Az amerikai kongresszus Külügyi Bizottságának március 4-én elfogadott rendelete arra szólítja fel az Obama-kormányzatot, hogy nevezze nevén a tényeket, és ismerje el, hogy az örmények elleni 1915 és 17 között zajlott népirtás emberiség ellen elkövetett bűntény volt. Az elfogadott 252-es határozat azonban visszafelé is elsülhet, mivel a török kormány élesen reagált, és visszahívta a washingtoni nagykövetet. Az azonban, hogy csak blöffölnek-e, vagy tényleg komolyan veszélybe kerülhet ezzel az Egyesült Államok terror elleni háborúja, csak aztán derül ki, hogy a kongresszus is megszavazza az egyelőre nem kötelező érvényű határozatot.

Jean-Marie Carzou örmény származású dokumentumfilm-rendező Örményország, 1915: a népirtások mintaképe című könyvében eredeti dokumentumok, többnyire akkori diplomáciai források alapján kommunikációs szempontból „tökéletes" és „sikeres" népirtásnak nevezi az örmény népirtást.

Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője bejelentette, hogy Sólyom László köztársasági elnök aláírta a holokauszttagadást büntető Btk.-módosítást, mert véleménye szerint a jogszabály nem alkotmányellenes.

Kis János filozófus, az SZDSZ alapítója hosszú interjút adott a Beszélő folyóiratnak, melyben elemezte a jelenlegi politikai helyzetet.

Az atv.hu értesülése szerint „Magyarországért, a köztársaságért” címmel országértékelő beszédet tart Gyurcsány Ferenc március 19-én, pénteken az általa két éve életre hívott Magyar Demokratikus Charta nyilvános rendezvényén. A Magyar Demokratikus Charta azért ekkor tartja ezt a nyilvános rendezvényt, mert 1944-ben ezen a napon lépték át a német csapatok Magyarország határát.Gyurcsány Ferenc az elmúlt hónapokban szinte mindig zárt pártfórumokon beszélt, nyilvános eseményen hosszú ideje nem szólalt fel. A Hetek értesülései szerint ez egyébként a MSZP vezérkara és a volt kormányfő közötti megállapodás része volt. Az MSZP-ben kétféle állásponttal lehet találkozni „Gyurcsány-ügyben”. Az egyik szerint a volt pártelnök távozását követően markáns és karakteres vezető nélkül maradt az MSZP, helyét Lendvai Ildikó pártvezetőként nem tudta/tudja sikeresen betölteni. A szocialista kampány a 2006-oshoz képest, melyet Gyurcsány irányított, erőtlen és fantáziátlan, nincs érdemi és médiaképes válasz a Fidesz brutális vádjaira. „Gyurcsány párton belüli népszerűségét mutatja, hogy ahova megy, ott eksztázisba kerülnek a szoci szimpatizánsaink. Nem véletlen, hogy a vele foglalkozó hírek népszerűek és nézettek, illetve az sem ok nélküli, hogy nagyobb erejű tapsot kapott a kampánynyitó gyűlésen, mint a hivatalos miniszterelnök-jelölt, Mesterházy Attila” – fogalmazott egy Gyurcsány-fan szocialista, aki szerint az a legfontosabb kérdés Magyarországon, hogy ki lesz az Orbánon kívüli világ vezetője. Ezzel szemben a Gyurcsány-kritikusoknak az a válasza, hogy „a volt miniszterelnök olyan karakter, hogy ha három százalékon is állnánk, akkor is a megmaradt hívei győztesként éltetnék, még akkor is, ha idővel csak egy teremnyien maradnának”. Gyurcsány Ferenc „háttérbe szorítása” mögött az az érv húzódott meg, hogy az MSZP úgymond nemcsak a saját táborát szeretné az urnákhoz csábítani, hanem a bizonytalanok közül is támogatókat kíván szerezni. A volt miniszterelnök személye viszont annyira megosztja a társadalmat, szól az érvelés, hogy vele nehéz össznemzeti pártnak tűnni. „Az SZDSZ-esedést jelentené, ha csak a saját bázisunknak akarunk szólni. Az SZDSZ korábbi vezetői saját körökben mindig népszerűek, mondhatni sztárok voltak, de a végére már senki sem volt kíváncsi a pártjukra ” – magyarázta egy szocialista vezető, hogy miért támogatta, hogy Gyurcsány átmenetileg „szájkosarat” kapjon, azaz csak a belső körnek beszélhessen.   A nyilvános szereplések kapcsán az is baj lehet, hogy a fórumokon újra és újra előkerül az őszödi beszéd kérdése, ami ugyancsak ellentmondásos megítélés alá esik a párton belül. A Nemzetbiztonsági Hivatal ugyan tavaly december végén lezárta a vizsgálatot a kiszivárogtatásról, ám a jelentést nem hozták nyilvánosságra. A tág közvélemény a mai napig nem tudja, hogy a volt miniszterelnök és az MSZP vesszőfutását okozó kiszivárogtatás hogyan történt. Ebben a kérdésben is két, egymást kizáró, de markáns álláspont található az MSZP-ben. Az egyik szerint a szocialisták között akadt egy kör, amely elárulta Gyurcsányt, és eljutatta az inkriminált felvételt a sajtónak, hogy így buktassa meg az akkor még népszerű miniszterelnököt. Ha ez igaz, az „a politikai gyilkosság kategóriája”.  Mások szerint – némely szocialista vezető is ezen az állásponton van – viszont taktikai okokból maga Gyurcsány Ferenc és beosztottja, Gál J. Zoltán egykori államtitkár szivárogtatta ki a beszédet, csak elszámították a következményét. Ha pedig ez a verzió a valós, akkor az – figyelembe véve az elmúlt évek nyilatkozatait – a szemfényvesztés minősített esete.     Épp emiatt hihetetlen indulatokat kelt, amikor ez a téma előkerül a párton belül. A közelmúltban viszont éppen Gyurcsány Ferenc beszélt erről egy belső fórumon, azt állítva, hogy elárulták őt. Szili Katalin erre úgy replikázott, hogy ha valaki árulóról beszél, annak legyen bátorsága kimondani, kire gondol.

Az MSZP nem tett jelentőset a társadalmi igazságosság területén, ezért szavaznak most balosként „spontán” sokan a Jobbikra és a Fideszre - Földes György, a Politikatörténeti Intézet vezetője az MSZPŰbaklövéseiről.

1,2 millió ember hagyta ott az MSZP-t a szociális ígéretek megszegése miatt; Magyarországon igenis rendszerváltás zajlik; az önkormányzati választásokig talán egyben marad az MSZP – Wiener György, a szocialisták egyik legjobb választási szakértőnek tartott politikusa baloldali jövőt latolgatott, és történelmi törvényszerűségekről beszélt.

Egyre furcsább és ellentmondásosabb a választási kampány eszköztára: vitával, érvekkel és programok összevetésével nem lehet találkozni, miközben mintha egy „láthatatlan kéz” szervezné a háttérben, hogy bilincs csattanjon politikai szereplők kezén, házkutatások híreitől legyen hangos a sajtó.

Ecsődi László szocialista képviselő házának felrobbantásánál kellett volna sofőrként debütálnia Benkő Györgynek. A férfi az előző hónapok során többórányi titkos hangfelvételt készített a Magyarok Nyilai egyik tagjával: ennek kapcsán tartóztatták le a rendőrök a terrorcselekményekkel gyanúsított szervezet majd’ tucatnyi tagját, köztük Budaházy Györgyöt. Interjú Benkő Györggyel.

Soros György rámutatott az Európai Unió Achilles-sarkára. A befektető után számtalan elemző is felsorakozott abbeli véleménye mellé, hogy az EU politikai, gazdasági széttagoltsága reális veszélyforrás. A nemzeti függetlenségüket tabuként kezelő európai államok döntéskényszerbe kerülhetnek, összérdekké válhat ugyanis a szorosabb kapcsolódás. Uniós politikusok élesen tiltakoznak az euró megszűnésének felvetése ellen is, ám Görögország államcsődközeli helyzete és a pénzvilág fenyegető üzenetei rávilágítottak arra, hogy az Európai Unió nem készült fel egy hasonló válság kezelésére, s mindeddig nem találták meg a megoldást.

A kommunizmus rémtetteit senki nem kérdőjelezi meg, annak tagadását miért kellene büntetni? – oldja meg egy huszár­vágással a holokauszttagadást tiltó törvény körüli polémiát Kállai István. A nyolcvanegy éves humorista, író, dramaturg tizenöt évesen kalandos körülmények között menekült meg attól, hogy a Dunába lőjék. Azt mondja, hogy a magyarok között voltak, akik mentették-bujtatták a hazai zsidókat, azonban kiirtásukban és kifosztásukban is honfitársaink játszották a főszerepet, és ezzel egyszer szembe kell nézni. Minderről keserűség és düh nélkül beszél, mi több, az átélt borzalmak ellenére életöröm és derű sugárzik belőle.

A szombat reggeli fagyban a gulyáságyúból felszálló pára pontosan útbaigazít bennünket. „Az Aréna mellett – mondja egy helybeli. – Ott, ahonnan a gulyás finom illata jön” – mutat az egyik szűk sikátor mélye felé. Hódmezővásárhelyen szorgoskodik éppen a HAH segélyszervezet, de ennek az akciónak van egy különlegessége is: a helybeli romák által működtetett egyesület szervezte a városban élő elesettek, rászorulók számára. Ruhaosztás, meleg étel, péksütemény, déligyümölcs, gyerekprogram – közel 4 millió forint értékű adományt osztottak szét estig a vásárhelyi romák.A főzéshez már hajnalban hozzákezdtek, úgyhogy kilenckor a gulyás már félig elkészült, de a rendezvény csak tízre volt hirdetve. Ennek ellenére a kezdés előtt már egy órával nyolcvanan várakoznak az épület előtt. Benn nagy a nyüzsgés, zajlik a szervezés: asztalokon várja a több tonna ruha és gyümölcs az érke­ző­ket. A főszervezők szigorú rendet követelnek, nem lehet csak úgy szertelenül „romásan” bonyolítani a dolgokat – mondja Bánfi Zoltán, az egyik szervező. Az osztással ugyanis komoly céljuk van, bizonyítani akarják ország-világ előtt, hogy a magyar társadalomban egyre erősödő romaellenesség mesterségesen szított, és közel sem olyan értéktelenek a romák, mint ahogyan azt egyes politikai szereplők állítják. A városban nemrég olyan feliratok jelentek meg, amelyek a hangulatkeltés eszközével egy bizonyos kisebbség gyűlöletét akarták kifejezni a romák iránt. A hangulatkeltésnek nem lett sajtóvisszhangja, mert az emberek békében élnek egymással, függetlenül a származásuktól – mondja a főszervezők egyike, Sándor. Bánfi Zoltán büszkén emlegeti az adakozókat, akik segítségével immár második alkalommal rendeznek ruhaosztást, közülük sok járt a bűnözés útján, de mára mindegyik megváltozott, megtért, és igyekszik hasznos tagja lenni a vásárhelyi polgárságnak és civil társadalomnak. Aztán rövid megnyitó, és beözönlik a nép, de a rend továbbra is marad, segítők állnak az asztalok körül, fogják a gyerekeket, a válogatásban, a méretkeresésben segítenek buzgón.Rendben megy minden, amikor az utca felől nagy zaj hallatszik. Hintók érkeznek, szebbnél szebb lovak vannak befogva eléjük. A gyerekeket elvisszük kicsit szórakozni – mondja a főszervező, de hangja belevész a gyerekzsivajba. A szülők csak bámulnak utánuk, miközben a ruhával tömött szatyrokkal a gulyáságyúnál várják az ételosztást. Mindszentről jött az egyik család, busszal, kilenc gyereket nevelnek, saját bevallásuk szerint nem romák. Álmélkodva nézik a tömeget, miközben gyerekeik a hintókon feszítenek, és a szervezőknek megköszönik a segítséget. Mint mondják, nekik még senki soha semmit nem adott, ezért most nagyon hálásak. „Lenézik az embert, ha sok gyereket nevel, de mi nem kértünk eddig soha senkitől semmit, most azonban olyan helyzetbe kerültünk, amikor nagyon jól jött a segítség.” „A gulyás nagyon finom” – kiáltja egy hajléktalannak látszó férfi, és kérne még, ha jut neki repeta, hetek óta nem evett főtt ételt, mondja, miközben szakállát törölgeti. „A gyűlöletre ezt a választ tudjuk adni, mert a politikai zavarkeltésre nincs értelme válaszolni, inkább tesszük azt, amit a szívünk diktál, segítünk és adakozunk, mert igazán a cselekedetek minősítik az embert” – mondja Bánfi Zoltán, és mosolyogva köszön el tőlünk, mert még estig rengeteg a dolga.

Az év elején lezárult egy tizennégy éve húzódó per a Balaton Airport Kft., valamint Sármellék és Zalavár önkormányzata között. A pernyertes Balaton Airport Kft. végrehajtást kezdeményezett az önkormányzati tulajdonban lévő volt szovjet repülőtéri ingatlanok vonatkozásában. Az önkormányzatok nem tudnak fizetni.

„Az óvodai nevelés tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását” – többek között ezzel egészült ki az óvodai nevelés új országos alapprogramja tavaly novemberben. A módosítás meglehetősen nagy vihart kavart szakmai és politikai körökben egyaránt, sokak szerint a nemek közti emancipációt megint felülről akarják ráerőltetni a társadalomra, holott nincs is rá igény.

Haraszti György történészt Finta Szilvia kérdezte a nemzeti történelem e keveset emlegetett fejezetéről.Milyen helyzetben volt a magyarországi zsidóság a forradalom előtt?– A magyar és a magyarországi zsidóság történetét meg kell különböztetnünk egymástól. A történeti Magyarország tekintetében akár kétezeréves zsidó jelenlétről is beszélhetünk, hiszen a Római Birodalom Pannonia nevű tartományában is éltek zsidók. De nem nevezhetjük őket magyar zsidóknak, sőt, még a középkor vonatkozásában is csak Magyarországon élő zsidókról eshet szó. A zsidóság helyzete a 19. században megváltozott, a magyar zsidó kifejezésnek a 19. század második harmadától van értelme, amikortól a magyar és a zsidó jelző is egyaránt hangsúlyossá válik. A magyar zsidók története tehát mintegy százötven-száznyolcvan évre tekint vissza. A 18. századig a környező magyar keresztény társadalom a zsidók esetében csak a gazdasági tevékenységüket tolerálta, tűrte és tette lehetővé. Nem voltak nemesek, tehát nem játszottak szerepet az ország közéletében, mivel földet nem birtokolhattak, nem játszottak szerepet a mezőgazdaságban, és mivel a városi polgárság nem engedte be őket a céhekbe, ezért nem játszottak szerepet a céhiparban sem, így árendával, kisebb pénzügyletekkel és közvetítő kereskedelemmel kellett, hogy foglalkozzanak. A magyarországi zsidóság 1840-ig abszolút túlnyomó többségben vidéki településeken, falvakban élt, mert a városoknak joguk volt a zsidókat be nem engedni. A Magyar Országgyűlés 1840-ben hozott egy törvényi  határozatot, melynek értelmében a zsidók a bányavárosok kivételével az ország bármely városában letelepedhettek. Mi az oka annak, hogy mégis pogromhangulat alakul ki ezekben az években?– A törvénycikk következtében megkezdődött a sokkal kényelmesebb és sokkal nagyobb lehetőségeket biztosító városi élet a zsidók számára is. Óriási mérvű bevándorlás indult meg vidékről a városokba, és ez azt eredményezte, hogy a zsidók szabadon űzhetnek ipart, kereskedhetnek stb. A városok viszont foggal-körömmel próbáltak tiltakozni a zsidók megjelenése ellen, megpróbálták ezt kérvényekkel, petíciókkal kivédeni, visszacsinálni. 1848-ban pedig úgy gondolták, elérkezett a lehetőség, hogy tevőlegesen is megpróbálják megakadályozni a zsidók betelepülését. Március második felében és különösen áprilisban, húsvét táján – amely szimbolikus időpontként kiemelt jelentőségű az egyházi antijudaizmus által gerjesztett vérvádak miatt – három hullámban is sor került antiszemita atrocitásokra, szinte az összes akkor létező mai magyar városban és számos vidéki településen is. Hogyan foglaltak állást ebben a kérdésben a szabadságharc vezetői?– A magyar történelem nagyjai a 19. században a számukra nagyon is élő és aktuális zsidókérdés vonatkozásában a legkülönbözőbb álláspontokat vallották Eötvöstől – aki a leginkább emancipációpárti álláspontot képviseli – Kossuthon keresztül Széchenyiig. Széchenyinek egészen különleges elgondolásai voltak a nemzetiségi kérdésben. Ő úgy gondolta, hogy a zsidók teljes polgári egyenjogúsítása nem aktuális: ha a zsidóknak minden lehetőséget biztosítanának, Magyarország nem tudná ezt a zsidó erőfölényt feldolgozni. És ennek az elképzelésének hangot is adott. De nem antiszemita volt, hanem azt mondta, hogy a zsidókkal csínján kell bánni.

„A következő kormány számára a sport stratégiai jelentőségű lesz!” – jelentette ki még januárban Orbán Viktor. A Fidesz elnöke az áprilistól esetlegesen általa vezetett kormány egyik prioritását jelölte meg kijelentésével. A különféle sajtónyilatkozatok, közszereplések alkalmával mind erősebben vállalt „sportos” irányvonal a Fidesz részéről kétségtelenül megsüvegelendő kezdeményezés, az ehhez szükséges kiadások előteremtése azonban több mint kétséges vállalkozás.

A rendezői, illetve a legjobb film díjra az Avatar és A bombák földjén volt a két legesélyesebb alkotás. Mindkét film lényegében ugyanarról, a háborúról szól. Az Avatar a filmszakma innovatív technikáját vonultatja fel egy újabb, következő filmnyelv megteremtésével, ami nagyon nagy előrelépést jelent. A másik, hogy az Avatar olyasmiről szól, amit valószínűleg nagyon nehezen emésztenek meg az amerikai nézők, mert nem lehet egyszerűen bemenni egy másik világba büntetlenül, és rákényszeríteni másokra a magunk életmódját, hiszen megvan a saját életmódjuk, a saját hitük, az utóbbi idők háborúi ugyanerről a kér­désről szólnak, és ezzel nagyon nehéz szembenézni. A bombák földjén az aktuális híradók nyelvével, feldolgozásmódjával, kameramozgásával szólítja meg a nézőt, nincsenek karakterek, az emberek nem is érdekesek, csak az események a fontosak. A mesevilágban sokkal mélyebben mondható el egy történet, mint a televíziós világban. Az amerikaiak talán úgy érzik, hogy jobban szól a napi problémájukról. Négy alkalommal volt szerencsém részt venni az Oscar-gálán, soha nem lehet tudni, ki kapja a díjat, semmi nincs „levajazva”, nincs semmilyen trükk, amivel előnyt lehet szerezni, egyedül a közjegyző tudja az arányokat és az eredményt. Láttam magam körül nagy sóhajok közt beszédeket tartalmazó kis cédulákat széttépve lehullani a vörös szőnyegre. Látásom szerint az amerikai filmszakma rettenetesen büszke, hogy részese az amerikai filmgyártásnak, ami uralja a világot, tiszteli saját magát és azokat, akik ebben eredményt tudnak elérni. A magyar filmiparnak akkor van esélye Oscar-közelbe jutni, ha a jó forgatókönyvek színvonalasan kerülnek a filmvászonra.

Magyar idő szerint hétfő hajnalban 82. alkalommal rendezték meg az Amerikai Filmakadémia díjkiosztó ünnepségét, közismertebb nevén az Oscar-díj-gálát. A filmművészeti díj mindenütt óriási elismerést és érdeklődést vált ki, így több mint negyvenmillióan követték a közel négyórás ceremóniát, melyet az angyalok városából közvetítettek. A vérszegény felhozatalba a Bigelow–Cameron-párharc, a háborús reality show kontra virtuálkozmosz-mese hozott egy kis színt.