Igazi népmozgalmat indított el a Magyar Autóklub 2000-ben, amikor megelégelve
a Mol árképzését két területen is frontot nyitott. Egyrészt jogi fórummal
megvizsgáltatta, nem él-e vissza a társaság a monopóliumával (nem), másrészt
elindított egy olcsóbb benzint kínáló kúthálózatot. Azt ígérték, hogy a
Klubpetrol névre keresztelt kutaknál a Mol áraihoz képest 10 forinttal olcsóbban
mérik az üzemanyagot. Kezdetben minimális, 1200 forintos, úgynevezett pártolói
tagságdíjat kértek el az autósoktól, arra hivatkozva, hogy ebből a pénzből
építik ki az országos hálózatot. Érthetően óriási volt az érdeklődés, hiszen
akkoriban a 300 forintos benzin rémképe kísértett, nem csoda, hogy hamarosan a
százezret is meghaladta a tagság létszáma, és sorra nyíltak a kutak. A
létesítmények természetesen rendkívül szerény küllemmel bírtak: szigorúan a
funkcióját szolgáló kút, gyakran konténerből való árusítással, semmi üzlet,
semmi flanc, de a lényeg nem is ez volt. Aki olcsóbb benzinért jött ide, az
megkapta amit ígértek, valóban 10 forinttal a hivatalosnak számító Mol-árak
alatt tölthette tele a tankját, és az üzemanyag minőségével sem volt probléma.
Egy ideig jól futott a szekér – olyannyira jól, hogy másoknak is megtetszett a
dolog. Elindult a versenyfutás a tankolni vágyókért. A hipermarketek gyorsan
léptek, a földterület adott volt, az egyszerűbb kút kialakítása jóval olcsóbban
kijött, mint más adottságokkal induló cégeknél. Így a Tesco, az Auchan, a Metro,
a Cora egyre-másra nyitotta meg a kútjait. A Klubpetrol indulása után öt évvel
érte el a 35 kutat; a Tesco, amely jóval később lépett színre, rövid időn belül
tett szert ennyi kútra. A bevásárlásokkal egybekötött külön árengedmények
csábítása hamar elszippantotta a Klubpetroltól az olcsóbb benzinre utazók nagy
részét. Az eddigre közel 50 kúttal rendelkező cég már nem tudott tovább
fejlődni, sem a szolgáltatásainak a színvonalát javítani, így hamar fizetési
gondjai akadtak. Egyre több beszállítója várta hiába a pénzét. Végül a Total
Hungaria Zrt.-nek fogyott el leghamarabb a türelme: kétmilliós tartozás miatt
felszámolást kezdeményezett a Klubpetrol Kft. ellen.
A feljelentés igazi lavinát indított el, s úgy tűnik, nem a konkurencia
szorongatása jelentette elsősorban a vállalkozás kudarcát. Talán a
felszámolóbiztos is sima menetnek képzelhette a Klubpetrol-ügyet, hiszen joggal
számíthatott arra, hogy az országos kúthálózat értékesítéséből származó
bevételből ki lehet fizetni a beszállítókat. Igazi meglepetésként hatott
azonban, amikor kiderült: a közel 50 kút közül egyetlen sincs a cég
tulajdonában, mindez annak ellenére, hogy azt ígérték, az 1200 forintos pártolói
tagságból befolyó pénzből kiépítik a hálózatot. Nem tudható, hova tűnt el ez a
tetemes összeg. Mint ahogy az sem, hogyan halmozódott fel az a több mint
egymilliárdos adótartozás, amely után most az APEH nyomoz, vagy a VPOP felé
felgyülemlett 704 milliós hiány. Úgy tűnik, a cég a hétéves működése során
gyakorlatilag nem fizetett társasági és jövedéki adót, és nem törlesztette a
banki kölcsönt. Hab a tortán, hogy a társasággal kapcsolatban álló osztrák
céggel szemben is nyomozás folyik több milliárd forintos jövedéki bűncselekmény
gyanúja miatt. A kétmilliárdot meghaladó tartozást felhalmozó Klubpetrol Kft.
2004-ben tett utoljára adóbevallást, a cég többségi, 75 százalékos tulajdonosa,
a Hungaronafta Kft. viszont 1998 óta egyetlenegyszer sem.
Érdekes adalék a Hungaronafta Kft.-t tulajdonló, amerikai bejegyzésű Globe
Commerce and Industry Collaboration co. magyar képviselőjének előélete. A
rendszerváltástól fogva több mint 20 cégnél fordult meg vezetőként, ebből 15 a
fellépését követő rövid időn belül csődbe jutott. Menetrend szerint nagy adósság
halmozódott fel a cégekben, majd végelszámolással vagy felszámolással
megszűntek. Nyomdától médiacégen keresztül a biomasszáig a legkülönfélébb
vállalkozásokba ugrott bele, és – nem ritkán még abban az évben – beállt a csőd.
Jelenleg négy vállalata ellen van folyamatban az APEH végrehajtása.
A Hungaronafta vezetői elzárkóznak a nyilatkozattól, sem a cég honlapja, sem a
telefonszámok nem elérhetőek. Megkerestük a Total Hungaria Zrt.-t is, de nem
kívánták kommentálni az ügyet. A Magyar Autóklub (MAK) – amely 25 százalékos
kisebbségi tulajdonosa a Klub-petrolnak – szintén nem akart beszélni a
történtekről. Megkeresésünkre a jogi képviselő annyit mondott: „Tekintettel
arra, hogy a Klub-petrol betöltötte a célját, nem foglalkozunk vele. A Magyar
Autóklubnak sohasem volt szándéka üzemanyag-forgalmazóvá válni, a hálózat egy
sikeres eszköz volt a célok elérése érdekében. Az alapvető célt, a korrekt
üzemanyagárakat elértük.”
Bár az úttörő csapat menet közben „elvérzett”, a benzint fogyasztó közönség
nyert a kezdeményezésen. Az olcsóbb üzemanyagot kínáló kutak kellő nyomást
gyakoroltak az addig árdiktáló multikra, s ez hozzájárult az árképzésük
megváltoztatásához. Az elmúlt hét év során – kis ingadozások mellett ugyan –
átlagban alig változott az üzemanyagok ára. A MAK számításai szerint az autósok
évi 1 milliárd forintot spóroltak meg a Klubpetrol szolgáltatásainak
köszönhetően, és a diszkontkutak rendszere kiterjedt, országos hálózattá vált.
2007. 08. 24. (XI/34)
