A feszültség régóta lappangott, majd az úzvölgyi temetőben történtekkel jött a felszínre, és a legújabb fordulata, hogy két román kormánypárti szenátor június 4-ét a trianoni szerződés ünnepnapjává nyilvánítaná. A feszültség Erdélyben egyre növekszik, ráadásul az idén harmincéves Tusnádi Szabadegyetem hete következik, amely folyamatosan irritálja a román közvéleményt, már a meglétével is. A táborban résztvevők rendre az elsődleges célok között jelenítik meg az erdélyi magyarság jogos érdekeinek és követeléseinek kimondását, amely Orbán Viktor szombat délelőtti beszédeiben csúcsosodik ki. A tusnádi tábornak idén különleges üzenete lesz, nemcsak a harmincéves fennállása miatt, hanem a magyar–román feszültségek jövőjét is meghatározhatja.
Megerősödtek a magyarellenes hangok és kirohanások a román politikai elitben, ami elfogadhatatlan, és fel kell lépni ellene – mondta a magyar külügyi és külgazdasági miniszter a parlamentben egy képviselői kérdésre válaszolva. Szijjártó Péter – aki július elején az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet informális külügyminiszteri találkozóján találkozott román kollégájával, Teodor Meleşcanuval – kijelentette, ebben a helyzetben a magyar külpolitika nem maradhat csöndben. Magyarország továbbra is arra törekedne, hogy a két ország „kapcsolatrendszere visszatérjen a kölcsönös tisztelet és a pozitív dinamika talajára”, mert ez lenne a jobb mind Magyarországnak, mind Romániának, de mindenekelőtt ez lenne a legjobb az erdélyi és a székelyföldi magyarságnak is.
A külügyminiszter a tisztelet és a pozitív dinamika kifejezéseket használta, de a magyar–román kapcsolatok régen nem voltak ilyen állapotban. A trianoni döntés után a két nép, és a két kormány kapcsolata évtizedekig mindennek volt nevezhető, csak éppen tiszteletre méltónak nem –mondta lapunknak Kolumbán Gábor székelyudvarhelyi politológus. Azzal kapcsolatban, hogy mi vezetett Erdély elvesztéséhez, sokféle nézőpont van forgalomban: az etnikai arányok megváltozása, a demográfia, a Monarchia státusza, annak félreértelmezett kisebbségpolitikája – ám a konkrét ok egyértelmű: a központi hatalmak elvesztették a háborút, és Románia a győztesek oldalára állt. Ezzel kapcsolatban egyre többször jelenik meg egy összeesküvés-elmélet, amelynek az alapja talán nem is annyira hihetetlen, hiszen az egyik hiteles szemtanú, sőt az eseményekben komoly szerepet játszó politikus, Ilie Moldován, akkori román külügyminiszter szájából hangzott el. Eszerint 1916-ban, az első világháború kellős közepén, még semmi sem dőlt el a harctereken, különösen nem a nyugati fronton. Franciaország is kezdett kivérezni és legyengülni az állóháborúban. Hogy helyzetükön könnyítsenek, a franciák augusztus 17-én Bukarestben titkos szerződést kötöttek a románokkal, hogy támadják meg a Monarchiát. Ezt nem volt nehéz nyélbe ütni, mert a románok ezt már egyébként is fontolgatták.