A donyecki, luganszki és odesszai önjelölt vezetők a krímihez hasonló referendumot írtak ki május 11-ére, amelyben az Oroszországhoz húzó ukrán megyék kinyilváníthatják elszakadási vagy maradási szándékukat. Az utóbbi hét véres odesszai, kramatorszki és szlovjanszki eseményei után nem kétséges, hogy a referendum milyen eredményt fog hozni. Putyin pedig a tankok és a haderő Ukrajnába irányítása nélkül is célt fog érni: megismétlődhet a dél-oszét és abház forgatókönyv – a kérdés csak az, meddig terjed az orosz expanzió, mikor elégednek meg a volt szovjet területek elszakításával.
A kijevi tüntetések legvéresebb napjainál is több áldozatot követeltek az ukrán-orosz zavargások Odesszában május másodikán. A harkovi „Metalliszt” és az odesszai „Csernomorec” csapatainak mérkőzésére érkező szélsőjobbos drukkerek és az oroszpárti tüntetők összecsapásainak eddig 46 halálos áldozata van – közölték a hatóságok. A rendbontás utcai zavargásokkal kezdődött, majd a szakszervezetek székházánál ért véget, ahol egy tűzesetben több mint harmincan égtek meg vagy fulladtak meg a füstben. Az orosz média azóta is tele van a lángoló épület és a felbőszült tömeg képeivel: az ukrán nacionalisták a földön fekvő sérülteket ütötték. Az ukrán kormány azonnal leváltotta a helyi rendőrfőnököt, amiért az az egyre durvább erőszakot egyáltalán nem kezelte. A város lakói azóta sem heverték ki a traumát, de érdekes módon nem a helyi rendfenntartó erőket és a későn érkező tűzoltóságot okolják a tragédiáért, hanem a kijevi, általuk „náci, fasiszta juntának” nevezett kormányt.
A délkeleti megyék szeparatista mozgalmaival szemben katonai erővel fellépő kijevi vezetést a nyugati hatalmak és az ENSZ is önmérsékletre intette; ugyanakkor az Ukrajnától elszakadni kívánó területek önjelölt vezetői az odesszai események apropóján már bejelentették, hogy a kormány átlépte a Rubicont – semmiféle megegyezésről és egységes Ukrajnáról a továbbiakban nem hajlandóak tárgyalni. Oleg Carjov, aki a Donyecki körzet képviselője az ukrán törvényhozásban, a felkelők oldalára állt, és bejelentette, hogy felhagy korábbi ambícióival: nem a május 25-ére kiírt elnökválasztáson indul, hanem a többi szeparatista vezetővel közösen a 11-ére kiírt referendumban kampányol a területek elszakadásáért és új állam létrehozásáért, amely a Novorosszija nevet viselné.
2014. 05. 09. (XVIII/19)
