Az új ateizmussal foglalkozó sorozatunk harmadik részében a mozgalom egy további, Isten létezésével szembeni ellen-vetését tárgyaljuk, amely szerint a Teremtő és a szabadság (szabad akarat) léte kölcsönösen kizárják egymást, mivel ha Isten mindent előre tud, akkor sem Ő maga, sem teremtményei nem lehetnek valóban szabadok.

Ruff Tibor / Hit és értékek

hetilap

2015. 02. 20. (XIX/8)

Az ember mindenek felett

2015. 02. 19.

„2014-ig csupán ember nélküli űrhajók fognak landolni a Marson, de egy emberi expedíció előkészületei már megkezdődnek” – írta Asimov 1964-ben. Ma már 200 ezer önkéntes áll sorban, hogy az első – egyirányú – Mars-expedícióban részt vegyen, és élete végéig a vörös bolygón éljen mesterséges körülmények között. A racionalista sci-fi író azonban nemcsak a technológiai fejlődés irányával kapcsolatban előzte meg saját korát, hanem magabiztos állításokat fogalmazott meg a túlnépesedés problémájára is – melynek egyik megoldását az emancipáció és a homoszexuális jogok kiterjesztésében látta. Fantáziaregényeiben úttörő módon elegyítette a tudományos szintre emelt ateizmust az okkultizmus akkor ismert formáival.

Makki Bálint / Hit és értékek

hetilap

2015. 02. 20. (XIX/8)

Hit: az igazi szenvedély

2015. 02. 19.

Vajon képesek vagyunk logikai következtetés által hitre jutni? Ha nem értelmi belátás mentén jön létre a hit, akkor hogyan? De mi is tulajdonképpen a hit? És mit jelent egyáltalán Istenben hinni? Írásunkban előző heti cikkünk folytatásaként (Ruff Tibor: A tudáson túl. Hetek, 2015. február 13.) az európai filozófiatörténetben e kérdésekre adott válaszok közül szemlézünk tovább, a teljesség igénye nélkül.

Finta Szilvia / Hit és értékek

hetilap

2015. 02. 06. (XIX/6)

Ikonoktól az ikon-társadalomig

2015. 02. 12.

Európai képkultúránk két évezredes hagyománya a korai idők szentként tisztelt képeivel kezdődött. Míg a judaizmus és az iszlám évszázadokig állhatatosan küzdött az istenképek vallásos tiltásával az ellen, hogy a képek hatalmat gyakoroljanak híveik felett, addig a keresztény világ egyre inkább behódolt a képek erejének, és a „ne csinálj magadnak faragott képet” parancsától a képtisztelet hajtóerejével juttatta el a társadalmakat a képfüggőségig, ahol már minden csak akkor igazi, ha van róla kép.

Magyar Czifra Vera / Hit és értékek

hetilap

2015. 02. 13. (XIX/7)

Isten létezése kontra ateizmus: ezer éve tart a vita

2015. 02. 12.

Az új ateizmus (cikkünket lásd a Hetek 2015. január 30-i számában) Isten létezésével szembeni érvelésének egyik fontos eleme, hogy az racionálisan, logikusan, ésszerűen nem belátható. Ez a probléma nem új keletű. A felvilágosodás eszméin felnőtt mai ember hajlamos lenézni a középkori filozófiát és teológiát, pedig a középkor gondolkodói semmivel sem voltak butább emberek a mostaniaknál (sőt!) – csak más érdekelte őket. Az Isten létezésének ésszerűsége körüli problémán több mint ezer éve nagyon magas színvonalon gondolkodik a nyugati emberiség.

Ruff Tibor / Hit és értékek

hetilap

2015. 02. 06. (XIX/6)

A csador mögött

2015. 02. 05.

„Csak azok az országok lehetnek sikeresek, ahol a nők is sikeresek” – mondta Barack Obama indiai látogatása utolsó állomásán, majd felszállt az Air Force One fedélzetre, és négy óra múlva Rijádban landolt, ahol az elhunyt király búcsúztatásán vett részt. A szaúd-arábiai állami televízió a látogatásról készült felvételeken kitakarta Michelle Obamát, aki nem viselt fejkendőt a királyi palotában. A két egymást követő esemény jól rávilágított a nők helyzetével és társadalmi szerepével kapcsolatos ellentmondásokra a nyugati és az iszlám világ között.

Nagy Boglárka / Hit és értékek

hetilap

2015. 02. 06. (XIX/6)

Ninive tündöklése és bukása

2015. 02. 05.

Az Iszlám Állam január elején bejelentette, hogy amennyiben az Iraki Hadsereg támadást indít ellenük, lerombolják az ősi Ninive falait. A lapzártánkig elérhető információk alapján már meg is kezdték a több mint 2700 éves ősi építmény módszeres pusztítását. A mára a világörökség részét képező falak közül irányított birodalom egykor az ókori Egyiptomot és Babilont is leigázta.