Piros Júlia
A napokban az Országgyűlésnek benyújtott alkotmánytervezet nem részesült felhőtlen fogadtatásban, ami az előadót felvezető konferanszié beszédéből is kitűnt, aki egyszerűen „dagályos, rosszhiszemű és rossz történelemszemléletben megírt szövegként” emlegette a Fidesz–KDNP közös tervezetét. A kizárólag a kormányoldal által írt alaptörvényt legkésőbb április 18-ig el akarják fogadtatni az Országgyűléssel. Az 1989-es rendszerváltás óta összesen harmincnégyszer került módosításra az alkotmány, az utolsó tíz az elmúlt hat hónap terméke.
Kis János, az SZDSZ egyik alapító tagja és első elnöke beszédében elmondta, hogy az 1848-as forradalom érdeme, hogy a nemesi, rendi alkotmány elindult egy jogkiterjesztő, polgári fejlődés irányába. Ma azonban egy demokratikus, jogállami követelményeknek megfelelő alkotmány leváltására készül a kormány.
„Mi, a magyar nemzet tagjai (…), büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette” – szól az állítólag egy francia vonaton, Szájer József európai parlamenti képviselő iPadjén véglegesített alkotmányszöveg első mondata.
Kis szerint egy alkotmány értékelésekor az első kérdés mindig az, hogy vajon kinek a nevében készült, ki az alkotmányozás alanya. A jelenleg hatályos alkotmányunk a népszuverenitás talaján áll, vagyis a nép jelenti a hatalom forrását. Ezt azonban a készülő alkotmányban az „etnikai nemzettel, kollektív entitással” akarják felváltani. Az alapvetés D. cikkében leírt egységes nemzet fogalma állampolgárságra tekintet nélkül mindenkire kiterjed, aki etnikailag magyar. A fő probléma ezzel a megközelítéssel az, hogy az „etnikai nemzet elválaszthatatlanul összekapcsolódik a vallással” – mondta a filozófus. A tervezet ráadásul mindenkitől elvárja, hogy azonosuljon az „Isten, áldd meg a magyart” felütéssel és nemzeti hitvallással. A Kölcsey által közel kétszáz évvel ezelőtt írt Himnusz még egy olyan korszakban keletkezett, amikor a nyilvánosság nyelve is vallásos volt. Az új alkotmány megírásakor viszont már figyelembe kellene venni a világnézeti különbségeket és azt, hogy a modern magyar társadalom erősen szekularizált. Ha ez így marad, akkor csak az emberek egy részére hozzák, míg a másikra rákényszerítik az alkotmányt – elemezte a helyzetet Kis János. Szerinte a lelkekért folyó kulturális küzdelmet ki kell vonni az alkotmányos berendezkedés alapjaiért folytatott küzdelemből.
Az alkotmány vizsgálata során Kis vitatta azt a történelmi irányt is, amely felé az új tervezet alkotói mennek. Feltette a költői kérdést, hogy mihez képest lesz új az alaptörvény, mit fog folytatni, és mivel fog szakítani.
A készülő alkotmány a történeti magyar alkotmány részeként határozza meg saját identitását, ezért nem Magyar Köztársaságról, hanem Magyarországról írnak, melynek csak az államformája köztársaság, „ahol a Sándor-palotában ülő úr történetesen éppen nem király” – érti bele a szövegbe Kis. Az új alkotmánytervezet szerkesztői nem ismerik el az 1949-es kommunista alkotmány jogfolytonosságát, azaz a mostani alkotmányt, amely technikailag az 1949-es szöveg módosítása – pedig mindenki tudja, hogy a két változat mindössze a főváros megnevezésében azonos. Az új alaptörvénnyel tehát vitássá teszik a mai demokrácia alkotmányos alapját. „Az 1944. március 19-e előtti történeti alkotmányra való hivatkozás, a nevetséges vármegye és a kúria elnevezés a nemesi alkotmányhoz való visszatérést jelenti” – mondta a filozófus. Ezt a törekvést támasztja alá, hogy az egykor az urak és szolgák Magyarországának fő szimbólumát, a Szent Koronát a magyar állam megtestesítőjének nyilvánítják. Ezzel pedig nem más a kormány célja, mint hogy minden magyar állampolgárra rákényszerítsék a nemzeti-keresztény ideológiát – figyelmeztetett az előadó. Véleménye szerint a tervezet megalkotói az úri Magyarország iránti nosztalgiáikat igyekeznek ráerőszakolni a magyar társadalomra.
Az alapvető jogok, az egyének védelme is veszélybe kerülhetnek, ha az Országgyűlés elfogadja a készülő alaptörvényt – állította Kis János. Bár a tervezet kidolgozói arra hivatkoznak, hogy az alapvető jogokról szóló fejezetet az Európai Unió Alapjogi Chartája alapján dolgozták ki, az eredmény mégis az, hogy egyes részeit nem vették át, bizonyos dolgokat pedig hozzátettek. Kimaradt például az Alapjogi Chartában megtalálható, a szexuális beállítottság miatti hátrányos megkülönböztetés tilalma, de többletet jelent, hogy a házasságot férfi és nő életközösségeként határozzák meg.
Újítást jelent továbbá, hogy a „Szabadság és felelősség” címet viselő részbe belefoglalták a kiskorú gyermekek taníttatásának szülői kötelességét. Az alaptörvény kikötné a rászoruló szülőkről való kötelező gondoskodást is, pedig Kis szerint ennek sincs helye az alkotmányban. A jogokat nem attól kell függővé tenni, hogy teljesítjük-e alkotmányos kötelességeinket – mondta. Felhívta a figyelmet az abortusztörvény jövőben várható szigorítására, miután a magzati élet védelmét is az alkotmánytervezet részévé tették.
Kis János az új alkotmányt „Orbán alkotmányának” nevezte, amellyel kőbe vésik a Fidesz-kormány aktuális politikáját. Az új alkotmány a 2010-ben hatalomra került kormányoldal saját hatalmi törekvéseinek betetőzése, amely szabad kezet adott magának arra, hogy saját embereivel töltse fel a kormányhatalom ellenőrzésére, korlátozására és ellensúlyául szolgáló szervek tisztségeit. Fidesz-barát vezetőt neveztek ki többek között legfőbb ügyésznek, az Állami Számvevőszék élére, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság élére, és ezért változtatták meg az alkotmánybírák jelölésének szabályait is. Így az összes ellenőrző hatalmi ág a kormánytól függő helyzetbe kerül. A filozófus a legsúlyosabb változásnak mégis azt tartja, hogy drasztikusan szűkítik az alkotmányossági vizsgálat kezdeményezésének lehetőségét. „Az ellenzék gyengül, a kormány intézményes és demokratikus kontrollja megszűnik, a kormányhatalom fékjeit és ellensúlyait szétverik” – ismertette a folyamatot Kis, hozzátéve, hogy az alkotmányos korlátok lebontásával sértik a jogállami normákat.
Az optimizmus a beszéd végére maradt: „A jövő az újjáépülő köztársaságé. Mi addig is a köztársaság polgárai vagyunk. Éljen, éljen a köztársaság!”
2011. 03. 18. (XV/11)
