„Abban a reményben és hitben, hogy ősi nemzetek, amelyeknek közös népszokásai és tradíciói vannak, amelyek ugyanahhoz a bonyolult, de egyedi földrajzi helyhez kötik őket, képesek lesznek együtt és méltó módon megemlékezni a múltjukról és a veszteségeikről, kívánjuk, hogy az örmények lelkei, akik meghaltak a 20. század eleji események idején, békében nyugodjanak, az unokáiknak pedig kifejezzük együttérzésünket.” Ezekkel a szavakkal tette meg első, szimbolikus lépését a török kormányfő a 99 évvel ezelőtti tragédia feldolgozásának irányában.
Jerevánban a török miniszterelnök gesztusát a választási kampány részeként és a nemzeti kisebbségek közötti népszerűség növelésére tett kísérletként értékelték. Szerzs Szargszjan kormányfő emlékeztetett arra, hogy augusztusban Törökországban elnökválasztás lesz, amelynek Erdogan is az egyik jelöltje. Mindemellett Ruben Szafrasztjan, a jereváni Örmény Tudományos Akadémia keleti tudományok tanszékének vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a török kormányfő közleményében egyszer sem tett említést népirtásról. Szavai szerint a részvét kifejezését a jelenleg kormányzó török Igazságosság és Fejlődés párt lépéseinek kontextusában kell értelmezni: Erdogan nemcsak az örmények irányában fejezte ki részvétét, hanem a kurdok iránt is. Szafrasztjan professzor szerint ezzel a jelenlegi kormányzó erő szeretné kifejezni, hogy új politikát hirdetett meg a nemzetiségek irányában: ez vonatkozik a kurdokra, örményekre, a görög és asszír kisebbségre egyaránt. Mindemellett Szafrasztjan emlékeztetett arra is, hogy Törökország a karabahi örmény–azeri háború óta nem hajlandó helyreállítani a diplomáciai kapcsolatot Örményországgal, és megnyitni a határokat, tulajdonképpen blokád alatt tartva a kaukázusi államot. Emellett felelőssé tette Törökországot a Szíria területén márciusban elkövetett etnikai tisztogatásért, melynek során elmondása szerint a török területekről behatoló iszlamista szervezet, a „Dzsabhat an-Nuszra” harcosai 21-én a Keszab város elleni támadásukkor nemcsak Aszad fegyvereseit lőtték, hanem szisztematikusan irtották a keresztény örmény kisebbséget is. Mindezen túlmenően az örmény fél a század eleji genocídium elismerésén túl a leszármazottak kompenzációját is elvárja, amely nemcsak anyagi jellegű kárpótlást jelent, hanem a korábbi Észak-Örményország – jelenleg Törökország délkeleti területei – etnikai összetételének helyreállítását is.
Zardust Alizade azeri keletkutató, politológus a Vzgljad című orosz lapnak nyilatkozva kifejtette, hogy Erdogan közleménye nem tekinthető puszta retorikának. Elmondása szerint a progresszív gondolkodású törökök elismerik a népirtás tényét, de nem értenek egyet azzal, ahogy az örmények ezt a tragédiát feldolgozzák. Az azeri kutató a korabeli örmény elitet is felelősnek tartja a népirtásért, mivel olyan politikai játszmákba vitték bele az Oszmán Birodalom területén élő kisebbséget, amelynek sok százezer áldozata lett. Alizade aktuális geopolitikai érdekeik vezette spekulációval vádolja az örményeket, akik nem becsülik meg a török kormányfő gesztusát. Elmondása szerint az örmények az antanthatalmak geopolitikai játszmájának eszközévé váltak, mivel területi ígéretekért cserébe belülről bomlasztották az Oszmán Birodalmat, aminek eredményeként mintegy 250 ezer áldozattal járó tisztogatás kezdődött. Az azeri politológus szerint az örmények politikai érdekekből duzzasztották a népirtás áldozatainak létszámát másfél milliósra, és próbálják az Oszmán Birodalom örökösének számító Törökországra hárítani a felelősséget a nyugati hatalmak által provokált népirtásért.
Tovább olvasná?
Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.
Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.