Voltak már orosz–amerikai csúcstalálkozók az északi sarkkör közelében, 1975-ben Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford találkozott Helsinkiben az európai biztonságpolitikai fórumon, majd szintén a finn fővárosban volt egy kétoldalú találkozó 15 évvel később, 1990-ben idősebb Bush elnök és Mihail Gorbacsov között. Az utolsó szovjet vezető 1986-ban még északabbra, az izlandi Reykjavíkban ült le Ronad Reagannel.
Ezek a helyszínek azonban semleges országokban voltak, kifejezve azt, hogy mindkét fél hajlandó egy lépést tenni a saját országából, sőt érdekszférájából a megegyezés érdekében. Amikor a találkozó tényét már bejelentették, de a helyszínét még nem, az elemzők most is arra számítottak, hogy valamely közbülső országban szervezik meg a két vezető nagy érdeklődéssel várt tárgyalását. Szóba került Szaúd-Arábia vagy valamelyik másik Öböl-menti ország, Európában pedig Svájc, sőt – állítólag az orosz elnök kérésére – még Budapest is felmerült.
Ezért volt meglepetés az, amikor Donald Trump bejelentette, hogy három és fél évvel az Ukrajna ellen indított orosz „különleges katonai művelet” megkezdése után a nyugati világ által az első számú közellenségnek beállított Vlagyimir Putyin beleegyezett, hogy az Egyesült Államok legészakibb tagállamában, Alaszkában találkozzon az amerikai elnökkel. Persze a helyszínnek van orosz kötődése, hiszen egészen a 19. század második feléig a cári birodalom része volt a terület.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2025.08.22. (XXIX/34)
