hetilap

Dúl a választási kampány Izraelben, és ez most először közvetlenül érinti a Jeruzsálem szívében álló Templom-hegyet, arab terminológiával a Mecsetek terét. Korábban beszámoltunk arról, hogy az 1967-ben izraeli fennhatóság alá került, ám továbbra is a jordániai muzulmán vallási hatóság, a Wakf által felügyelt területre megpróbálnak beszivárogni radikális dzsihadista szervezetek tagjai, akik ezt azzal indokolják, hogy „meg kell védeni az al-Aksza mecsetet a zsidó telepesektől, akik a mecsetek mellett vagy akár azok helyén fel akarják építeni a saját templomukat. (ISIS-gárdisták a Templom-hegyen. Hetek, 2014. október 31.)
A beszámolók szerint a látogatókat – különösen a zsidó vagy keresztény csoportok tagjait – arabok veszik körül, akik „Allahu Akbar” kiáltásokkal és szitkokkal igyekeznek mielőbbi távozásra bírni a „hitetleneket”. A tüntető csoportok petárdákkal, husángokkal és kövekkel is dobálják a csoportokat és az őket kísérő rendőröket.
Az elmúlt években egyre több rabbi engedélyezi, sőt szorgalmazza azt, hogy zsidó hívők látogassanak a Templom-hegyre. Bár csak előre egyeztetett időpontban, és csoportosan léphetnek be a területre, és hivatalosan nem vihetnek magukkal semmilyen szent iratot, a látogatók száma mégis folyamatosan növekszik. Szintén új jelenség, hogy szekuláris cionista csoportok is szorgalmazzák a látogatást.
A jeruzsálemi bíróság precedensértékű döntése most Yehuda Glick rabbi ügyében kimondta, hogy a rendőrség megalapozatlanul korlátozta az aktivista mozgásszabadságát, miközben a valódi terrorveszélytől nem tudta megvédelmezni. Az ítélet nyomán a rendőrségnek állnia kell az összes perköltséget, az államnak pedig összesen 650 ezer sékel kártérítést kell fizetnie Glicknek.
Már a Yehuda Glick elleni merénylet nyomán felmerült az igénye annak, hogy valamilyen rendszeres és védett formában biztosítsák a zsidó hívők számára azt, hogy a judaizmus legszentebb helyén szabadon gyakorolhassák vallásukat.
A kérdés az izraeli törvényhozásban is előkerült. A Kneszetben több mint egy tucat képviselő támogatta a törvényjavaslatot, amely szabályozott formában hozzáférést biztosítana a zsidó hívők számára, hogy a Templom-hegyen imádkozhassanak. A vitában Cipi Hotovely Likud-képviselőnő egyenesen kijelentette: „A baloldal igazi félelme az, hogy a Templom-hegy őrzi ma is a szent frigyládát, és ezért ez az ügy a legszentebb kérdéseket érinti.”
Az Israel Hayom című lap szerint az újfajta rendezés keretében a Templom-hegyet megosztanák a muszlimok és zsidók között, hasonlóan ahhoz, ahogy Hebronban a pátriárkák sírját, és időben különválasztanák a látogatókat, így a muszlimok és a zsidók is szabadon imádkozhatnának a szent helyen.

