A mindösszesen 4100 adást vizsgáló Német Média Kontroll kutatócsoport jelentése szerint rekord mennyiségben jelennek meg a fasiszta vezetőt bemutató filmek és könyvek. A négy hónap alatt levetített csaknem 250, címében Hitler nevét viselő film mellett mintegy 500 dokumentumfilm és egyéb tévéadás foglalkozott a náci érával. Nemcsak az egyébként is történelmi témájú műsorokat sugárzó adók, mint például a ZDF Infó mutattak be rekord számú dokumentumfilmet a németek II. világháborús szerepéről és vezetőjéről, hanem olyan hírcsatornák is, mint például az N24 vagy az n-tv, melyek átlagosan 2-4 naponta sugároztak Hitlerrel kapcsolatos adást.
A programot összeállítók változatos kombinációkban használják a diktátor nevét: a Hitler csodafegyverei, vagy Hitler és a szent lándzsa csak egy-egy a számtalan címből. Természetesen, a Führerrel kapcsolatos műsorok nagy száma miatt nem ritka a hasonló filmek
vetítése, vagy épp egy korábban másik csatornán látott műsor ismétlése. Például az n-tv Hitler villámháborúja sugárzása után másnap a ZDF Info csatorna Hitler 1940-es villámháborúja címmel tervez dokumentumfilmet bemutatni.
Szociológusok szerint a Hitler és a nácik iránt mutatott érdeklődés növekedésének oka többek között, hogy a mai németeknek nincs közvetlen élménye a II. világháború borzalmairól, és kevésbé tartják szégyenteljesnek országuk szerepét, mint a korábbi generációk. A mai német családok legtöbbjében csak a szülők vagy a nagyszülők éltek a náci időszakban, akik sok esetben a háborút annak lezárása után még évtizedekig tabuként kezelték. A ma ötvenes és hatvanas éveiket taposó szerzők tollából a témában megjelenő új könyvek családjuk megrázóan sötét múltjáról lebbentik fel a fátylat, feltárva, hogy felmenőik odaszánt, olykor brutális nácik voltak.
Nem minden kiadványra jellemző azonban az őszinte szembenézés. 2012-ben jelent meg az akkor 45 éves, korábban álnéven író Timur Vermes magyarul Nézd ki van itt címmel megjelent, sokak szerint ellentmondásos kisregénye, melynek főhőse a mai Berlinben felébredő Hitler (Jóképű diktátorokra vár a nép. Hetek, 2013. szeptember 20.).
A Németországban több mint egy millió példányszámban eladott, 35 nyelvre lefordított mű szerzőjének célja Hitler kifigurázása és nevetségessé tétele volt. A kritikusok szerint azonban a megjelenését követően csakhamar bestsellerré váló mű népszerűsége arra utal, hogy a németek a náci időszak horrorját humorral kívánják mérsékelni. Mindez a regényben Hitler fellépését kísérő, „Nem minden volt rossz” szlogennel együtt arra utal, hogy a mű a Hitler rehabilitálásához vezető utat készíti elő.
A náci éra iránti fokozott érdeklődés közepette folyik Hitler nagyhatású műve, a Mein Kampf újranyomtatásáról szóló vita. Az eredetileg Hitler halála után 70 évig tartó kiadási
tilalom 2015-ben jár le, és történészek már dolgoznak az egyébként tudományos célból Németország-szerte megvásárolható mű szövegét magyarázó lábjegyzeteken. A neonáci csoportok további erősödésének veszélye miatt azonban Bajorország, amely a Mein Kampf szerzői jogának birtokosa, továbbra is fenntartaná a jelenlegi állapotot, és megtiltaná a könyv újabb kiadását. A tavaly decemberben a bajor vezetés által hozott döntés azonban, úgy tűnik, csak szimbolikus, hiszen valójában senkit nem gátol meg abban, hogy a Mein Kampfot megszerezze. Elektronikus formában ugyanis bárki könnyen hozzájuthat, és az Amazon online könyvesbolt „Propaganda és politikai pszichológia” szekciójában a Mein Kampf e-book a letöltési listavezető.
2014. 05. 09. (XVIII/19)
