Augusztus 5.
Végre itt vagyunk az apartmanban! Érdemes volt az olcsóbb utat választani,
hiszen így alig 42 óra buszozás után elértük a tengert. Igaz, egy ideig
fizikoterápiás kezelést igényelnek a lábaink a hosszú ülés miatt, de megérte.
Viszont extra vizeletvisszatartási-képességünk alakult ki. Ráadásul szépen
összemelegedtünk szomszédunkkal, Rudival, aki idén megnyerte az I. Mezőháti
Disznó Viccek fesztiválját, és deréktól lefelé szinte minden testrészre tud
egy-kétezer poént.
Augusztus 7.
Az első éjszaka az ismerkedésé volt. A csótánnyal, a bot- és az imádkozó
sáskával, valamint egy nagyobb méretű, ám békésen tovasikló, élénk színű
kígyóval – a prospektus megint igazat mondott azzal, hogy „egyedülálló élővilág
testközelből”. Az olcsóbb szállás némi hátránya, hogy a szoba valóban a tengerre
néz, ám minimum egy 8x40-es távcső kell ahhoz, hogy tényleg megpillantsuk a
tündöklő vízfelszínt.
Augusztus 8.
Az asszonnyal megcsodáltuk a naplementét, majd a felejthetetlenül szép
pillanatok után fantasztikus, meghitt vacsora következett: kibontottuk a
Kiskunsági Konzervgyár Pacalpörkölt termékét. Ezt leöblítettük egy gazdaságos
asztali borral, és egy falatnyi lengyel tejtáblát ettünk hozzá. Méltó
megkoronázása egy kivételes napnak!
Augusztus 9.
Milyen izgalmasak ezek a last minute utak! Olcsók, és mindig tartogatnak valami
meglepetést. Ma például kiköltöztettek minket a szállásunkból, percekkel
azelőtt, hogy az összedőlt volna. Milyen előrelátó volt a NukuTravel utazási
irodánk! Köszönet nekik a gondoskodásért.
Augusztus 10.
Az új helyünk azért hagy némi kívánnivalót maga után: éjjel az eső beesett,
eláztatva az akciós vízhatlan poliészterből készült zsákunkat. Ez nem is csoda:
az új apartmannak még nem készült el a teteje, de mint ígérték, jövőre már az is
lesz. Különben is: ki számított itt bármi csapadékra?
Augusztus 11.
Sajnos haza kell indulnunk. Pedig mennyi kaland esett meg velünk! De lényeg,
hogy csomó pénzt spóroltunk meg, hazafelé be is megyünk valamelyik
hipermarketbe, hogy szétnézzünk az akciós pultok között. A katalógusban láttam,
hogy leárazták a kétméteres madárijesztőt, és még az sem tántoríthat el a
megvásárlásától, hogy panelben lakunk.