólapok mellett, sőt inkább helyett, ma már inkább az internetet használják az antiszemitizmus és a rasszizmus terjesztésére. Bár ma még előfordulnak kereszt­égetések a KKK-ra jellemző fehér csuklyában és lepelben, az újdonsült klántagok szinte alig különböztethetőek meg a rasszista szkinhedektől és neonáciktól: sok eseményt szerveznek közösen, és egyre többen vesznek át neonáci jelképeket, tetoválásokat, öltözködési stílusokat. Nézeteikből szükségszerűen következik az alapításától fogva jellemző rasszista indíttatású erőszak. Gyilkosságok, bombatámadások, merényletek köthetők a nevükhöz, 1971-ben például tíz iskolabuszt robbantottak fel Michiganben.
Az idén augusztusban történt lövöldözéssel kapcsolatban már akkor nyilvánosság elé léptek, amikor még a tizennyolc éves fiút lelövő rendőr kiléte sem volt ismert. A dél-karolinai Ku-Klux-Klan, magát nemes egyszerűséggel az Új Birodalom Lovagjainak nevezett csoportja egy e-mailben tette közzé felhívását: „Díjat/alapítványt hozunk létre annak a rendőrnek a javára, aki lelőtte ezt a bűnözőt. Ő egy hős! Több fehér rendőrre van szükségünk, akik Zog ellenesek (Zionist Occupation Goverment – Cionisták által megszállt kormány – a szerk.), és készek a zsidók által irányított fekete bűnözőket a helyükre tenni. A legtöbb rendőr gyáva és semmit nem tesz, miközen a rasszok közötti bűnözés 90 százalékát színes bőrűek követik el fehérek ellen.”
A Klán az Egyesült Államokon kívül legnagyobb létszámban Kanadában van jelen, de a föld több országában is igyekeztek megvetni a lábukat. Ausztráliában 1990-ben jelentek meg, és az elmúlt években több politikai pártba is igyekeztek bejutni. Toborzásokról számoltak be az Egyesült Királyságban is, itt először 1960-ban próbálta meg egy Robert Relf nevű férfi megalapítani a brit KKK-t. Németországban 2012-ben két rendőrt ki akartak tenni a munkahelyükről, mert kiderült róluk, hogy a Ku-Klux-Klan Európai Fehér Lovagjai nevű szervezet tagjai. A férfiak végül megtarthatták munkájukat. Jelenlétüket ezen kívül több országban is feltételezik, Brazíliában például 2003-ban mértek rájuk súlyos csapást, amikor a szervezet által működtetett weboldalt lekapcsoltatták, és a vezetőjüket börtönbe zárták.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek