Grüll Tibor

180 Cikk

2021.03.26. (XXV/12)

Top 10 + 1 felfedezés 2020 óta a bibliai régészetben

Top 10 + 1 felfedezés 2020 óta a bibliai régészetben

A világjárvány a 2020-as évben Izraelt is éppen úgy sújtotta, mint a világ többi országát. Az utazási és kijárási korlátozások természetesen a régészeti feltárásokat is érintették. E hátráltató körülmények ellenére ez a régészeti idény is viszonylag gazdag aratást könyvelhetett el, ami a bibliai szempontból fontos leleteket illeti.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2020.01.24. (XXIV/04)

Műkincsvadászok

Műkincsvadászok

2003. április 12-én, csütörtökön hajnalban többezres, pisztolyokkal, baltákkal, késekkel és botokkal felfegyverkezett tömeg hatolt be az Iraki Nemzeti Múzeum épületébe, miközben azt ordítozta: „Nincs hatalom, nincs állam, azt csinálunk, amit akarunk! Azt viszünk el, amit akarunk!” Így kezdődött az ókori Mezopotámia területén feltárt régészeti leletek egyik leggazdagabb gyűjteményének kifosztása, amit egy szakértő – joggal – „az évszázad műkincsrablásának” nevezett.

Grüll Tibor / Háttér

2020.02.14. (XXIV/07)

Az elveszett frigyláda nyomában

Az elveszett frigyláda nyomában

Nevezték már „Isten atomreaktorának” és hasonlították egy hatalmas áramfejlesztőhöz is. Volt már kalandfilmek főszereplője, és valószínűleg a legismertebb tárgy, amely a zsidó valláshoz kötődik. Annak ellenére, hogy több mint két és félezer éve nyoma veszett, a frigyláda és a hozzá kapcsolódó rejtélyes erő még ma is emberek millióinak lobbantja lángra a képzeletét.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2019.04.18.(XXIII/16)

Jósiás húsvétja

Jósiás húsvétja

„Ehhez hasonló páskát nem tartottak Izraelben a Sámuel próféta idejétől fogva; Izrael királyai közül sem tartott senki olyan páskát, amilyent Jósiás tartott” – olvassuk a Krónikák második könyvében. A radikális vallási és politikai reformerként is megismert Jósiás szinte vert helyzetben vette át Júda irányítását: elődje, Manasse a bálványimádás legsötétebb bugyraiba taszította a nemzetet.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2019.02.08.(XXIII/6)

Az is ember, aki lesz csupán ember

Az is ember, aki lesz csupán ember

Az ókori világban – csakúgy, mint napjainkban – a művi terhességmegszakítás megítélése hatalmas vitákat gerjesztett az orvosok, jogászok és teológusok körében. A közismert nevén abortusznak nevezett eljárás a latin ab igekötő és az orior ige összekapcsolásából született kifejezés, amelynek eredeti jelentését leginkább az „elvetélés” vagy „magzatelhajtás” szó adja vissza.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2018. 12.14.(XXII /50)

A Pilátus- gyűrű rejtélye

A Pilátus- gyűrű rejtélye

Amikor a római lovagrendhez tartozó Pontius Pilatus átvette megbízólevelét Tiberius császártól – illetve feltehetően annak testőrparancsnokától, a rettegett Seianustól –, még nem sejtette, hogy a világtörténelem valaha volt leghíresebb helytartójává válik, akinek nevét kétezer év múlva is emlegetik a világ minden táján, ahol hallottak Jézus Krisztus kereszthaláláról.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2018. 03.23. (XXII/12)

Jeruzsálemben előkerült Ézsaiás próféta pecsétlenyomata

Jeruzsálemben előkerült Ézsaiás próféta pecsétlenyomata

Egy ókori pecsétlenyomat lényegében ugyanazt a szerepet töltötte be, mint ma egy névjegykártya. Szerepelt rajta az illető neve, foglalkozása, legtöbbször valamilyen személyes logó is díszítette. A csaknem tíz éve előkerült, de csak most publikált jeruzsálemi lelet is ilyen.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2017. 12.15. (XXI/50)

Kik azok a palesztinok?

Kik azok a palesztinok?

„Izrael, kifelé Kánaánból” – ezzel a transzparenssel nem egy Józsué csatáiról szóló kosztümös film szereplői vonulnak fel, mikor Jerikó falai alatt meglátják az izraelita harcosokat, hanem olyan ma élő palesztinok, akik magukat a kanaániták egyenes leszármazottainak vallják. A legfurcsább persze ebben a faramuci érvelésben az, hogy a többnyire muszlim hitű palesztinok ez esetben a héber Bibliára hivatkoznak, arra a könyvre, amelynek egyéb – a zsidó népre, Izrael földjére és Jeruzsálemre – vonatkozó állításait messzemenőkig elutasítják. (2017. 12.15.)

