„Úgy döntöttünk, a Holdra szállunk ebben az évtizedben, és más dolgokat is megteszünk; nem azért, mert ezek könnyűek lennének, sőt pont azért, mert ezek nehezek” – ez a mondat 1962. szeptember 12-én hangzott el az Egyesült Államok akkori elnöke, John F. Kennedy szájából.
Ez az ígéret nem csak egy tipikus politikus túlzás volt, az elnöknek igaza lett: 1969. július 20-án Neil Armstrong és Buzz Aldrin milliónyi tévénéző szeme előtt lép a Hold felszínére. Az Apollo-program ezek után még három évig vitt űrhajósokat a Föld kísérőjére, majd 1972-től a kormány nem finanszírozta tovább a NASA hasonló misszióit. Ennek ellenére a holdutazás témája sosem kopott ki teljesen az emberek érdeklődéséből. A szovjet blokk felbomlásával ismét előkerültek a Hold meghódítására irányuló tervek, az ezredfordulón pedig megkezdődött a 21. századi űrverseny.
Világmegváltó tervek
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
Emlékezés az aradi hősökre
Kik érted haltak »
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
Emlékezés az aradi hősökre
Kik érted haltak »
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »
2019.08.23.(XXIII/34)
