hetilap

Szüret a "pancsháromszögben" Fotók: Sebestyén István

Hol máshol hangozhatott volna el ez a párbeszéd, mint a pancsháromszögként emlegetett Soltvadkert, Kecel, Kiskőrös által határolt térségben. Az egykor az olajszőkítés, illetve a borhamisítás fellegvárának számító környéken mára az előbbi "üzletág" lecsengett, az utóbbi azonban még – ha nem is óriási méretekben, de – létezik. Ennek eredményével leginkább a kocsmákban lehet találkozni kannás bor formájában, de vannak olyan szakmabeliek, akik állítják: egyes üzemekben a palackokba is töltenek belőle. "Szerinted hogyan lehet egy negyven-ötven forintos szőlőből hatvan forintos bort csinálni? – teszi fel egyikük a kérdést, amit meg is válaszol. – A visszamaradt seprűhöz cukrot, vizet, borkősavat meg egy-két, leginkább a műtrágyákban előforduló adalékanyagot kell adni. Igaz, hogy baromi rossz, de legalább olcsó." (A sepr?borban egyébként még van valamennyi gyümölcstartalom, létezik olcsóbb recept is…) Emberünk azt mondja, hamisított borral ugyanúgy lehet találkozni Tokajban vagy Eger környékén is, mint az Alföldön. A borszeretőknek azt javasolja, hogy ha biztosra akarnak menni, akkor évjáratos borokat tessék vásárolni. Igaz, hogy drágább, de legalább valódi. 



***



"Ezzel az új kormánnyal jócskán agyon vagyunk vágva. Az Orbán már legalább egy kicsit segített bennünket, de ezek…" – méltatlankodik Erzsike, aki tizenkét hektáros szőlőjében szüretel éppen. A nyugdíjas hölgy tavaly vesztette el férjét, azóta lánya segítségével vezeti a gazdaságát. Mint mondja, a választások előtt adták be a pályázatukat agrárhitelre, hogy néhány gépet tudjanak vásárolni. "Meglett a kormányváltás, két hét múlva befullasztották a hiteleket. Adtak ugyan a fagykárra kárpótlást, de azzal meszszire nem megyünk" – panaszolja. Erzsike Kiskőrösre viszi leadni a szőlőjét, itt ugyanis 55 forintot is megadnak érte, amíg Halason csak 40-45-öt. Azt mondja, így legalább a költségei megtérülnek. Ezzel ő még a szerencsésebbek közé tartozik, ugyanis az alföldi szőlők nagy része teljesen elfagyott. 

Félix – aki néhány parcellával Erzsike szőlője mellett szüretel – feleségével együtt négy hektáron gazdálkodik, szintén nyugdíjasok. Kérésemre beavat a szőlőtermesztés pénzügyi kérdéseibe. Ezek szerint egy hektár szőlőre vetítve csak a gépi munka és a növényvédő szerek közel kétszázezer forintba kerülnek. Ezenfelül van még a metszés, és kapálás költsége: sok gazda tavasztól őszig kint van a szőlőben, de rájuk jellemző módon a saját munkájuknak értékét soha nem számolják. A szüret kilónként 6-7 forintba kerül. (Ahol a szőlő elfagyott, ez utóbbi költséget meg tudják spórolni, de ez persze csak rossz vicc.) Egy kis utánaszámolással kiderül, hogy egy hektáron minimum 70-80 mázsa szőlőnek kell teremnie, hogy a szőlőművelés legalább nullszaldós legyen. Számos gazda most még ennek is örülhet, hiszen van, ahol csak ötven mázsát tudnak leszedni egy hektárról, sőt, számos helyen semmit sem. Csak összehasonlításul: tavaly nem volt ritka a kétszáz mázsa hektáronkénti termés, tavalyelőtt pedig még nyolcvanöt forintot is adtak a környéken egy kiló szőlőért. 

Félix szerint a gazdáknak értékesítési szövetkezetekbe kellene tömörülniük, azonban a rossz történelmi emlékek miatt erre a többség nemigen hajlandó.

"Dzsavesz, dzsavesz, gyorsabban azokkal a vödrökkel" 

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek