hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?

István király a Műcsarnok timpanonját díszítő, Haranghy Jenő által tervezett mozaikon.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix )

2024. 08. 15.
A történelmi jelentőségű személyek egyik meghatározó jellemzője, hogy életművük akár évszázadok elteltével is aktuális üzenetekkel szolgál az egymást követő nemzedékek számára.

Ilyen kiemelkedő személyiségként tekinthetünk I. István királyra, akinek korszakos jelentőségű tette az államalapítás. Ahhoz, hogy a magyarság fennmaradjon és be tudja futni eddigi történelmi pályáját, elengedhetetlenül szükséges volt a korabeli nyugati típusú államberendezkedés megteremtése és a kereszténység felvétele.

A szuverenitás védelme

A népvándorlás korában számos nép került hasonló döntési helyzetbe. Azok a népek, amelyek nem szervezték meg államukat és a kereszténységet elutasítva ragaszkodtak pogány vallásukhoz, többnyire teljességgel eltűntek a történelem színpadáról. Ezek kö­zé tartoztak például a Kárpát-medencében a jazigok, alánok, roxolánok, gepidák, a Kárpátok keleti előterében a besenyők, kunok, az Elba és a Balti-tenger közötti vidéken a 10–11. században még népes törzsekbe tömörülő ljuticsok és obodritok. (A felsorolást még hosszan lehetne folytatni.)

A 10. század második felében Kelet-Közép-Európában több nép vezetői is arra a meggyőződésre jutottak, hogy szükség van a nyugati típusú államszervezet kiépítésére és a keresztény hit felvételére. Így lényegében párhuzamosan zajlott a lengyel, cseh és magyar államalapítás. A létrejövő államok között az egyik lényegi különbség abban állt, hogy mennyire sikerült megőrizni függetlenségüket a korszak meghatározó birodalmától, a Német-római Császárságtól. A csehek sem állami, sem egyházi tekintetben nem tudták megtartani önállóságukat. A cseh állam hamar betagolódott a Német-római Birodalomba, a cseh egyház pedig egészen 1344-ig a német mainzi érsekség fennhatósága alá tartozott. A lengyelek sikeresen tudták megteremteni egyházi függetlenségüket az önálló gniznói érsekség felállításával 1000-ben. A királyi címet azonban Vitéz Boleszló 1024-ben csak átmenetileg tudta elnyerni, amiről utódai kénytelenek voltak lemondani. A 11–12. században időnként még a német hűbéri fennhatóságot is el kellett ismerniük.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!