Szerző profilkép

Grüll Tibor
Írok neki: Írok neki!
180 Cikk
2021.03.26. (XXV/12)
Top 10 + 1 felfedezés 2020 óta a bibliai régészetben

Top 10 + 1 felfedezés 2020 óta a bibliai régészetben

2021. 03. 25.
A világjárvány a 2020-as évben Izraelt is éppen úgy sújtotta, mint a világ többi országát. Az utazási és kijárási korlátozások természetesen a régészeti feltárásokat is érintették. E hátráltató körülmények ellenére ez a régészeti idény is viszonylag gazdag aratást könyvelhetett el, ami a bibliai szempontból fontos leleteket illeti.
Grüll Tibor / Hit és értékek
2020.01.24. (XXIV/04)
Műkincsvadászok

Műkincsvadászok

2020. 04. 17.
2003. április 12-én, csütörtökön hajnalban többezres, pisztolyokkal, baltákkal, késekkel és botokkal felfegyverkezett tömeg hatolt be az Iraki Nemzeti Múzeum épületébe, miközben azt ordítozta: „Nincs hatalom, nincs állam, azt csinálunk, amit akarunk! Azt viszünk el, amit akarunk!” Így kezdődött az ókori Mezopotámia területén feltárt régészeti leletek egyik leggazdagabb gyűjteményének kifosztása, amit egy szakértő – joggal – „az évszázad műkincsrablásának” nevezett.
Grüll Tibor / Háttér
2020.02.14. (XXIV/07)
Az elveszett frigyláda nyomában

Az elveszett frigyláda nyomában

2020. 04. 14.
Nevezték már „Isten atomreaktorának” és hasonlították egy hatalmas áramfejlesztőhöz is. Volt már kalandfilmek főszereplője, és valószínűleg a legismertebb tárgy, amely a zsidó valláshoz kötődik. Annak ellenére, hogy több mint két és félezer éve nyoma veszett, a frigyláda és a hozzá kapcsolódó rejtélyes erő még ma is emberek millióinak lobbantja lángra a képzeletét.
Grüll Tibor / Hit és értékek
2019.04.18.(XXIII/16)
Jósiás húsvétja

Jósiás húsvétja

2019. 04. 17.
„Ehhez hasonló páskát nem tartottak Izraelben a Sámuel próféta idejétől fogva; Izrael királyai közül sem tartott senki olyan páskát, amilyent Jósiás tartott” – olvassuk a Krónikák második könyvében. A radikális vallási és politikai reformerként is megismert Jósiás szinte vert helyzetben vette át Júda irányítását: elődje, Manasse a bálványimádás legsötétebb bugyraiba taszította a nemzetet.
Grüll Tibor / Hit és értékek
2019.02.08.(XXIII/6)
Az is ember, aki lesz csupán ember

Az is ember, aki lesz csupán ember

2019. 02. 07.
Az ókori világban – csakúgy, mint napjainkban – a művi terhességmegszakítás megítélése hatalmas vitákat gerjesztett az orvosok, jogászok és teológusok körében. A közismert nevén abortusznak nevezett eljárás a latin ab igekötő és az orior ige összekapcsolásából született kifejezés, amelynek eredeti jelentését leginkább az „elvetélés” vagy „magzatelhajtás” szó adja vissza.
Grüll Tibor / Hit és értékek
2018. 12.14.(XXII /50)
A Pilátus- gyűrű rejtélye

A Pilátus- gyűrű rejtélye

2018. 12. 13.
Amikor a római lovagrendhez tartozó Pontius Pilatus átvette megbízólevelét Tiberius császártól – illetve feltehetően annak testőrparancsnokától, a rettegett Seianustól –, még nem sejtette, hogy a világtörténelem valaha volt leghíresebb helytartójává válik, akinek nevét kétezer év múlva is emlegetik a világ minden táján, ahol hallottak Jézus Krisztus kereszthaláláról.
Grüll Tibor / Hit és értékek
2018. 03.23. (XXII/12)
Jeruzsálemben előkerült Ézsaiás próféta pecsétlenyomata

Jeruzsálemben előkerült Ézsaiás próféta pecsétlenyomata

2018. 03. 22.
Egy ókori pecsétlenyomat lényegében ugyanazt a szerepet töltötte be, mint ma egy névjegykártya. Szerepelt rajta az illető neve, foglalkozása, legtöbbször valamilyen személyes logó is díszítette. A csaknem tíz éve előkerült, de csak most publikált jeruzsálemi lelet is ilyen.
Grüll Tibor / Hit és értékek
2017. 12.15. (XXI/50)
Kik azok a palesztinok?

Kik azok a palesztinok?

2017. 12. 14.
„Izrael, kifelé Kánaánból” – ezzel a transzparenssel nem egy Józsué csatáiról szóló kosztümös film szereplői vonulnak fel, mikor Jerikó falai alatt meglátják az izraelita harcosokat, hanem olyan ma élő palesztinok, akik magukat a kanaániták egyenes leszármazottainak vallják. A legfurcsább persze ebben a faramuci érvelésben az, hogy a többnyire muszlim hitű palesztinok ez esetben a héber Bibliára hivatkoznak, arra a könyvre, amelynek egyéb – a zsi­dó népre, Izrael földjére és Jeruzsálemre – vonatkozó állításait messzemenőkig elutasítják. (2017. 12.15.)
Grüll Tibor / Hit és értékek
2017. 08.04. (XXI/31)
A történelem fekete napja

A történelem fekete napja

2017. 08. 03.
A héten emlékeztek a zsidóság legnagyobb kollektív gyászünnepére. Tisá beáv (áv hó 9-e) napján a történelem különböző korszakaiban olyan csapások érték a zsidóságot, amelyek máig ható következményekkel bírnak. Hogy csak kettőt említsünk: a Második Templom pusztulása Kr. u. 70-ben és a „nagy diaszpóra” kezdete a Bar Kochba-felkelés leverése után, Kr. u. 136-tól. Áv hó 9-e azonban – úgy tűnik – nemcsak a zsidó nép számára hozott rengeteg szenvedést, hiszen például az első világháború kezdete is erre a napra esett.
Grüll Tibor / Hit és értékek
2017. 05.26. (XXI/21)
Szentszék a cirkusz felett

Szentszék a cirkusz felett

2017. 05. 25.
A világ legkisebb állama. Területe csupán 0,44 négyzetkilométer, amelyen 575 állandó lakos van bejelentve. Hivatalos nyelve az évszázadok óta kihalt latin. (Itt működik a világ egyetlen latin nyelvű bankjegykiadó automatája.) Ez ad otthont a római katolikus egyház fejének, a pápának. Múzeumaiban évente ötmillió ember fordul meg. Nagyjából ilyen és ehhez hasonló információkat találunk a bédekkerekben a Vatikánról, amely csaknem 1700 éve a világ egyik legfontosabb spirituális központjaként működik a Római Birodalom egykori fővárosában.
Grüll Tibor / Háttér
2017. 02.03. (XXI/05)
Az önkéntes száműzött

Az önkéntes száműzött

2017. 02. 10.
„Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett velem.”  Másoktól talán banális lenne ez a gondolat, de Márai Sándor életének minden napja, élet­mű­vé­nek minden oldala bizonyíték arra, hogy az ő ese­tében ez a kijelentés hús-vér valóság. A jelképes időpontban: 1900-ban született Márai éle­tének nyolcvankilenc éve alatt olyan sorsot élt meg, amely ma is példát mutat arról, hogy az igazi magyarság és igazi européerség nagyon is jól összefér egymással.
Grüll Tibor / Kávészünet
2016. 11. 04. (XX/44)
Jeruzsálem-papirusz: a 2700 éves bizonyíték

Jeruzsálem-papirusz: a 2700 éves bizonyíték

2016. 11. 03.
Miközben az UNESCO – arab nyomásra – határozottan elítélte a Kelet-Jeruzsálemben, különösen az Óvárosban folyó régészeti kutatásokat, az Izraeli Régészeti Hatóság csattanós választ adott a példátlan akcióra. Nemzetközi sajtótájékoztatón egy olyan szenzációs régészeti leletet mutattak be, amely cáfolhatatlanul bizonyítja azt a tényt, hogy Jeruzsálem már csaknem másfélezer évvel a muszlim–arab hódítást megelőzően a zsidó királyság fővárosa volt.
Grüll Tibor / Hit és értékek
2015. 03. 13. (XIX/11)
Asszíria szellemi örököse: az Iszlám Állam

Asszíria szellemi örököse: az Iszlám Állam

2015. 03. 12.
Ellenségeiket karóba húzatták, megnyúzták, felnégyelték, levágták a fejét vagy a kezét, rabszolgának hurcolták el a lakosságot, vagy éppen megölték őket az utolsó emberig. Asszíria gazdagságának forrása a hadizsákmány volt. Az Iszlám Állam, amely pontosan azon a területen alakult meg, ahol évezredekkel korábban Asszíria is létrejött, ugyan semmiféle folytonosságot nem vall a sokistenhívő és bálványimádó ókori keleti birodalommal, módszereiben mégis leginkább rájuk emlékeztet.
Grüll Tibor / Hit és értékek
2015. 01. 01. (XIX/1)
Saulusból Paulus?

Saulusból Paulus?

2015. 01. 08.
Az ókori Római Birodalomban számos vallási, etnikai, nyelvi identitás létezett egymás mellett. Ezek között – a fennmaradt forásokból úgy tűnik – viszonylag szabad volt az átjárás, vagyis bárki kerülhetett olyan helyzetbe, hogy állampolgárságot, nyelvet, vallást kellett változtatnia önként vagy kényszerből. Ez nemritkán a nevek megváltoztatásában is kifejeződött. A diaszpórában élő zsidók nagy számban vettek fel pogány neveket, és tipikus zsidó neveket alkalmanként akár pogányok is használtak. Ha egy provincialakó vagy egy  felszabadított rabszolga kapta meg a római polgárjogot, automatikusan nevét is megváltoztatta. Így vált például a Joszéf ben Mattitja (József, Máté fia) nevű zsidó hadvezérből, miután Titus Flavius Vespasianus tábornok – a későbbi császár – felszabadította, Titus Flavius Josephus.
Grüll Tibor / Háttér
2014. 11. 14. (XVIII/46)
Tiberius 2000

Tiberius 2000

2014. 11. 13.
Idén volt Tiberius császár trónra lépésének kétezredik évfordulója. A világot szemmel láthatóan nem rázta meg különösebben ez a hír, hiszen csak kevesen tudják, hogy ki is következett Iulius Caesar és Augustus után a római uralkodók sorában. Tiberiusról nem íródtak színdarabok és nem készültek televíziós mini­sorozatok. Pedig ez a hol perverz zsarnokként, hol érdektelen, szürke alakként ábrázolt császár a világ­történelem legfontosabb eseményének: a názáreti Jézus földi szolgálatának, keresztre feszítésének és feltámadásának volt kortársa, sőt közvetve egyik főszereplője.
Grüll Tibor / Hit és értékek
2014. 09. 26. (XVIII/39)
Shoppingolok, tehát vagyok

Shoppingolok, tehát vagyok

2014. 09. 25.
Jean-François Lyotard francia filozófus 1979-ben jelentette meg A posztmodern állapot: jelentés a tudásról (La condition postmoderne: rapport sur le savoir) című könyvét, amelyben azt fejtegeti, hogy a 18. század végétől a modernizmus koráig, vagyis a 20. század első feléig a nyugati gondolkodást meghatározó „nagy elbeszélések” (grands récits) hitelüket vesztették. „Végsőkig leegyszerűsítve: a »posztmodernt« a nagy elbeszélésekkel szembeni bizalmatlanságként határozom meg” – írta könyvében Lyotard. Ez a bizalmatlanság szerinte abból ered, hogy a posztmodern társadalomból hiányoznak mindazon elemek, melyek ezeket az elbeszéléseket korábban működtették: a nagy hősök, a nagy veszélyek, a nagy utazások és maga a „nagy cél”.
Grüll Tibor / Háttér
2013. 09. 27. (XVII/39)
A véráztatta Szíria

A véráztatta Szíria

2013. 09. 26.
Mark Twain útinaplójában azt írta Szíriáról, hogy „ezer birodalom csontjai” hevernek ott, szerte a pusztában. Az elmúlt években a pusztulás és tragédiák hírei érkeztek a közel-keleti országból, de az amerikai író megjegyzése arra emlékeztet, hogy nem a mai rezsim az első, amelyet elsöpörhet a történelem hulláma a térségben. A világ legnagyobb régészeti lelőhelyei közül több is Szíriában található, az északi „holt városoktól” kezdve a legendás Aleppón és Damaszkuszon át a római kori Palmüráig. Ez a vidék népek, dinasztiák és birodalmak bölcsője, amelyek történelméről – részben a térségben zajló konfliktusok miatt - még a mai napig nem állt össze egységes kép. Grüll Tibor ókortörténész írásának első része.
Grüll Tibor / Hit és értékek
2013. 08. 09. (XVII/32)
Róma: egy pornografizált társadalom

Róma: egy pornografizált társadalom

2013. 08. 16.
Acélos tekintetű, erőtől duzzadó katonák; szókimondó, markáns politikusok; egyszerű, paraszti életmód – ilyenek és ehhez hasonlók jutnak eszünkbe, ha azt halljuk: „ősi római erkölcs”. Ha egykor, az „ősidőkben” talán valóban ilyenek is voltak azok, akik az i. e. 2. század végétől néhány évtized leforgása alatt a fél világot meghódították, a köztársaságkor végére e hódítás visszafelé is kezdett hatni, és gyökerestül felforgatta az ősi Róma vallási, erkölcsi és kulturális életét.
Grüll Tibor / Hit és értékek
2013. 03. 29. (XVII/13)
János és Jézus  Jeruzsáleme

János és Jézus  Jeruzsáleme

2013. 03. 28.
János evangéliuma szerzőségét, tárgyi hitelességét és keletkezésének körülményeit évszázadok óta vitatják a teológusok és történészek. A negyedik evangélium zavarba ejtően különleges, mivel az előző három kanonikus Jézus-életrajztól eltérő szempontok szerint mutatja be a Megváltó működését, különösen a Jeruzsálemben, az ünnepek idején eltöltött napjait.
Grüll Tibor / Hit és értékek
Dániel, Jézus és a világvége

Dániel, Jézus és a világvége

2013. 01. 17.
Mai világunkban sokféle időszámítás létezik. Más az iszlám, a zsidó és a kínai időszámítás rendszere, és az elmúlt év nagy szenzációja volt a maja naptár világvége-jóslata – nem az első és feltehetően nem is az utolsó ebben a műfajban. De vajon mi jellemző a bibliai próféták időszámítására? Hogyan mérik az időt és határozzák meg bizonyos események bekövetkeztét a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás szent könyvei?
Grüll Tibor / Hit és értékek
« Előző Következő »
Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Aktuális hetilap
Tartalom ajánló
Kövessen minket!
LEGOLVASOTTABB
Hetek Univerzum
ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:
Hetek
LEGOLVASOTTABB
Hetek Univerzum
ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:
Hetek
  • Kapcsolat
  • Médiaajánlat
  • Adatvédelem
  • Partnereink
  • ÁSZF
    • Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2024 HETEK.HU Kft.
    Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
    Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!