A helytartó működéséről viszonylag sok történeti forrás maradt ránk. Az Izraelben ötven évvel ezelőtt megtalált, de csak nemrégiben publikált Pilátus-gyűrű is ezen történeti források sorát gyarapítja, bár számos olyan kérdés vetődik fel vele kapcsolatban, melyekre egyelőre senki sem tud egyértelmű választ adni.
Júdeát a rómaiak Kr. u. 6-ban tették provinciává. A tartomány azonban olyan aprócska volt – kiterjedése körülbelül Pest és Fejér megye együttes területének felelt meg –, hogy a szomszédos Szíria szenátori rangú helytartójának (legatus) közvetett igazgatása alá került. Szíria ebben az időben Róma legfontosabb keleti tartománya volt, ahol négy légió állomásozott, melyek akár pár nap alatt elérhették Júdeát. E jogi helyzet dacára Iudaea provincia is saját kormányzót kapott: egy a lovagrendhez tartozó – vagyis a szenátorokénál alacsonyabb státusú – prefektust, aki a szíriai legatus közvetlen irányítása alá tartozott. A prefektus nem irányíthatott légiót, de volt saját helyőrsége, amely öt gyalogos (kb. 2500 fő) és két lovassági századból (kb. 1000 fő) állt. Ezek a katonák a helytartó székvárosában, a tengerparti Caesareában állomásoztak, és elsődleges feladatuk a rendfenntartás volt.
Az Újszövetség Pilátusa
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2018. 12.14.(XXII /50)
