hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Jeruzsálem-papirusz: a 2700 éves bizonyíték
Egy szenzációs lelet ad választ a kérdésre: kié az ősi város?

2016. 11. 03.
Miközben az UNESCO – arab nyomásra – határozottan elítélte a Kelet-Jeruzsálemben, különösen az Óvárosban folyó régészeti kutatásokat, az Izraeli Régészeti Hatóság csattanós választ adott a példátlan akcióra. Nemzetközi sajtótájékoztatón egy olyan szenzációs régészeti leletet mutattak be, amely cáfolhatatlanul bizonyítja azt a tényt, hogy Jeruzsálem már csaknem másfélezer évvel a muszlim–arab hódítást megelőzően a zsidó királyság fővárosa volt.

Az ókori világ egyik legnépszerűbb íróanyagának a papirusz számított, amelynek – a név hasonlósága ellenére – semmi köze a papírhoz. Ez a nem éppen olcsó íróanyag úgy keletkezett, hogy a Nílus mentén növő papirusznád (Cyperus papyrus) kérgét lehántották, majd a csíkokat keresztben és hosszában egymásra fektetve összepréselték, és az így keletkezett lapokat egyetlen hosszú szalaggá ragasztották össze. Az így keletkezett, kb. 7 méter hosszú és 30 cm széles csíkot nevezték papirusztekercsnek. Bár a papirusznád másutt is megtermett, ezt az íróanyagot az egyiptomiak találták fel, és ők is exportálták az ókori világ minden részébe, tetemes bevételt biztosítva ezzel gazdaságuk számára.

Bár a papiruszt az ókori szerzők „tartós íróanyagnak” vélték – valóban kerültek elő olyan egyiptomi papiruszok, melyeket bizonyíthatóan 200-300 éven keresztül használtak –, ez a tartósság nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy megfelelő környezeti feltételek hiányában évezredeken át fennmaradjanak. Éppen ezért számított szenzációnak a 19. század végén az egyiptomi Oxyrhynchus ásatásain előkerült több ezer görög, egyiptomi, arámi, latin és kopt nyelven írt papirusz. (Az összes Egyiptomban előkerült papirusz számát senki sem tudja, de becslések szerint akár több millió dokumentum lehet szétszórva a világ különböző múzeumaiban.) A 20. század legnagyobb régészeti szenzációja: a Holt-tengeri tekercsek felfedezése azt bizonyította, hogy a Júdeai-hegység barlangjaiban is érdemes papiruszok után kutatni. Az 1947-ben Qumrán település közelében megtalált több tízezernyi héber és arámi nyelvű szöveg – elsősorban bibliai könyvek másolatai, másodsorban az ott élő zsidó vallási közösség saját iratai – tizenegy különböző barlangból került elő.

Az 1950-es években, majd az 1967-es győztes háborút követően az izraeli kutatók mind jobban kiterjesztették kutatásaik spektrumát, és a Júdeai-hegység szinte összes barlangját átkutatták az értékes dokumentumokért. Nem is hiába! Qumrántól alig 20 kilométerre délre, Wadi Murabba’atban összesen 120 papiruszt találtak, köztük olyan becses emlékeket, mint a felkelővezér, Bar Kochba tucatnyi levelét, vagy a Róma-ellenes felkeléshez csatlakozott zsidó emberek személyes iratait. (Többüknek a csontváza is előkerült a barlangokból.) Persze nemcsak a jól képzett hivatásos szakemberek, hanem az időközben „önkéntes régészekké” avanzsált beduinok is találtak ezt-azt a barlangokban. Sajnos ez utóbbi leletek nagy része a nemzetközi illegális műkincspiacon talált vevőre, és így jó időre elérhetetlenné vált a tudományos kutatás számára.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!