A magyar prostituáltak a nyugat-európai éjszakai klubok egyik legkeresettebb "árucikkeinek" számítanak. A hazai bűnözői csoportok egyre inkább felismerik ennek "gazdasági előnyeit", és a türelmi zónákról szóló jogszabály miatt a közterületek nagy részéről kiszoruló utcanőket – nem csekély haszon fejében – külföldre közvetítik. Évente több ezer magyar lány kerül ilyen úton Európa nagyvárosainak bordélyházaiba, ráadásul sokan közülük egyáltalán nem prostituáltnak, egyszerűen csak táncosnőnek, vagy bébiszitternek jelentkeznek. Később azonban erőszakkal kényszerítik őket arra, hogy bocsássák áruba testüket. 

Amíg korábban a nőkereskedelem szinte kizárólag az ázsiai országok sajátossága volt, addigra napjainkban ez az "iparág" az európai bűnüldözés egyik legégetőbb, összesen 6-12 milliárd dollár éves "nyereséget" termelő problémájává nőtte ki magát. Hivatalos adatok szerint kontinensünkön évente ötszázezer nő "cserél gazdát", akiket ezt követően legtöbbször prostituáltként "hasznosítanak". Az amerikai Time magazin legújabb számában drámai képet fest az európai helyzetről, utalva hazánkra is mint az egyik legjelentősebb tranzitországra. A magyar szakértők szerint a helyzet valóban nagyon súlyos, évente több ezer magyar lány kerül – sok esetben nem önszántából – külföldi éjszakai bárokba, bordélyokba, szó szerint rabszolgaként.

Kifizetetlen számlák, több mint félmilliárd forint adósság, a legnézettebb műsorok megszűnése, sztrájkra készülő munkatársak – körülbelül ezek jellemzik ma a közszolgálati Magyar Televízió működését. Az MTV regionális stúdióinak munkatársai szerint azonban nem a pénz hiánya, hanem az ésszerűtlen gazdálkodás felelős a gondokért. Többen úgy látják, hogy miközben egyes munkatársak megélhetési gondokkal küzdenek az elmaradt kifizetések miatt, addig másoknak valóságos aranybányát jelent a csőd felé tartó Magyar Televízió. 

A kormány korrupció- és maffiaellenes stratégiájának értelmében a közeljövőben az ügyészek az olasz maffiáról szóló filmek vizsgálóbíróihoz válnának hasonlóvá, ők lennének a szervezett bűnözés elleni küzdelem élharcosai – állítja Balsai István, az MDF frakcióvezetője, egykori igazságügyi miniszter az ügyészségi törvény tervezett változtatásai kapcsán. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a kétharmados támogatást igénylő módosításokat, a legfőbb ügyész jogosult lesz – többek között – bármely ügy nyomozásának ügyészségi hatáskörbe vonására, illetve az ügyészség számára is lehetővé válna a titkos információgyűjtés. A tervezet értelmében kiszélesedne az ügyészség kizárólagos nyomozati hatáskörébe tartozó bűncselekmények köre is. 

"Gyalázatos, aljas és inkorrekt eljárás" – így minősítették ellenzéki politikusok azt, hogy a Fidesz, véleményük szerint gyakorlatilag a parlamentáris kereteket megkerülve, módosította az egyház-finanszírozás szabályozását. Az eset hatására az SZDSZ után az MSZP is radikálisan elhatárolódott a vallásügyi törvény módosításának kormányzati szándékától, és ezentúl a témában folytatott hatpárti tárgyalásokon egyikük sem hajlandó részt venni. Az Országgyűlés ugyanis a héten a költségvetési törvényen belül elfogadta Sasvári Szilárd (Fidesz) erre vonatkozó módosító indítványát, amit a képviselő az általános és részletes vita lezárulása után nyújtott be, így annak megvitatására már nem volt mód.

