Adamset a rendőrség végül vádemelés nélkül engedte szabadon, ez azonban nem jelenti azt, hogy az ügynek vége – az ügyészség ugyanis vádat is emelhet, vagy újabb nyomozást rendelhet el az ügyben. Gerry Adams több mint harminc éve a Sinn Fein elnöke, amely a második legerősebb politikai formáció Észak-Írországban, és négy miniszteri poszttal rendelkezik az északír kormányban. Adams fontos szereplője volt az északír konfliktus békés megoldásának, amely 1998-ban az úgynevezett nagypénteki egyezményben teljesedett ki, egy közel harminc évig tartó, Zűrzavarnak is nevezett, terrorcselekményekkel teli konfliktussorozatot zárva le. Az északír konfliktus beleégett a köztudatba, ma is vannak a hétköznapi életben fellelhető nyomai: London legnagyobb pályaudvarain például, a külföldi turisták legnagyobb meglepetésére, ma sincsenek szemetes tartályok, aminek az az oka, hogy a nyolcvanas években az IRA a szemeteskukákba rejtette a bombákat.
Gerry Adams – annak ellenére, hogy több történelmi könyvben is felmerült a neve ebben a kontextusban – mindig tagadta, hogy az IRA tagja lett volna. Pedig Richard English történész több mint tíz évvel ezelőtt megjelent könyvében (Armed Struggle: The history of IRA – Fegyveres küzdelem: az IRA története) egyenesen azt állította, hogy Adams nemcsak egyszerűen a terrorszervezetnek, hanem az IRA legfelsőbb vezetésének is tagja volt. Ennek azért van jelentősége, mert a nagypénteki egyezmény értelmében az IRA-tagság már önmagában is bűncselekménynek számít.
A most kirobbant ügyben – amely miatt Adamset kihallgatták – ennél súlyosabb vádról van szó. Több egybehangzó visszaemlékezés szerint Adams nemcsak tagja volt az IRA-nak, hanem parancsot adott Jean McConville elrablására és meggyilkolására is. McConville egyike volt azoknak az „eltűnteknek” nevezett áldozatoknak, akiket az IRA a hetvenes és a nyolcvanas években meggyilkolt, és akiknek a holttestét teljes titokban ásták el Írországban. Jean McConville esete volt az egyik leghírhedtebb a Zűrzavar idején elkövetett gyilkosságok közül: a protestáns asszonyt belfasti otthonából, gyermekei szeme láttára hurcolta el tizenkét fegyveres, röviddel 1972 karácsonya előtt. Az IRA valószínűleg azt feltételezte, hogy az asszony informátor volt – ezt később hivatalos vizsgálatok megcáfolták. Elrablása idején Jean McConville éppen friss özvegy volt, aki egyedül nevelte tíz gyermekét. Közülük heten voltak otthon, amikor a fegyveresek megjelentek és ráparancsoltak, hogy vegyen kabátot és menjen velük. A gyermekeknek hetekig nem volt semmilyen információjuk arról, hogy mi történt az anyjukkal, majd három héttel eltűnése után egy idegen állított be hozzájuk, aki visszaadta nekik anyjuk pénztárcáját és három gyűrűjét.
Az IRA csak huszonhét évvel később, 1999-ben ismerte el, hogy Jean McConville-t meggyilkolták. Az ügy úgy került a hatóságok figyelmébe, hogy egy történelmi projekt keretében a Boston College kutatói még 2001-ben egykori szemtanúk, IRA-tagok és más félkatonai szervezetek tagjainak a visszaemlékezéseit rögzítették. A kutatóknak nyilatkozó személyek azzal a feltétellel álltak kötélnek, hogy vallomásuk csak a haláluk után kerül napvilágra. Egyikük, Brendan Hughes 2008-as halálát követően derült ki, hogy a korábbi belfasti IRA-parancsnok azt állította, hogy Gerry Adams az IRA magas rangú tagja volt a Zűrzavar idején, és ő rendelte el Jean McConville meggyilkolását. Hasonlóképpen emlékezett vissza a tavaly meghalt Dolours Price is, akit húsz évre ítéltek az 1973-ban az Old Bailey (Központi Bűnügyi Bíróság) előtt elkövetett robbantás miatt. Price többször is azt nyilatkozta, hogy Gerry Adams volt a felettes IRA- parancsnok, aki Jean McConville elrablására kiadta a parancsot.
Az északír rendőrség (PSNI) ezeknek az információknak az alapján kérte a Boston College-ot a felvételek átadására, hátha segítséget jelentenek a hetvenes-nyolcvanas években az IRA által elkövetett gyilkosságok felfedésében. A PSNI az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok közötti jogsegélyegyezményre hivatkozva érte el, hogy az intézményt egy legfelsőbb bírósági döntés kényszerítette a felvételek átadására. Ennek eredményeként az északír rendőrség mintegy tíz felvételt kapott meg a Boston College-tól, köztük Dolours Price visszaemlékezéseit is. A Daily Mail szerint ebben a videóban Price kitért annak részleteire is, hogyan rabolták el Jean McConville-t. A videón Price azt mondta a bostoni kutatóknak, hogy az „eltűntek” szállítása volt a legnehezebb feladat az életében. „Sohasem voltam benne biztos, hogy mi történt velük, engem Gerry Adams utasított, hogy ezt vagy azt a személyt szállítsam el” – idézi a videó szövegét a Daily Mail. Price beszámolója szerint egy este Adams hívta fel, hogy valakit el kell szállítani a határra, amit ő meg is tett. Jean McConville holttestét 2003-ban találták meg Louth megyében, Írországban.
A Boston College interjúi alapján, tekintettel arra, hogy Price és Hughes sem él már, Adamset akkor sem lehetne elítélni, ha valóban ő adta ki a parancsot. Az ügyészség kezében komoly kártya lehet viszont Ivor Bell korábbi IRA-tag, akit márciusban vádoltak meg a McConville elrablásában és meggyilkolásában való részvétellel, amelyet azonban ő tagad.
Gerry Adams szabadon engedése után jelentették be a Boston College kutatói, hogy visszaadják a felvételeket az interjúalanyoknak, így az igazság talán soha nem derülhet ki teljesen.
2014. 05. 09. (XVIII/19)