Megelőző lépés

Ennek a koncepciónak a megerősítésére írt vitacikket Harry Moskoff rabbi, a Frigyláda-jelentés című könyv szerzője. Moskoff tavaly év végén megjelent könyvét korábban bemutattuk (Geostratégiai forgatókönyvek és a Frigyláda. Hetek, 2015. január 1.), amelyben négy lehetséges szcenáriót vázol fel arra az esetre, ha sikerülne beazonosítani a hajdani zsidó szentély legszentebb tárgyának mai rejtekhelyét (amiről Moskoff meggyőződéssel állítja, hogy a Templom-hegy alatti labirintusban található, immár 2600 éve).
Moskoff könyvében azzal érvel, hogy a frigyláda idő előtti felszínre hozása végzetes kockázatokkal járhat. Nyilvánvalóan Izrael ellenségei provokációnak tekintenék a lépést, emellett a frigyláda birtokba vételére a mai zsidóság sincsen felkészülve. „A szent tárgy ugyanis elvileg ma is olyan tulajdonságokkal rendelkezhet, mint az Ószövetség idején, amikor a frigyládából kilépő tűz és energia hadseregeket győzött le, városokat rombolt és természetfeletti üzeneteket közvetített” – írta a rabbi.
Moskoff ugyanakkor azt elképzelhetőnek, sőt egyenesen szükségesnek tartja, hogy a jelenlegi status quo helyett olyan megoldás szülessen a Templom-hegyen, ami biztosítja a zsidók számára a szabad imádkozás jogát. Mint hangsúlyozza, megoldási javaslatai „egyáltalán nincsenek összefüggésben a közelgő választásokkal”, tervét az Izrael jövőjével kapcsolatos aggodalmai miatt hozza nyilvánosságra.
„Teljesen érthető, hogy napjainkban a zsidók Izraelben idegesek – írta kommentárjában a rabbi. Március elején állt a washingtoni Kongresszus elé Benjamin Netanjahu miniszterelnök churchilli beszédével, amelyet azért mondott el, hogy ráébressze a nyugatot a nukleáris Irán jelentette veszélyre. Közben azonban az izraeli média beszámolt arról, hogy az északon lakók rendszeresen az éjszaka közepén halk dübörgő hangokat hallanak. Nem tudjuk, mi lehet ennek a forrása, de jogosak azok az aggodalmak, melyek szerint a Hezbollah újabb alagutakat épít Libanon és Izrael között, hogy azokon keresztül indítson támadást izraeli célpontok ellen. Délen pedig a Hamasz már el is kezdte saját alagútjainak felújítását a nemzetközi jótékonysági szervezetektől kapott cementszállítmányokból és építőanyagokból. Az Obama-kormánnyal megkötni kívánt egyezség révén Irán gyorsan el tudná érni a célját, és nukleáris nagyhatalommá válna, ezt kihasználva végre »letörölhetné Izraelt a térképről«. Nézzünk szembe a tényekkel, úgy tűnik, hogy manapság már minden oldalról fenyegetés éri ezt a kis területű zsidó államot” – érvel Moskoff, aki felteszi a kérdést: miként tudja Izrael legyőzni ezt a gonoszságot, és hogyan tudna normális életet élni a jövőben? „Más szavakkal: Hogyan kellene megváltoztatni a status quót ahhoz, hogy az stabil jövőt biztosítson Izrael Állama számára a környező országokkal szemben?”
„Az egyik irány, ahol a megoldást kereshetjük, fölfelé van. Szellemi értelemben a Talmud azt állítja, hogy létezik egy mennyei Templom, ami pontosan a régi Templom felett található meg, azaz – a jeruzsálemi Templom-hegy fölött. Izrael jövőjének titka ezen az értékes területen van.
Mivel a Mórija hegyén állt mind a salamoni, mind a heródesi Templom, ezért a muszlim világban már előre félnek attól, hogy a Harmadik Templom is ugyanezen a helyen fog felépülni, ami már akár a közeli jövőben is bekövetkezhet. Valójában az arabok attól tartanak, hogy kifutnak az időből, ezért igyekeznek egyszer s mindenkorra egyoldalú ENSZ-határozattal megszerezni ezt a területet. Csak idő kérdése, hogy a PFSZ Politikai Bizottsága olyan egyoldalú határozatot terjesszen elő az ENSZ Biztonsági Tanácsának, ami visszaállítja az 1967-es határokat és kikényszeríti a kétállami megoldást – ami a legtöbb jobboldali izraeli párt számára elfogadhatatlan. Ebben az esetben a felgyülemlett feszültségek levezetése érdekében Izrael olyan lépéseket tehet egy stabilabb Jeruzsálemért, ezen belül is a Templom-hegyért, amelyek polgárháborúba torkollhatnak. Isten mentsen minket ettől, de ez megtörténhet, ha a dolgok iránya nem változik. Ha pedig a márciusi választások után a baloldal kerül hatalomra, akkor ez nagy valószínűséggel be is következik. Ma még van azonban esély arra, hogy egy olyan status quót hozzunk létre a Templom-hegyet illetően, ami az ENSZ, az EU és az Egyesült Államok számára is elfogadható (nem beszélve természetesen Izraelről)” – állítja a rabbi, aki szerint ehhez olyan forgatókönyvre van szükség, amit egyik állam se kifogásol.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek