Schmitt Pál főpolgármester-jelölt a belvárosi körmeneten. Kampányállomás Fotó: Vörös Szilárd
Kiskunhalason – ahol tavasszal szoros versenyben Szabó Erika, a fideszes képviselő győzött Zuschlag János szocialista jelölt előtt – a jobboldal három polgármesterjelöltet fog indítani. A kisgazda-jelölt indítása várható volt, hiszen a helyi pártszervezet a torgyáni vonalat képviseli, és meglehetősen rossz véleménnyel van a Fideszről. Azt azonban néhány hónapja még senki sem gondolta, hogy a helyi Fidesz sem anynyira egységes, mint ahogyan kívülről látszik. Nemrégiben ugyanis a szervezet prominens képviselői – az MDF és a MIÉP egyes tagjaival közösen – létrehoztak egy "helyi politikai pártok felett álló szövetséget". Az Összefogás Halasért Egyesület az alapítók megfogalmazása szerint a Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok! mozgalom mintájára integrálni akarja a hasonló gondolkodású személyeket, a város magukat polgárinak valló erőit. A Fidesszel való szakítást közleményükben azzal indokolták, hogy "az tapasztalható a városban, hogy éppen az(ok) lettek a jobboldali összefogás ellenzői, akadályozói, akik a polgári összefogás legnagyobb haszonélvezőivé váltak Kiskunhalason". Információink szerint a szakítás hátterében az is áll, hogy egyes fideszes vezetők megelégelték, hogy a helyi pártszervezetet gyakorlatilag Sepsi László országosan ismert vállalkozó irányítja. Az Összefogás Halasért Egyesület saját polgármesterjelöltet is állít, Molnár Ferenc fideszes önkormányzati képviselő személyében, bevallott céljuk pedig a jobboldali szavazótábor integrálása. A szervezet megalakulását követően a helyi Fidesz sajtóközleményt adott ki, amelyben – többsek között Szabó Erika képviselő asszony – kijelentette, hogy az Összefogás Halasért Egyesület súlyosan visszaélt a Fidesz–Magyar Polgári Párt nevével és céljaival, majd árulónak nyilvánította azokat, akik az említett szervezettel tárgyaltak. A közlemény szerint az egyesület jogtalanul élt vissza továbbá a Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok! mozgalom nevével, céljaival, illetve zavart kelt a jobboldali szavazótáborban, megosztja a polgári erőket, és ezzel a baloldal hatalmi érdekeit szolgálja.
Ez az utóbbi megállapítás valószínűleg igaz lehet, ugyanis ezzel Kiskunhalason kizárólag az MSZP–SZDSZ vagy a várost jelenleg is irányító, liberálisnak mondható Városi Polgári Kör jelöltjeinek van esélye a polgármesteri szék elnyerésére.
Szegeden Tímár László, gazdasági ügyekért felelős fideszes alpolgármester, illetve Bartha László, szintén fideszes polgármester között alakult ki jelentős nézetkülönbség. A feszültség hátterében az állt, hogy a helyi szervezet jelöltlistájának öszeállításakor két, Tímár által támogatott jelöltet – Bartha László hozzájárulásával – másokra kívántak cserélni. Korábban Bartha és Tímár is jelezte, hogy az önkormányzati választásokon nem indulnak képviselői mandátumokért, helyi politikai elemzők szerint azonban a két politikus továbbra is befolyással akar bírni a városvezetésre, ezért hozzájuk közel álló jelölteket igyekeztek biztos befutó helyre állítani. A párt országos választmánya végül is érvénytelennek minősítette a jelöltcserét, ezzel részben sikerült elsimítani az ellentétet. Ami a polgármesterjelölt személyének kiválasztását illette, ebben is érezhető volt némi ellentét a Fideszen belül. Eredetileg ugyanis Póda Jenő lett volna a Fidesz jelöltje, ám a frissen alakult polgári körök felülírták a pártakaratot: az ő jelöltjük, Balogh Elemér jogászprofesszor indul majd Póda helyett.
Békéscsabán szintén nem sikerült megvalósítani a jobboldal egységét az önkormányzati választásokra. Az MSZP–SZDSZ közös polgármesterjelöltje az a Papp János, aki 1990 óta tölti be ezt a tisztséget, és igen népszerű a városban. Vele szemben a jobboldal három jelöltet is felvonultat, ugyanis a MIÉP és a reform kisgazdák is a Fidesztől függetlenül indulnak neki a választásoknak. Érdekes, hogy itt is "arccserére" van szükség a Fidesznél. Az országgyűlési választásokon vereséget szenvedett Végh László helyett a párt Köles Istvánt indítja a polgármesteri székért. A városban úgy tartják, hogy a tanárember Köles szintén a "keményebb vonalat" képviseli a Fideszen belül, tehát ideológiai szinten vélhetően nem történik változás.
Pécsett is úgy tűnik, a jobboldal képviselői a mai napig nem heverték ki a parlamenti választáson elszenvedett vereséget. (Pécs mindhárom választási körzetében fölényes győzelmet arattak a szocialisták.) Ezt támasztja alá az is, hogy a polgármester személyére vonatkozó jelölést csak a napokban tudja megtenni a Fidesz helyi szervezete, mindmáig csak találgatások láttak napvilágot e témában.
Nem hivatalos információk szerint a polgármester jelöltségre egy "külsős" személyt fognak felkérni, (felmerült Katzirz Béla egykori válogatott labdarúgó neve is) mert – mint helyi politikai berkekben beszélik –, maguk a fideszesek vallották a választások után, hogy az elkövetkezendő időszakban nem sok keresnivalójuk lesz Pécsett.
Többször vitatott volt már Körömi Attila országgyűlési és önkormányzati képviselő szereplése, aki a Fidesz helyi arculatát nagyban meghatározó személyiség, ennek ellenére az eddigi választások során egyszer tudott saját választókörzetében győzelmet aratni, minden alkalommal listán betöltött előkelő helyének köszönhette a parlamenti és önkormányzati pozícióját.
A Fidesz Országos Választmánya július közepén úgy határozott, hogy átveheti a helyi szervezetek döntési jogkörét, így a jelöltlista öszszeállítását is: Székesfehérváron a napokban vonta meg bizalmát az országos vezetőség az újra indulni kívánó Nagy Istvántól, ezzel mind emberileg mind erkölcsileg megalázva, hiszen hónapokig hagyták, hogy pénzét és idejét fektesse a kampányába. A helyi tagság egyébként túlnyomó többséggel támogatta is Nagy jelöltségét. Az új jelölt Dr. Gógl Árpád egykori egészségügyi miniszter lett, aki a jobboldal egységét hivatott létrehozni. E nemes cél azonban nemhogy megvalósulna, épp ellenkezőleg: a helyi MDF-alapszervezet is elbizonytalanodott a Fidesszel történő együttműködéssel kapcsolatban, annak nyilvánvaló hatalmi belharcai láttán.
2002. 08. 23. (VI/34)
