hetilap

Az atv.hu értesülése szerint „Magyarországért, a köztársaságért” címmel országértékelő beszédet tart Gyurcsány Ferenc március 19-én, pénteken az általa két éve életre hívott Magyar Demokratikus Charta nyilvános rendezvényén. A Magyar Demokratikus Charta azért ekkor tartja ezt a nyilvános rendezvényt, mert 1944-ben ezen a napon lépték át a német csapatok Magyarország határát.Gyurcsány Ferenc az elmúlt hónapokban szinte mindig zárt pártfórumokon beszélt, nyilvános eseményen hosszú ideje nem szólalt fel. A Hetek értesülései szerint ez egyébként a MSZP vezérkara és a volt kormányfő közötti megállapodás része volt. Az MSZP-ben kétféle állásponttal lehet találkozni „Gyurcsány-ügyben”. Az egyik szerint a volt pártelnök távozását követően markáns és karakteres vezető nélkül maradt az MSZP, helyét Lendvai Ildikó pártvezetőként nem tudta/tudja sikeresen betölteni. A szocialista kampány a 2006-oshoz képest, melyet Gyurcsány irányított, erőtlen és fantáziátlan, nincs érdemi és médiaképes válasz a Fidesz brutális vádjaira. „Gyurcsány párton belüli népszerűségét mutatja, hogy ahova megy, ott eksztázisba kerülnek a szoci szimpatizánsaink. Nem véletlen, hogy a vele foglalkozó hírek népszerűek és nézettek, illetve az sem ok nélküli, hogy nagyobb erejű tapsot kapott a kampánynyitó gyűlésen, mint a hivatalos miniszterelnök-jelölt, Mesterházy Attila” – fogalmazott egy Gyurcsány-fan szocialista, aki szerint az a legfontosabb kérdés Magyarországon, hogy ki lesz az Orbánon kívüli világ vezetője. Ezzel szemben a Gyurcsány-kritikusoknak az a válasza, hogy „a volt miniszterelnök olyan karakter, hogy ha három százalékon is állnánk, akkor is a megmaradt hívei győztesként éltetnék, még akkor is, ha idővel csak egy teremnyien maradnának”. Gyurcsány Ferenc „háttérbe szorítása” mögött az az érv húzódott meg, hogy az MSZP úgymond nemcsak a saját táborát szeretné az urnákhoz csábítani, hanem a bizonytalanok közül is támogatókat kíván szerezni. A volt miniszterelnök személye viszont annyira megosztja a társadalmat, szól az érvelés, hogy vele nehéz össznemzeti pártnak tűnni. „Az SZDSZ-esedést jelentené, ha csak a saját bázisunknak akarunk szólni. Az SZDSZ korábbi vezetői saját körökben mindig népszerűek, mondhatni sztárok voltak, de a végére már senki sem volt kíváncsi a pártjukra ” – magyarázta egy szocialista vezető, hogy miért támogatta, hogy Gyurcsány átmenetileg „szájkosarat” kapjon, azaz csak a belső körnek beszélhessen.   A nyilvános szereplések kapcsán az is baj lehet, hogy a fórumokon újra és újra előkerül az őszödi beszéd kérdése, ami ugyancsak ellentmondásos megítélés alá esik a párton belül. A Nemzetbiztonsági Hivatal ugyan tavaly december végén lezárta a vizsgálatot a kiszivárogtatásról, ám a jelentést nem hozták nyilvánosságra. A tág közvélemény a mai napig nem tudja, hogy a volt miniszterelnök és az MSZP vesszőfutását okozó kiszivárogtatás hogyan történt. Ebben a kérdésben is két, egymást kizáró, de markáns álláspont található az MSZP-ben. Az egyik szerint a szocialisták között akadt egy kör, amely elárulta Gyurcsányt, és eljutatta az inkriminált felvételt a sajtónak, hogy így buktassa meg az akkor még népszerű miniszterelnököt. Ha ez igaz, az „a politikai gyilkosság kategóriája”.  Mások szerint – némely szocialista vezető is ezen az állásponton van – viszont taktikai okokból maga Gyurcsány Ferenc és beosztottja, Gál J. Zoltán egykori államtitkár szivárogtatta ki a beszédet, csak elszámították a következményét. Ha pedig ez a verzió a valós, akkor az – figyelembe véve az elmúlt évek nyilatkozatait – a szemfényvesztés minősített esete.     Épp emiatt hihetetlen indulatokat kelt, amikor ez a téma előkerül a párton belül. A közelmúltban viszont éppen Gyurcsány Ferenc beszélt erről egy belső fórumon, azt állítva, hogy elárulták őt. Szili Katalin erre úgy replikázott, hogy ha valaki árulóról beszél, annak legyen bátorsága kimondani, kire gondol.