Azt eddig is tudtuk, hogy azokból a gyermekekből, akik órákat töltenek a képernyő előtt, nagyobb eséllyel lesz passzív, túlsúlyos kiskamasz és felnőtt. A kanadai tudósok most arra is bizonyítékot találtak, hogy a túlzásba vitt tévézés tanulási nehézségekhez is vezethet.
A felmérésbe 1997 québeci gyereket – 991 kislányt és 1006 kisfiút – vontak be a Montreali Egyetem és a CHU Sainte-Justine Gyermekkórház kutatói. Megállapításaik szerint a kicsik átlagosan egy óra negyvenöt percet töltöttek tévézéssel naponta. Azok, akik két- és hároméves koruk között kortársaiknál többet néztek tévét, kevéssé tudtak kapcsolatot teremteni tanáraikkal és osztálytársaikkal, nem voltak az órákon aktívak, és gyakrabban váltak csúfolódások célpontjaivá. A kutatások szerint már plusz egy óra tévézés is káros hatással van a fiatal gyermekekre.
Az átlagos időnél 72 perccel többet tévézők szókincsében és matematikai képességeikben visszaesést mutattak már a bölcsődékben. Ráadásul a kutatás során csak az otthon töltött időt vették számításba, de egyre gyakoribb, hogy a gyerekekre vigyázók számára is egyszerűbb megnyomni a gombot, mint interaktív elfoglaltságot találni a kicsiknek. Voltak olyan kisgyermekek, akik naponta öt óránál többet töltöttek a tévé előtt.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2013. 08. 23. (XVII/34)
