Egyiptomban a legrosszabb a nők helyzete az arab világ huszonkét állama közül, viszont a rangsorban kedvezőbb helyet elfoglaló államokban is problémát jelentenek az olyan széles körben elterjedt jelenségek, mint a családon belüli erőszak, a nemi erőszak, a női körülmetélés, a társadalmi diszkrimináció vagy a gyermekházasság – derül ki a Thomson Reuters Alapítvány kutatásából.
Honnan ered a csonkítás?
Az arab tavasz kirobbanásában nagy szerepe volt a nőknek, akik igyekeztek kiharcolni az őket megillető szabadságot, azonban az iszlamista politikai csoportok térhódítása, a patriarchális társadalmak kulturális-vallási hagyományai és a polgárháborús körülmények miatt meghiúsultak a törekvéseik. Egyiptom méltán érdemelte ki a legrosszabb helyezést a nőkkel szembeni bánásmód tekintetében, hiszen egy 2013. áprilisi ENSZ-jelentés szerint a nők közül sokan élnek mélyszegénységben, 37 százalékuk írástudatlan, és 99 százalékuk tapasztal szexuális zaklatást élete során. Mohamed Murszi megbuktatása után a Muzulmán Testvériség került hatalomra, és a nőket maradék jogaiktól is megfosztották. Ász-Sziszi elnöksége óta valamelyest javult a nők helyzete: többen vehetnek részt a politikában, viszont így is aggasztó maradt a nemi erőszak, az emberkereskedelem és a kényszerházasságok gyakorisága. Szintén aggasztó, hogy az UNICEF adatai szerint az egyiptomi nők 91 százalékán, vagyis több mint 27 millió főn hajtják végre a női körülmetélést.
2015. 02. 06. (XIX/6)
