Japán északkeleti részén elkeseredett versenyfutást folytatnak az idővel a mentőalakulatok. Még mindig túlélőket keresnek a romok alatt.
A japán kormány százezer katonát mozgósított, és több mint száz ország, köztük Magyarország ajánlott fel segítséget. Maguk a túlélők is kutatnak szeretteik után. Panasz szava alig hallatszik a szájukból. A mentést azonban nehezíti, hogy szinte tízpercenként érkeznek az utórengések, amelyek nem ritkán szintén nagy erejűek. Ennek ellenére Isimaki városban négy nappal a természeti katasztrófa után hoztak ki egy férfit a romok alól. Négy órával korábban egy 70 éves asszonyt mentettek ki Ocucsiban egy összeomlott épület alól, akinek a teste kórosan lehűlt, de állapota nem volt életveszélyes. Ez sokaknak reményt adott a nehéz órákban, bár a halottak és eltűntek száma már most több tízezerre tehető. (A japán hatóságok nem összesítik az áldozatokat, hanem városonként és tartományonként adják meg az adatokat.) Sok ezer embert mentettek már ki a törmelékek alól, és a szakemberek szerint a földrengésbiztos épületek és a fejlett infrastruktúra minden bizonnyal százezrek életét mentették meg.
A pusztulás képei láttán azonban egyértelmű, hogy sok embernek esélye sem volt arra, hogy elmeneküljön a katasztrófa elől.