Amerika Nobel-békedíjas elnöke szerint az iraki események azt demonstrálják, hogy az ország „elkötelezett egy stabilabb és békésebb jövő iránt”. Ehhez képest csupán a „demokratikus választások” napján 14 szavazópolgárt gyilkoltak meg, majd a következő napok erőszakhulláma még 90 életet követelt. Nem ad okot Obama eufóriájára a napokban nyilvánosságra került állami jelentés sem, amely szerint 2013-ban itt, illetve Afganisztánban és Pakisztánban nőtt legnagyobb mértékben a terrorizmus.
Míg a terrorista támadások száma a tavalyi évben 43 százalékkal növekedett, az áldozatok száma még ezt is felülmúlta 60 százalékos növekedéssel. A terrorakciók száma 6700-ról 9700-ra ugrott, és megközelítőleg 18 ezer embert gyilkoltak meg. Szemléltetésképpen: a szám egy Mohács méretű város lakosságának felel meg. A sebesültek száma a 33 ezerhez közelít. A legveszélyesebb csoportosulás továbbra is a táliboké, akiknek a lelkén szárad 2340 ember vére csupán 2013-ban.
A dokumentum legfőbb problémaként a terroristacsoportok és a „magányos farkasként” működő terroristák szaporodását, agresszivitásuk növekedését, az Irán által támogatott szíriai polgárháborút és az anyagi érdekből elkövetett bűncselekményeket (mint emberrablás) jelölte meg.
Bár a szövetségesek az al-Kaida afganisztáni törzsbázisával szemben sikeresen léptek fel, annak úgynevezett „franchise” tagjai más országokban egyre függetlenebbek és egyre veszélyesebbek. Az al-Kaida feltételezett vezetőinek gyakorlatilag egyre kisebb befolyásuk van a gyorsan fejlődő afrikai sejtekre. „Az al-Kaida-vezetők nehezen tudják fenntartani a kohéziót a hálózatban, és nehezen tudják kommunikálni a parancsokat a kisebb egységek felé” – áll a jelentésben. „Az érintettek visszautasították Aiman al Zavahiri azon kísérleteit, hogy párbeszédet közvetítsen az al-Kaida szíriai csoportja, az al-Nuszra front, a magát Iraki Iszlám Köztársaságnak nevező iraki al-Kaida és a közel-keleti szárny között, ami azt eredményezte, hogy az utóbbit 2014 februárjában kizárták az al-Kaidából.” Mivel egyre nehezebb támogatókat találni a terrorcsoportok működtetéséhez, az al-Kaida a jól jövedelmező emberrablás felé fordult. 2012-ben 1283 embert raboltak el, ez a szám egy év alatt több mint kétszeresére ugrott, 2990-re.
Az Egyesült Államok és az EU továbbra is együttműködik a terrorizmus elleni harcban, a jelentés szerint ezt érdemben nem befolyásolták a tavalyi megfigyelési botrányok. Előrelépést jelenthet, hogy az EU 2013-ban végre hajlandónak bizonyult terrorcsoportnak nyilvánítani a Hezbollah katonai szárnyát. Ehhez az kellett, hogy Bulgáriában a libanoni terrorszervezet 5 izraeli és egy bolgár polgárt gyilkoljon meg, illetve Cipruson is számos bűncselekményt kövessen el izraeli érdekeltségű célpontok ellen. A kontinenst érő leggyilkosabb támadások a szír-török határon történt, 52 életet követelő merénylet, illetve a 41 halottal járó volgográdi busztámadás voltak. A jövő azonban még ennél is sötétebb lehet, ha a jelenleg Szíriában harcoló európaiak hazatérnek.
A terrorizmust támogató államok listáján a legfontosabb helyet Irán foglalja el, ami egyre kisebb sikerrel próbálja leplezni a szíriai konfliktusban való szerepvállalását. Nagy számban küldenek a térségbe harcosokat és katonai tanácsadókat is. 2013-ban az iráni hadsereg két tisztje is életét vesztette
Szíriában. Az állami média azt állította, hogy Mohammad Dzsamalizadeh Paghaleh egy damaszkuszi mecset önkéntes védelmezőinek a soraiba tartozott, valójában viszont Aleppóban ölték meg. A Hamaszt és egyéb palesztin terrorcsoportokat, illetve a libanoni Hezbollahot Irán szintén régóta támogatja. A síita állam ezen kívül kiveszi a részét Irak destabilizálásából is különféle terroristacsoportok kiképzésével. Még magas rangú diplomaták is érintettek a terrorizmusban: áprilisban Boszniából az iráni diplomácia két tagját utasították ki, miután kiderült, hogy a titkosszolgálat tagjai, és egyikük több terrorcselekményben való közreműködéssel gyanúsítható.
Összességében a jelentés egyetlen jó híre az, hogy az Egyesült Államokban egyre kevesebb terrorcselekmény történik. A tavalyi év folyamán 16-an vesztették életüket terrortámadásban. Ebből a statisztikából azonban a szerkesztők kihagyták a bostoni merényletet, amit újságírói kérdésre később úgy magyaráztak, hogy nem terrorcsoportok, hanem „magányos farkasok” akciójáról volt szó.