Grüll Tibor / Hit és értékek

2017. 08.04. (XXI/31)

A történelem fekete napja

A történelem fekete napja

A héten emlékeztek a zsidóság legnagyobb kollektív gyászünnepére. Tisá beáv (áv hó 9-e) napján a történelem különböző korszakaiban olyan csapások érték a zsidóságot, amelyek máig ható következményekkel bírnak. Hogy csak kettőt említsünk: a Második Templom pusztulása Kr. u. 70-ben és a „nagy diaszpóra” kezdete a Bar Kochba-felkelés leverése után, Kr. u. 136-tól. Áv hó 9-e azonban – úgy tűnik – nemcsak a zsidó nép számára hozott rengeteg szenvedést, hiszen például az első világháború kezdete is erre a napra esett.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2017. 05.26. (XXI/21)

Szentszék a cirkusz felett

Szentszék a cirkusz felett

A világ legkisebb állama. Területe csupán 0,44 négyzetkilométer, amelyen 575 állandó lakos van bejelentve. Hivatalos nyelve az évszázadok óta kihalt latin. (Itt működik a világ egyetlen latin nyelvű bankjegykiadó automatája.) Ez ad otthont a római katolikus egyház fejének, a pápának. Múzeumaiban évente ötmillió ember fordul meg. Nagyjából ilyen és ehhez hasonló információkat találunk a bédekkerekben a Vatikánról, amely csaknem 1700 éve a világ egyik legfontosabb spirituális központjaként működik a Római Birodalom egykori fővárosában.

Grüll Tibor / Háttér

2017. 02.03. (XXI/05)

Az önkéntes száműzött

Az önkéntes száműzött

„Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett velem.” Másoktól talán banális lenne ez a gondolat, de Márai Sándor életének minden napja, életművének minden oldala bizonyíték arra, hogy az ő esetében ez a kijelentés hús-vér valóság. A jelképes időpontban: 1900-ban született Márai életének nyolcvankilenc éve alatt olyan sorsot élt meg, amely ma is példát mutat arról, hogy az igazi magyarság és igazi européerség nagyon is jól összefér egymással.

Grüll Tibor / Kávészünet

2016. 11. 04. (XX/44)

Jeruzsálem-papirusz: a 2700 éves bizonyíték

Jeruzsálem-papirusz: a 2700 éves bizonyíték

Miközben az UNESCO – arab nyomásra – határozottan elítélte a Kelet-Jeruzsálemben, különösen az Óvárosban folyó régészeti kutatásokat, az Izraeli Régészeti Hatóság csattanós választ adott a példátlan akcióra. Nemzetközi sajtótájékoztatón egy olyan szenzációs régészeti leletet mutattak be, amely cáfolhatatlanul bizonyítja azt a tényt, hogy Jeruzsálem már csaknem másfélezer évvel a muszlim–arab hódítást megelőzően a zsidó királyság fővárosa volt.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2015. 03. 13. (XIX/11)

Asszíria szellemi örököse: az Iszlám Állam

Asszíria szellemi örököse: az Iszlám Állam

Ellenségeiket karóba húzatták, megnyúzták, felnégyelték, levágták a fejét vagy a kezét, rabszolgának hurcolták el a lakosságot, vagy éppen megölték őket az utolsó emberig. Asszíria gazdagságának forrása a hadizsákmány volt. Az Iszlám Állam, amely pontosan azon a területen alakult meg, ahol évezredekkel korábban Asszíria is létrejött, ugyan semmiféle folytonosságot nem vall a sokistenhívő és bálványimádó ókori keleti birodalommal, módszereiben mégis leginkább rájuk emlékeztet.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2015. 01. 01. (XIX/1)

Saulusból Paulus?

Saulusból Paulus?

Az ókori Római Birodalomban számos vallási, etnikai, nyelvi identitás létezett egymás mellett. Ezek között – a fennmaradt forásokból úgy tűnik – viszonylag szabad volt az átjárás, vagyis bárki kerülhetett olyan helyzetbe, hogy állampolgárságot, nyelvet, vallást kellett változtatnia önként vagy kényszerből. Ez nemritkán a nevek megváltoztatásában is kifejeződött. A diaszpórában élő zsidók nagy számban vettek fel pogány neveket, és tipikus zsidó neveket alkalmanként akár pogányok is használtak. Ha egy provincialakó vagy egy felszabadított rabszolga kapta meg a római polgárjogot, automatikusan nevét is megváltoztatta. Így vált például a Joszéf ben Mattitja (József, Máté fia) nevű zsidó hadvezérből, miután Titus Flavius Vespasianus tábornok – a későbbi császár – felszabadította, Titus Flavius Josephus.

Grüll Tibor / Háttér

2014. 11. 14. (XVIII/46)

Tiberius 2000

Idén volt Tiberius császár trónra lépésének kétezredik évfordulója. A világot szemmel láthatóan nem rázta meg különösebben ez a hír, hiszen csak kevesen tudják, hogy ki is következett Iulius Caesar és Augustus után a római uralkodók sorában. Tiberiusról nem íródtak színdarabok és nem készültek televíziós minisorozatok. Pedig ez a hol perverz zsarnokként, hol érdektelen, szürke alakként ábrázolt császár a világtörténelem legfontosabb eseményének: a názáreti Jézus földi szolgálatának, keresztre feszítésének és feltámadásának volt kortársa, sőt közvetve egyik főszereplője.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2014. 09. 26. (XVIII/39)

Shoppingolok, tehát vagyok

Shoppingolok, tehát vagyok

Jean-François Lyotard francia filozófus 1979-ben jelentette meg A posztmodern állapot: jelentés a tudásról (La condition postmoderne: rapport sur le savoir) című könyvét, amelyben azt fejtegeti, hogy a 18. század végétől a modernizmus koráig, vagyis a 20. század első feléig a nyugati gondolkodást meghatározó „nagy elbeszélések” (grands récits) hitelüket vesztették. „Végsőkig leegyszerűsítve: a »posztmodernt« a nagy elbeszélésekkel szembeni bizalmatlanságként határozom meg” – írta könyvében Lyotard. Ez a bizalmatlanság szerinte abból ered, hogy a posztmodern társadalomból hiányoznak mindazon elemek, melyek ezeket az elbeszéléseket korábban működtették: a nagy hősök, a nagy veszélyek, a nagy utazások és maga a „nagy cél”.

Grüll Tibor / Háttér

2013. 09. 27. (XVII/39)

A véráztatta Szíria

A véráztatta Szíria

Mark Twain útinaplójában azt írta Szíriáról, hogy „ezer birodalom csontjai” hevernek ott, szerte a pusztában. Az elmúlt években a pusztulás és tragédiák hírei érkeztek a közel-keleti országból, de az amerikai író megjegyzése arra emlékeztet, hogy nem a mai rezsim az első, amelyet elsöpörhet a történelem hulláma a térségben. A világ legnagyobb régészeti lelőhelyei közül több is Szíriában található, az északi „holt városoktól” kezdve a legendás Aleppón és Damaszkuszon át a római kori Palmüráig. Ez a vidék népek, dinasztiák és birodalmak bölcsője, amelyek történelméről – részben a térségben zajló konfliktusok miatt - még a mai napig nem állt össze egységes kép. Grüll Tibor ókortörténész írásának első része.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2013. 08. 09. (XVII/32)

Róma: egy pornografizált társadalom

Róma: egy pornografizált társadalom

Acélos tekintetű, erőtől duzzadó katonák; szókimondó, markáns politikusok; egyszerű, paraszti életmód – ilyenek és ehhez hasonlók jutnak eszünkbe, ha azt halljuk: „ősi római erkölcs”. Ha egykor, az „ősidőkben” talán valóban ilyenek is voltak azok, akik az i. e. 2. század végétől néhány évtized leforgása alatt a fél világot meghódították, a köztársaságkor végére e hódítás visszafelé is kezdett hatni, és gyökerestül felforgatta az ősi Róma vallási, erkölcsi és kulturális életét.

Grüll Tibor / Hit és értékek

2013. 03. 29. (XVII/13)

János és Jézus Jeruzsáleme

János és Jézus Jeruzsáleme

János evangéliuma szerzőségét, tárgyi hitelességét és keletkezésének körülményeit évszázadok óta vitatják a teológusok és történészek. A negyedik evangélium zavarba ejtően különleges, mivel az előző három kanonikus Jézus-életrajztól eltérő szempontok szerint mutatja be a Megváltó működését, különösen a Jeruzsálemben, az ünnepek idején eltöltött napjait.

Grüll Tibor / Hit és értékek

Dániel, Jézus és a világvége

Dániel, Jézus és a világvége

Mai világunkban sokféle időszámítás létezik. Más az iszlám, a zsidó és a kínai időszámítás rendszere, és az elmúlt év nagy szenzációja volt a maja naptár világvége-jóslata – nem az első és feltehetően nem is az utolsó ebben a műfajban. De vajon mi jellemző a bibliai próféták időszámítására? Hogyan mérik az időt és határozzák meg bizonyos események bekövetkeztét a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás szent könyvei?

Grüll Tibor / Hit és értékek

« Előző Következő »

Aktuális hetilap

Kövessen minket!

Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2024 HETEK.HU Kft.

Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu

Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!