"A család nem automatikusan védett fészek" – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint ennek ellenére maga a család, illetve a házasság intézménye nincs válságban. A házasságkötések csökkenő számával kapcsolatban a szakértő úgy véli, legfeljebb egy forma, a hivatalos házasságkötés formája üresedett ki: az élettársi kapcsolatok száma növekszik, amelyek minősége nem rosszabb a házasságokénál.
A családon belüli bántalmazások 97–98 százalékában a férfi az elkövető. Lévai Katalin elmondta: ennek egyik oka, hogy a hagyományos "macsó" szerephez szorosan hozzátartozik az erőszak, a "bármikor megverhetem az asszonyt" gondolkodásmód, a női szerephez pedig az áldozat sztereotípiája kötődik.
A média szerepével kapcsolatban a szakértő kiemelte: nem mindegy, hogy egy eset miként van tálalva. Amennyiben óvatosan, etikusan, akkor az jótékony hatással lehet: felhívja a társadalom figyelmét egy létező problémára, illetve az ezzel foglalkozó műsorok segítséget nyújthatnak.
Terjed az élettársi kapcsolat
Nemcsak az össznépesség tekintetében, hanem a fiatalok között is csökkenő tendenciát mutat a házasságkötések száma. Szakértők szerint ennek egyik oka az, hogy egyre többen látnak rossz példát saját szüleiktől, vagy nőttek fel csonka családban.
A Nemzeti Ifjúságkutató Intézet legutóbbi felmérése szerint a fiatalok között (is) meglehetősen alacsonynak bizonyul a házastársi kapcsolatban élők száma. A 20–24 éves férfiaknak mindössze nyolc százaléka nős, de a 25–29 éves korosztályban is alig haladja meg arányuk az egyharmadot. Az ugyanezekbe a korosztályokba tartozó nőknek pedig húsz százaléka, illetve valamivel több mint a fele van férjnél. Ezzel párhuzamosan terjedőben van az élettársi kapcsolat. A 25–29 évesek mintegy egytizede él ebben a formában. A tanulmány szerint a házasodási kedv korban is egyre inkább kitolódott, illetve ki fog tolódni a jövőben.
Az elemzés többek között arra is kitért, melyek a legfontosabb értékek a fiatalok számára. Ezek között a család az első helyen szerepelt, a barátság, a szerelem, a békés világ, illetve a belső harmónia mellett. Második helyre került a gazdagság, a rend, az érdekes és változatos élet, valamint a kreativitás. A nemzeti identitás, a tradíciók fontosságát a harmadik helyre sorolták a megkérdezettek.
A személyes célok között a családalapítás, illetve a gyermekvállalás, -nevelés csupán a harmadik, negyedik helyet érte el. A fiatalok többségénél a tanulás, szakmaszerzés áll az első helyen, ezt követi az önálló otthon megszerzése.
2002. 09. 13. (VI/37)
