A szélsőjobbos brazil elnök kártékony és önző politikája miatt ég a Föld tüdeje, és a globális végveszély elhárítása érdekében globális, nemzetek feletti megoldásokra van szükség – legyen szó gazdasági szankciókról vagy szélsőséges esetben akár a levegőért folytatott háborúról. Kissé leegyszerűsítve így foglalható össze a főként baloldali-liberális véleményvezérek által az Amazonas-tüzek kapcsán megfogalmazott „problématérkép” és „megoldási javaslat”. A klikkvadászatra és politikai haszonszerzésre kiválóan alkalmas klímahisztériát az sem csitítja, hogy kiderült: az okfejtések sok esetben köszönő viszonyban sincsenek a tényekkel.
A szóban forgó tüzek egy részét valóban szándékos emberi tevékenység okozza: a brazil gazdaság élénkítése érdekében ez bevett gyakorlat a térségben. A „megtisztított” földeket szarvasmarha-tenyésztésre és különböző takarmánynövények termesztésére használják. Ugyanakkor a brazil törvények szerint az Amazonas területén található esőerdő 80 százaléka védett, így a legtöbbször nem esőerdőket, hanem azok mentén a gyérebb növényzetű területeket tisztítják meg. A Global Forest Watch (GFW) adatai alapján az idei augusztusi időszakban az érintett területekből csupán 6 százalék volt ténylegesen esőerdő. Ráadásul a térséget ismerők szerint az évnek ebben a szárazabb szakában amúgy sem ritkák a spontán tüzek. Azonban ezeknek is csupán bizonyos hányada alakul ki esőerdős területen, mivel ott a relatív nedvességtartalom magasabb a gyérebb növényzetű területekhez képest. A szakvélemények alapján ezek a természetes tüzek fontos szerepet játszanak a biodiverzitás fenntartása és a növényzet természetes megújulása szempontjából.
2019.08.30.(XXIII/35)
