Miközben hihetetlen nyomásgyakorlással, gyűlölettel és antiszemitizmussal kell szembenéznie Izraelnek a Hamász-propagandán alapuló éhezéssel és népirtással kapcsolatos hazugságok miatt, emellett számos nyugati politikus elszánta magát, hogy szeptemberben egyoldalúan elismer egy palesztin államot, a zsidó állam nem adta fel azon sok évtizedes törekvését, hogy háromezer éves fővárosát, Jeruzsálemet megőrizze kizárólagos fennhatósága alatt.
Az elmúlt hetekben már több jel is mutatott arra, hogy a zsidó állam nem fogja válasz nélkül hagyni Franciaország, az Egyesült Királyság, Kanada és több más ország döntését, hogy a gázai háború lezárását segítő, terrorszervezetekre helyezett nyomásgyakorlás helyett állammal jutalmazza, bátorítsa fel azokat, annak ellenére, hogy azok több ízben is világossá tették, államukat nem egy zsidó állam mellett, hanem annak a helyén képzelnék el.
Július 23-án egy mérföldkőnek számító döntés keretében a Kneszet (az izraeli parlament) történelmi határozatot fogadott el, amely támogatja Izrael szuverenitásának kiterjesztését Júdea-Szamáriára (melyet széles körben Nyugati partként, illetve Ciszjordániaként emlegetnek azok, akik elvitatják Izrael ezen területekhez fűződő történelmi jogait) és a Jordán-völgyre. Ez volt az első hivatalos támogató nyilatkozat egy ilyen lépésre vonatkozólag az 1967-es hatnapos háború óta.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »