hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Hűtlenség, bosszú, hedonizmus
A mitológiai feltámadás-történetek természetrajza

2015. 04. 09.
Kultúrtörténeti szempontból tény, hogy a cselekmény, amelyben egy istenség feláldozza magát, majd halála után feltámad, nem csak keresztény sajátosság. Mire a Názáreti Jézus megszületett Izrael egyik falucskájában, addigra a nagy ókori kultúrákban a különböző meghaló-feltámadó istenek tucatjai sorakoztak fel. A „Jézus-sztorival” ellentétben azonban ezek a vallásos fikciók számát szaporították, és nem hirdettek szeretetből fakadó univerzális megváltást.

A halálból visszatérő eposz-hősök közé tartozik Baál, de felsorakozik a homályos régmúltból a sumer Dumuzi, a föníciai Adón (görög nevén Adónisz), a híres egyiptomi Ozirisz vagy a távoli azték Quetzalcoatl. Ünnepeik egyértelműen a természet periódusaihoz, a földművelési ciklusokhoz igazodtak. A mítoszokat az eposzok szövegei­ből és a hagyományos szertartásokból rekonstruálhatjuk. Lássunk néhány példát arra, hogy az Evangéliumok szülő­földjén, a Mezopotámiától Hellászig nagyjából egységes mitológia szerint miért is volt érdemes meghalni, feltámadni!

Az eposzköltészet legrégebbi ismert darabjai, az uruki hőseposzok beszámolója szerint a sumer pásztor-isten Dumuzi („hűséges” vagy „igaz fiú”) pokoli alászállása nem szolidaritásból, sem harci kedvéből, hanem hűtlensége okán történik. Felesége az ókori mezopotámiai kultuszok legfontosabb hölgytagja: a szerelem, a termékenység és a háború istennője, Inanna, akit saját nővére, az alvilág uralkodója tartott fogságban. Mivel halálával – és termékenységet biztosító nászuk végével – meghalt a természet is, csak Enki főisten közbenjárására éledhetett újjá azzal a kiegyezéssel, hogy valaki átveszi ott a helyét.  De mivel lent tartózkodása alatt Dumuzi megcsalta, Inanna őt választja maga helyett. Ezután hat hónapot önmaga, hat hónapot férje tölt az enyészetben, ezzel adva meg a természet – a termékeny és terméketlen időszakok – körforgását, a sumer hőseposzok magyarázatában. Ugyanilyen forgatókönyv szerint alakult utódjának, a babilóni Tammúznak, Istár (Astart) istennő szeretőjének sorsa, kinek lelkét az alvilág könyörtelen akkád démonai, a galluk ragadták el. Kálváriája után Tammúz elnyerte a sémi naptár negyedik havát, mikoris évente meggyászolták halálát: a nőknek le kellett vágatni hajukat, vagy egy napig prostituáltként kellett pénzt keresniük a szentély számára.

A monoteizmus előtti sémita világ­képről regélnek az Ugariti eposzok.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!