A magyar mozik nemrég mutatták be a két amerikai képregény-óriásvállalat, a Marvel és a DC versengésének újabb digitális megtestesülését: a már most közönségsikernek tűnő Aquaman című film az utóbbi cég szuperhősei közé tartozik. Hosszú az út, amelyet a vásznon hősködő emberfeletti lények megtettek, és még nem vagyunk a végén.

A nők kétharmada jelentős stresszt él át a karácsonyi időszakban, és ötből négyen nyugodtabbak lennének, ha több segítséget kapnának a családtagjaiktól – derül ki egy friss felmérésből. A háztartások többségében ma is a tradicionális munkamegosztás dominál.

Bán János író Hunyadiakról írt sorozata az elmúlt 10 év egyik nagy magyar könyvsikere, már több mint negyedmillió példánynál tart. A regényeit Bán Mór néven jegyző szerzővel a történelemtudatunk egyensúlytalanságairól és a hiányzó nemzeti filmeposzainkról is beszélgettünk.

A Hetek történetében először készítettünk interjút lapunk alapító-főszerkesztőjével, a Hit Gyülekezete vezető lelkészével. Németh Sándorral az ünnepi készülődésen kívül a kereszténység globális és hazai helyzetéről, a kulturális háborúról, az Európában és itthon zajló tüntetésekről is beszélgettünk.

Érdekesen hathat az üzleti életre a #metoo mozgalom. Vállalatvezetők körében egyre gyakoribb a szexuális zaklatás vádja elleni túlbiztosítás: nem ebédelnek együtt női kollégákkal, nem folytatnak velük négyszemközti megbeszéléseket – vagy egyszerűen nem veszik fel őket a céghez. Ezzel persze a diszkrimináció vádját kockáztatják.

„Japán a negyedik ipari forradalom kapujában áll, és kész bevezetni a világot ebbe az új korba” – írja terjedelmes elemzésében a Newsweek. Ennél is érdekesebb, hogy mindennek hátterében egy egyre individualistább társadalom trendjei jelentik a mozgatórugót.

A közelmúltban jelent meg magyarul John C. Lennox oxfordi matematikus professzor könyve Isten és Stephen Hawking címmel, amelyben a szerző a nemrég elhunyt világhírű fizikusnak az univerzum keletkezésével kapcsolatos nézeteire válaszol.

„Életem nagy részét különböző intézményekben töltöttem. Az intézmény jelentette számomra a Világot. De az élet az intézményben nem nevezhető életnek. Az élet az intézményben a megalázást és a másoktól való elzárást jelenti. Ami engem legjobban zavart és dühített, hogy nem hozhattam saját döntéseket.”

Romániára nem a magyarok jelentenek veszélyt, hanem azok a politikusok, akik az ország modernizációját és decentralizációját mind a mai napig elodázzák – mindezt nem egy magyar politikus, hanem egy román sztártörténész állítja.

A tudományos világban megegyezés van arról, hogy génmódosítási eljárást nem hajtanak végre olyan embriókon, amelyekből megszületendő csecsemők fejlődnek ki. Ezt a rubikont lépte át az a kínai tudós, aki génszerkesztett babák világra jöttét jelentette be.„Sírva jött a világra néhány hete, egészségesen, mint más babák” – fogalmazott büszkén a YouTubeon megjelent videójában Ho Csian-kuj, aki – állítása szerint – a világon első ízben hajtott végre olyan génmódosítást, amelyek nyomán a megszületett csecsemők ellenállóak egy bizonyos betegséggel, jelen esetben a HIV-fertőzéssel szemben. A kéthónapos ikreket Lulunak és Nanának hívják, és szüleik azért vállalkoztak a tudományosan nem bevett eljárásra, mert az apa HIV-fertőzött – így akarták elkerülni, hogy a gyerekek is fertőzötté váljanak.   A sencseni tudós – állítása szerint – ennek érdekében a megtermékenyített petesejteken génszerkesztést hajtott végre a CRISPR/Cas9 elnevezésű „molekuláris olló” segítségével. A Déli Tudományos és Műszaki Egyetem kutatója elmondta, hogy a génszerkesztés sikeres volt, „egyetlen gént változtattak meg, a CCR5-öt, amelyet eltávolított a HIV-fertőzés megelőzése érdekében”.A bejelentés botrányt okozott a tudományos világban. „Az emberekkel végzett kísérletezés „őrültség”, aminek súlyos következményei lehetnek” – fogalmazott az a nyílt levél, amelyet különböző kínai egyetemeken és intézetekben dolgozó több mint 120 kínai tudós és a Kínai Tudományos Akadémia tagjai is aláírtak. A tudósok arra figyelmeztettek, hogy a beavatkozás „visszafordíthatatlan átalakulást idéz elő az emberi genetikai anyagban, és ez elkerülhetetlenül belekeveredik az emberi génállományba”. A kínai tudósok Ho kutatásainak átfogó vizsgálatát sürgették: "Pandóra szelencéje feltárult, de talán van esélyünk arra, hogy bezárjuk, mielőtt orvosolhatatlanná válik".