Az olajbizottság ugyan megszűnt, de továbbra is tart a vita az utolsó ülésen elfogadott jelentésről. A bizottság fideszes, MDF-es tagjai torzónak minősítették az Országgyűlés számára készült jelentést, és szeretnék, ha a témát lezáró országgyűlési határozat – ha már a jelentés ezt nem tette meg – kimondaná a felelősséget is. Ellenzéki képviselők szerint elképzelhető, hogy az olajos cégek tulajdonosi körének felderítésekor akár a Fidesz is a bizottság látókörébe kerülhetett volna.

Hortobágyi Krisztina 1989-ben, tizenkilenc évesen lépett be a Fideszbe. Cegléden alapítója volt a helyi pártszervezetnek, majd ugyanott 90– 94 között önkormányzati képviselőként tevékenykedett. A 94–98 közti időszakban gyermekei születése miatt kevésbé aktívan politizált: a Fidesz Pest megyei választmányában dolgozott mint választmányi küldött. 97-től országos választmányi tag lett, majd 98-ban listáról jutott be a parlamentbe, ahol jelenleg is az Országgyűlés Egészségügyi és Szociális Bizottságának tagja. A múlt héttől fogva azonban már nem fideszes, hanem a frakcióból kilépve független képviselőként látja el a munkáját. A történtek előzménye, hogy a képviselőnő az egészségügyi és szociális bizottság múlt hétfői ülésén tartózkodott, nem szavazta meg a kiegészítő családi támogatásról szóló kormányindítványt, amely így nem kapott többséget. Ezek után Szájer József frakcióvezető levélben felszólította, hogy mondjon le bizottsági tagságáról, amit Hortobágyi Krisztina nem teljesített, helyette elhagyta a pártot.

Az új generációk nem csupán a gazdaságban, a művészetben vagy a divatban követelnek helyet maguknak a nap alatt, de a politikában is. Ők jövőnk potenciális közéleti vezetői, miniszterei és miniszterelnökei. Az alábbiakban három "befutott" ifjú vall pályája eddigi szakaszáról, és arról, hogy a sikerhez a tehetségen kívül egy nagy adag szerencsére is szükség van.

Az illetékes minisztériumok elutasító magatartása miatt nem magyar, hanem amerikai támogatással indult el Magyarország legnagyobb öngyilkosság-megelőzési programja a Bács-Kiskun megyei Kiskunhalason. A nemzetközi keretekbe illeszkedő kísérleti program két évig fog tartani, és első lépésként a térség háziorvosait készítik fel nemzetközi hír? professzorok segítségével az önpusztítás elleni küzdelemre. Kiskunhalason és környékén egyébként évente százezer emberből több mint hatvanan lesznek öngyilkosok, ami az országos átlag kétszerese, a nemzetközi átlagnak pedig hatszorosa.

Magyar kézilabdabírót 1984 óta nem delegált olimpiára a Nemzetközi Kézilabdaszövetség. Tizenhat év után most először Klúcsó Jenő és Lekrinszki Tivadar részesült ebben a "kiváltságban". A Sydneyben szerzett tapasztalatokról, a magyar lányok szerepléséről, a várható szabálymódosításokról Klúcsó Jenővel beszélgettünk.

A piacgazdaság "rátörése" a volt szocialista országokra jelentősen megváltoztatta a gazdasági szférát: a szereplőknek néhány év alatt kellett – kellett volna, kell majd – megtanulniuk, mit jelent az igazi versenyhelyzet, hogyan kell "intelligensen" küzdeni a cég fönnmaradásáért, fejlődéséért. Nyilván az idő rövidsége is közrejátszhatott abban, hogy Magyarországon a cégbiztonság területén – szakértők szerint – még gyakran helyet kapnak a "durva megoldások", vagyis az ipari kémkedés, a konkurencia lejáratása, rossz hírben való feltüntetése, és az ehhez hasonlók.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) cáfolta, hogy anyagi támogatásban részesítené a kisgazda Kis Újságot, az viszont tény, hogy a kiadói és reklámtevékenységgel foglalkozó Arculat Kft.-n keresztül a honvédelmi ágazattal foglalkozó sajtóanyagokat jelentetett meg a lapban. Tény, hogy az Arculat Kft.-t a kisgazdapárt alapította, ugyanakkor "talány", hogy a kft. miért éppen a 12 ezres példányszámban megjelenő kisgazda pártlapot tartja a leghatékonyabb hirdetési felületnek. Molnár Róbert kisgazda országgyűlési képviselő nagy nyilvánosság előtt etikátlannak nevezte a kisgazda irányítású minisztérium és a Kis Újság között létrejött ügyletet, másnap azonban kiderült: a kft. nevében éppen ő írta alá a szerződést a honvédelmi miniszterrel.

