A szentszék képviseletében Silvano Tomasi érsek adott számot az ENSZ kínzás elleni bizottsága előtt arról, hogy az ENSZ korábbi, kínzás elleni határozata vajon miért nem valósul meg a Vatikáni miniállam területén, holott a Szentszék ugyanúgy tagja az egyezményt aláíró és vállaló államok közösségének. A genfi meghallgatáson az érsek tíz ENSZ-szakértő előtt válaszolt a kérdésekre. A kétnapos meghallgatáson elmondta, hogy gyermekmolesztálási ügyekben 848 papot léptettek ki a papságból, és 2572 kapott ennél enyhébb büntetést – volt olyan, akit életfogytig tartó imádkozásra ítéltek, illetve sok papot olyan egyházközségekbe helyeztek át, amelyekben az érsek szerint nincsenek gyerekek.
A helyzet viszont sokkal komolyabb, ugyanis Tomasi elmondása szerint is csak 2013-ban 401 valós ügyet jelentettek, 2004 óta pedig legalább 3400 szexuális molesztálási ügyre derült fény, így teljesen érthető az ENSZ-bizottság elvárása, hogy az élethosszig tartó penitenciánál súlyosabb szankciókat is hozzon a Vatikán. A Vatikán alapvető érve ebben a kérdésben viszont az, hogy a gyermekmolesztálási ügyek nem tartoznak az egyezmény hatálya alá, ugyanis azok nem minősülnek kínzásnak. Frederico Lombardi vatikáni szóvivő a Vatikáni Rádióban elmondta: egyelőre még vita folyik az egyezmény szövegének értelmezéséről, és figyelmeztetett, hogy bizonyos civil szervezetek vádjait nem minden esetben lehet tényként kezelni, ez ugyanis hiteltelenné teheti az ENSZ-bizottságot. A Szentszék gyermekvédelmi tanácsadói bizottságának egyik tagja, Mary Collins, aki maga is áldozatul esett gyermekként a papi pedofíliának, ugyancsak elmondta, hogy habár ő maga az eseményt kínzásként élte meg, viszont ez mégis más, mint az a fajta kínzás, amelyet az ENSZ-egyezmény leír.
Az ENSZ-bizottság amerikai tagja, Felice Gaer a Guardian magazinnak fejezte ki rosszallását, és elmondta: a Szentszéknek hitelt érdemlően meg kell győznie a bizottságot arról, hogy hajlandó és képes felállítani a kereteket ahhoz, hogy a jövőben megakadályozza a kínzást, az embertelen és megalázó büntetéseket a katolikus intézményekben, illetve a hatáskörébe tartozó egyházi személyek esetében. A közelmúltban ugyanis több olyan esetről is beszámolt a sajtó, amelyben szexuális zaklatással vádolt egyházi személyek menekültek az igazságszolgáltatás elől a Vatikánba, ahol megtagadták a kiadásukat a hatóságoknak (ilyen volt például Josef Wesolowski érsek esete idén januárban).
2014. 05. 09. (XVIII/19)