Az egész világot bejárta az elmúlt hetekben a szerencsétlenül járt amerikai misszionárius, John Allen Chau tragédiájának híre. Az eset kapcsán a 44 éves Torben Friesevel beszélgettünk, aki több éve él feleségével és három gyermekével Argentínában azért, hogy őslakosok felé szolgáljon a Biblia üzenetével.

Több mint száz évvel a Titanic útjára bocsátása után is úgy tűnik, nem lankad az érdeklődés a tragikus hajóút története iránt. Most egy ausztrál üzletember és politikus jelentette be szeptemberben, hogy megépítik és tengerre bocsátják a balsorsú hajó pontos mását.

Ha van olyan kérdés, amiben manapság a fogyasztók nehezen tudnak kiigazodni, az élelmiszeripari és gyógyszeripari kutatások világa ilyen – Évről évre akár egymásnak ellent-mondó tanulmányok jelenhetnek meg. Az egyik nagy kérdés legújabban AZ, hogy léteznek-e valójában szuperélelmiszerek, vagy csak marketingfogás az egész?

A szovjet katonák által a második világháborúban elkövetett nemi erőszak nálunk tömeges méretű volt. Emiatt vezették be 1945 februárjában Magyarországon – Európában először – a minden nő számára ingyenesen és feltétel nélkül hozzáférhető abortuszt.

Arany János máig a leghitelesebb Shakespeare-fordításokat készítette el a 19. század közepén, amikor Anglia, ha lehet, még mesz­­szebb volt, mint ma. Latinul, görögül, németül, franciául olvasta a világirodalmat, aztán amikor németül kezdte olvasni Shakespeare műveit, megfogadta írótársa tanácsát, és teljesen egyedül megtanult angolul is. Petőfi segített neki a fordításban, aki addigra szintén olvasott latinul, németül, franciául – pedig ő nem volt egy mintadiák –, de Arany és Shakespeare kedvéért jöhetett az angol is. Mindketten nagyon szerény családból jöttek, hátszélről tehát szó sem volt, ambícióról és kíváncsiságról annál inkább. Kossuth a börtönbe is magával vitte idegen nyelvű olvasmányait, és angol nyelven fejlesztette retorikai képességeit, így később Amerikában is tudta képviselni a magyarok ügyét.  Az általa „legnagyobb magyar”-nak nevezett gróf Széchenyi István a magyar mellett a németet is anyanyelvi szinten beszélte, franciául és olaszul tanult, de Angliában sem szorult tolmácsra. Egy kortárs példát hozva pedig Halasi Zoltán költő annyira fontosnak tartotta a lengyel zsidó költő, Jichak Katzenelson főművének lefordítását, hogy érett fővel megtanult jiddisül. A természettudósoktól  sem áll távol a nyelvtanulás, jó példa rá Szilárd Leó, aki tudós barátaival versenyt olvasott sokféle nyelven, hogy aztán megbeszélhessék az élményeiket. Ezek az emberek az én személyes kedvenceim, de bárki tovább bővítheti tetszés szerint a listát.

Egyes baloldali és liberális magyarázatok szerint Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök szavai, amelyek európai ünnepnek minősítették Erdély Romániához csatolásának napját, pusztán Romániának szóló gesztusnak minősíthetők. 

Az idén 70 éves modern Izrael nemcsak az államára, katonai sikereire és technológiai vívmányaira lehet büszke, hanem arra is, hogy a fejlett országokra jellemző népességszaporulati problémák ellenére az országban egyedülálló módon sikerült megoldani a demográfiai válságot.

„Az igazi sikerek az életben csak Jézus Krisztus által történnek, így egy keresztény ember keskeny ösvényén Istennek kell lennie a legfontosabbnak” – vallja Deontay Wilder. A nehézsúlyú bokszvilágbajnok emberére akadt: a még nála is hatalmasabb termetű és sikereit ugyancsak Jézusnak tulajdonító Tyson Fury vár rá a ringben.

A legszegényebb településrészeken terjedő dizájnerdrogok mára komplett közösségeket tettek függővé. A terjedő szerhasználatot az érintett cigánytelepek egyedül nem képesek megfékezni, a szélesebb társadalmat viszont nem igazán érdekli a probléma.