Két győzelemmel és egy vereséggel női kézilabdázóink is megkezdték menetelésüket az olimpián. A remények és elvárások szerint a mieinknek mindenféleképp érmet kellene szerezniük. Ez már csak azért is örvendetes lenne, mivel a legutóbbi vb-n úgy lettünk ötödikek, hogy csak egy ízben kaptunk ki, akkor is a házigazda norvégoktól. Lányaink szerint, ha a szerencse most jobban melléjük állna, megmutatnák, mi is az a magyar virtus.

"Nem igaz, hogy ipari kémkedésre oktatja tanulóit a Földi László által alapított Clavis Intézet" – jelentette ki a Heteknek Búzás Pál, az Intézet ügyvezető igazgatója arra a hírre reagálva, mely szerint a Nyírfa-ügyben ismertté vált egykori titkosszolgálati tiszt intézetében a tréning típusú oktatás során a hallgatók olyan témakörökkel barátkozhatnak, mint vírusgyártás, tudatos lejáratás, tekintélyrombolás, vagy kódfeltörés. A Hetek által megkeresett cégbiztonsági menedzser pedig arról beszél, hogyan lehet ma Magyar-országon visszaélni kincset érő információkkal.

A meccs előtti találgatások hevében valószínűleg látatlanban kiegyeztünk volna egy döntetlennel Európa második legjobb csapata ellen. Ilyen sikerre ugyanis már tíz éve nem volt példa. Arra azonban kevesen mertek gondolni, hogy annyira jól játszva érünk el döntetlent, hogy az nemcsak a nyaralásból hazatért olaszokat, de bennünket, a hazai fociba belefásult magyarokat is meglep.

Egyre több önkormányzati vezető javasolja – követve a kisgazda Túri Kovács Béla korábban elhangzott ötletét –, hogy mivel nem tudják sehol sem a lakossági tiltakozások miatt a türelmi zónákat kialakítani, inkább mondja fel az állam az úgynevezett New York-i egyezményt. Ugyanis ez az egyezmény tiltja a bordélyházak engedélyezését, ha viszont – hangzik az érvelés – Magyarország kilép e kötelezettségek alól, akkor az irritáló utcai prostitúciót az engedélyezett és ellenőrzött bordélyházak falai közé lehetne szorítani. Mindenesetre az úgynevezett keresztény történelmi hagyományra politikai szlogenekkel építő konzervatív koalíció idilljét zavarná meg, ha e kormány mondaná fel a morális és humánus tartalmú egyezményt.

Dávid Ibolya igazságügy-miniszter bekérette az ország büntetés-végrehajtási intézeteiben történt öngyilkosságokról készült jegyzőkönyveket – értesült a Hetek. Az esetek összesítésére a miskolci "Bonnie és Clyde" rablópáros férfi tagjának előzetes letartóztatásban elkövetett öngyilkossága kapcsán került sor, de még nem tudni, hogy mi a célja. Tavaly kilenc, idén eddig hét fogva tartott követett el öngyilkosságot.

Azt még nem tudni, hogy őrült volt-e, vagy "csak" hidegvér? gyilkos az a férfi, aki a héten két fiatalembert megölt, további kettőt súlyosan megsebesített Budapesten. A szakértők egyelőre értetlenül állnak az eset előtt. Az ámokfutó a kihallgatás során semmiféle elfogadható magyarázatot nem tudott adni tettére, további támpontot az elmeorvosi állásfoglalástól várnak a nyomozók. Az esettel kapcsolatban egyébként ismét felmerült az "örök kérdés": nem lenne-e jobb, ha Magyarországon visszaállítanák a halálbüntetés intézményét.