hetilap

Hetek hetilap vásárlás

2011. 03. 18. (XV/11) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Japán dráma

Apokalipszis, a mélyből feltört pokol, hirosimai látvány, megismétlődhet Csernobil - ilyen megren­dítő címekkel jelentek meg az elmúlt napokban a világ vezető lapjai. A március 11-ei rendkívüli erejű földrengés és óriási szökőár után sem volt vége a csapásoknak: a nukleáris vészhelyzet lapzártánk idején is tart. A fukusimai atom-erőműben végbement robbanások és tüzek világszerte pánikot váltottak ki. A tőzsdék zuhannak, és egyelőre beláthatatlan, hogy milyen hatása lesz a világgazdaságra a Japánt sújtó csapásoknak.

Horror Szamáriában

Egy Gázából kitelepített zsidó család az áldozata annak a bestiális terrortámadásnak, amely a szamáriai Itamar településen történt. A szülőknek és három gyermeküknek a gyilkosok álmukban vágták el a torkukat. A legkisebb áldozat egy alig három hónapos csecsemő volt. A Hamasz „hősi akciónak" nevezte a mészárlást, Gázában a palesztinok az utcán ünnepeltek és édességet osztogattak örömükben. A nagy hírügynökségek alig tudósítottak a támadásról, többen egyenesen a telepeseket hibáztatták azért, hogy jelenlétük „kiprovokálja" az ilyen válaszokat.

Titkok és reaktorok

A fukusimai atomerőműnél fennálló helyzet a földrengést követő napokban folyamatosan romlott: a földrengés és a cunami után rögtön két robbanás következett be az 1-es és a 3-as blokkban, ezt követte egy újabb robbanás kedden a 4-es blokkban, ahol tűz ütött ki.

Netanjahu vagy béke?

Egyre nagyobb nyomás alá kerül Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki azt ígéri, hogy hamarosan bejelenti újabb diplomáciai kezdeményezését. Az Egyesült Államok további engedményeket akar kicsikarni Izraeltől, és ha a zsidó állam nem tesz eleget a követeléseknek, akkor kívülről kényszerítik ki azokat.

Vér a kereszten

A január 25-ei forradalom elérte célját, a Hoszni Mubarak által vezetett rezsim harminc év regnálás után megdőlt. A politikai vákuumban azonban új szereplők jelentek meg, és a politikai iszlám hallatni kezdte követeléseit a közbeszédben. Ezzel egy időben fellángolt a felekezeti erőszak is, amelynek fő célpontja a kopt keresztény kisebbség.

Élet a sugárzónában

Az idén áprilisban lesz 25 éve, hogy megtörtént a csernobili reaktorrobbanás, melyet – a most zajló japán tragédia mellett – a történelem legnagyobb atomkatasztrófájaként tartanak számon. Ukrajnában 2011-et Csernobil évének nyilvánították; Janukovics elnök tervei szerint elérkezett az idő a problémák megoldására, és szóba került az úgynevezett „elidegenítési zóna” újrahasznosítása is. Csernobil – magyarul ’üröm’ – azonban ma sem vidám hely; a környékbeli szellemvárost, Pripjatyot lassan elnyeli a természet, utcáin legfeljebb vadállatokkal találkozhat az idelátogató katasztrófaturista. De a tragédia mellékhatásai sem múltak még el – legyen szó a reaktorra sebtében rákerült védő­szarko­fág lassú, de biztos amortizálódásáról, vagy az országnyi területet ért sugár­fertőzés máig tartó bizarr hatásairól…

Minden eltűnt a szemünk elől

A japán földrengés minden bizonnyal az eddigi legjobban dokumentált katasztrófaként vonul be a történelembe. A különböző fotók és videófelvételek mellett azonban a túlélők beszámolói is sokkolóak. Takako Koguchi asszony a Nakaminato nevű kis halászfaluban élt, ahol takaros kis vendéglőt vezetett. Épp csütörtökön töltötte be 78. életévét, a születésnapi partit péntekre szervezte.

Belföld

Márciusi színes

Idén sem okoztak csalódást a parlamenti pártok: március idusán ezúttal is a pártpolitikai aktualitásokról szóltak az ünnepi beszédek. Orbán EU-elnökségünk ellenére Brüsszelnek szólt be; az MSZP az európai szocialisták frakcióvezetőjét „igazolta le”; az LMP elvesztette a sajtószabadság fáját; a Jobbik pedig a zsidókat (is) betelepítő IV. Béláról nevezte el nemzetmentő tervét.

Véghajrában a kormánypárti alkotmányozás

Jövő hét elején kezdődik a kormánypártok által beterjesztett alkotmány-koncepció parlamenti vitája. A lóhalálában lezavart szövegezési szakaszok végterméke sajnos több olyan sebből is vérzik, melyek miatt nem alkalmas a kampányszlogenként hirdetett nemzeti egység megvalósítására: ideológiai síkra tereli az összefogás alapját, bebetonozza az akut társadalmi feszültségeket, és megkoptatja az állami túlhatalom fékrendszerét.

Nem lépte át az árnyékát

Persze, jószerével tudni lehetett, miket beszél majd Orbán Viktor a Nemzeti Múzeum lépcsőjén. Ennek ellenére még mindig tápláltunk némi illúziót arról, hogyan ünnepelhetné március 15-ét a magyar miniszterelnök. Méltósággal, mértéktartással, a történelem tényei iránti tisztelettel. Lemondva az olcsó aktuálpolitikai utalásokról.

Alkotmányosság: bontási terület

„Az új alkotmánytervezet megosztó, drasztikusan leszállítja az emberi jogok védelmi körét, a kormánynak pedig túlzott hatalmat ad. Célja nem a meglévő köztársaság véglegesítése, hanem a jelenlegi közjogi berendezkedés felforgatása” – mondta az új alkotmánytervezetről szóló március 15-ei előadásában Kis János filozófus. Véleményének a Nyílt Társadalom Archívum (OSA) előadótermében adott hangot, ahol a kezdésre érkező érdeklődőknek már csak a karzaton maradt állóhely.

Véghajrában a kormánypárti alkotmányozás

Jövő hét elején kezdődik a kormánypártok által beterjesztett alkotmány-koncepció parlamenti vitája. A lóhalálában lezavart szövegezési szakaszok végterméke sajnos több olyan sebből is vérzik, melyek miatt nem alkalmas a kampányszlogenként hirdetett nemzeti egység megvalósítására: ideológiai síkra tereli az összefogás alapját, bebetonozza az akut társadalmi feszültségeket, és megkoptatja az állami túlhatalom fékrendszerét.

Hit és értékek

Keresztesek a dzsihád ellen

A történelem egyik legtöbbet tanulmányozott, ám manapság a politikai korrektség által sokszor félreértelmezett időszaka a keresztes háborúk korszaka. Az európai kereszténység több évszázados halogatás után a tizenegyedik század végén megkísérelte – átmeneti sikerrel – visszaszerezni az iszlám uralma alól Jeruzsálemet és azt a térséget, ahol a hitük megszületett. A keresztes államoknak köszönhetően a hódító dzsihád közel két évszázadon át nem érte el Európát.

HÁTTÉR

Tovább ketyeg a drogbomba

A Kati néven elhíresült drogot ugyan januártól betiltották, de az utóbbi időben soha nem látott mennyiségű új, legális pszichoaktív szer bukkant fel Európában és Magyarországon is. Februárban tizenkilenc olyan magyar webboltot találtak, amelyek növényvédőnek, füstölőnek vagy oldószernek álcázva kínálnak tudatmódosítókat - minél többet vesz valaki, annál olcsóbb alapon. Ezek a szerek nincsenek tiltólistán, ezért a fogyasztásuk nem számít bűncselekménynek. Eközben a Kati, vagyis a mefedron sem tűnt el az utcáról, a dílerektől ugyanúgy be lehet szerezni, mint korábban. A kábítószerek használata a mindennapok részévé vált, a drogok terjedésének szinte lehetetlen gátat szabni - vélik a szakemberek.

Bárányhimlő ellen kozmetikus

Ha nem látjuk, akkor nincs szegénység? Ezzel a költői kérdéssel kezdődöt az Új szemlélet nevű civil szervezet felhívása. A „nyóckerben” született önkormányzati rendelet ellen léptek fel. E szerint ötvenezer forintig büntethető a guberálás. Tüntetésük – melyhez csatlakozott A város mindenkié csoport is – két rendőr jelenlétében kezdődött, s tizenkét rendőr jelenlétében végződött.

KÁVÉSZÜNET

Besurranó

Magyarországon a 15 év felettiek több mint 40 százaléka szenved valamilyen krónikus betegségben. További egymillióan vannak, akik nincsenek tisztában az állapotukkal, vagyis nem tudnak arról, hogy valamilyen betegségük van – derül ki a GfK HealthCare legfrissebb adataiból.

A razzia: Franciák franciák ellen

Hallgatás, tagadás, felejtés, emlékezés, majd ismét elölről, míg eljön a fájdalmas, de fontos pillanat, a szembenézés, ami megakasztja ezt az ördögi kört. Franciaországban ötven évbe került, mire egy francia mozifilm bátran a közönség elé tárja, mi zajlott 1942 júliusában az Eiffel-torony árnyékában. Nem vérszomjas német SS-katonákat látunk, hanem mezei csendőröket, akik a szomszédaikat kísérik szigorú menetoszlopban hajnali négykor a város közepén található stadionba, az azóta lerombolt Velodrome d’Hiver-be. A film érzelmekkel teli ábrázolásmódjával éri el, hogy a néző egészen maga előtt látja az eseményeket. A főszereplők gyerekek és a gyerekekhez közel álló felnőttek, így a film is egyszerűen mutatja be a hétköz­napjaikat ebben a borzasztó időszakban. 1995-ben Jacques Chirac francia elnök törte meg a csendet, ő kért elsőként bocsánatot a francia csendőrség és a civil lakosság szerepéért.

Különleges ízek

Az afgánok országában, vagyis Afganisztánban szinte még érezni a levegőben Dárius és Nagy Sándor leheletét. Az emberek vendég­szeretete is ősi időket idéz, akár nomádok hívják a sátrukba az utast, akár városi családnál vagy éppen étteremben étkezik.

Szellemi hungarikum a Pető-módszer

Különleges ember élt körünkben. Orvos, irodalmár, filozófus, a korabeli kávéházak ismert alakja. Kiközösítette a szakma, szorongatta a pártpolitika, mégis a maga útját járta: a keze alatt megtanultak ülni, járni a magatehetetlenek, beszélni a némák, visszakapták az emberi méltóságukat a társadalomból kirekesz­tettek. Mára világszerte közismertté és elismertté vált a hatvan évvel ezelőtt életre hívott módszer. Dr. Pető Andrásra emlékezünk.
Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!