A megválasztott elnök beiktatása előtti napokra is tartogatott muníciót a Trump-ellenes média. Ezúttal a BuzzFeed hírportál tett közzé egy állítólagos jelentést, amely hírszerzési forrásokra hivatkozva azt állította: az oroszok szexvideóval és egyéb kompromittáló információkkal zsarolják Donald Trumpot. A megválasztott el­nököt láthatóan nem törte meg az újabb támadás, aki nem csupán a BuzzFeeddel szemben helyezett kilátásba komoly következményeket, de álhírcsatornának nevezte a „hírt” közlő CNN-t is.

A legutóbbi, jeruzsálemi teherautós terrortámadás után egy héttel arra készülnek Párizsban, hogy – az érintett felek távollétében – lefektetik a tartós közel-keleti béke alapjait. Az irreális célkitűzést még abszurdabbá teszi, hogy az amerikai delegációt az a John Kerry külügyminiszter vezeti, akinek megbízatása a konferencia után négy nappal megszűnik. Kérdés, mi akkor a célja a nemzetközi „békecsúcsnak”? Izraelben attól tartanak, hogy a háttérben egy második, a decemberinél is keményebb és egyoldalúbb szövegű ENSZ BT-határozat készülhet a zsidó állam ellen.

Százezrek búcsúztatták kedden Ali Akbar Hashemí Rafszandzsánit. Az utolsó pillanatig aktív korábbi iráni elnökkel egy szívroham végzett vasárnap, 83 éves korában. Holtteste fölött Ali Hámenei ajatollah mondta a búcsúimát, akivel nem voltak épp baráti viszonyban. Irán egyik legbefolyásosabb politikusának életpályája épp olyan ellentmondásos, mint amilyenek a róla szóló írások is.

Tizenkilenc hónapnyi eredménytelen vita után a hét elején ismét tárgyalóasztalhoz ültek Ciprus görög és török vezetői Genfben, hogy megoldást talál­janak a szigeten évtizedek óta fennálló patthelyzetre. Az ENSZ közreműködésével történő egyeztetéssorozatot nagy várakozások előzték meg, hiszen elemzők szerint kedvezőek a körülmények a megállapodáshoz.

Kedden megkezdődött a Trump-adminisztráció miniszterjelöltjeinek kongresszusi meghallgatása. Bár a demokrata szenátorok jó előre kilátásba helyezték, hogy nem fogják zökkenőmentesen jóváhagyni a kinevezéseket, a republikánus többségnek köszönhetően való-színűleg azok nagy része megkapja a zöld utat. Egy megrázó chicagói bűntény pedig újfent bebizonyította, mennyire képes a mainstream média bármit – akár személyes tragédiákat is – saját céljai érdekében manipulálni.

Németh Szilárd Fidesz-alelnök keddi sajtótájékoztatójával új fejezetéhez ért a Soros György által támogatott szervezetek és a magyar kormány küzdelme. A minta a külföldről pénzelt NGO-k (nem kormányzati szervezetek) izraeli szabályozása lehet.

A hajléktalanok, az egyedülálló idősek és a mélyszegénységben élők vannak leginkább kitéve a fagy veszélyeinek. A szakállamtitkár szerint bővítették a befogadóhelyek férőhelyeinek számát, és senkinek sem kell kapacitáshiány miatt az utcán éjszakáznia. A férőhelyszám bővítése azonban csak részben jelent megoldást, tekintve, hogy legalább kétszer annyian halnak meg saját fűtetlen otthonukban, mint a szabad ég alatt. A rendőrség adatai szerint tavaly október óta 52-en, civilek szerint 100-an fagytak meg.

A madárinfluenza novemberi megjelenése lehetetlen helyzetbe hozta a baromfitenyésztőket. Várhatóan egészen a nyár elejéig szünetelni fog a termelés a fer­tő­zött területeken, de ha a járvány a közeljövőben nem csitul, akkor még ennél is hosszabb ideig. Hiába az álla­mi beavatkozás, a kárenyhítés, a tenyésztés kényszer­vágás utáni újraindítására csak a nagytermelők lesznek képesek, a kicsik eltűnnek a piacról.

Az eredeti szakmáját tekintve matematikus-közgazdász, erdélyi református családból származó Gegesy Ferenc 1990-ben, negyvenévesen adta fel addigi karrierjét, hogy öt cikluson keresztül Ferenc­város polgármestereként dolgozzon. Tapasz­talatairól terjedelmes könyvet írt.

Bob Dylan, Bill Gates, Immanuel Kant, Mark Zuckerberg. Nem is gondolnánk, de ezek az emberek hasonlítanak egymásra, nemcsak a sikerben, hanem abban is, hogy mindannyian introvertált személyiségek. Sikerük titka abban áll, amire az introvertált kommunikátor, Sylvia Löhken hívja fel a figyelmet nemrégiben megjelent A csend ereje című könyvében: hűek maradtak önmagukhoz.

J. K. Rowling, a modern, okkult ifjúsági irodalom legkedveltebb szerzője újra felkerülhet a (dollár)milliárdosok listájára. Bár a Harry Potter írója igyekszik titkolni pénzügyeit, a The New York Times (NYT) és a Fortune magazin is külön cikkben elemezte pályafutását és vagyoni helyzetét.

A börtönben Szálasi Ferenc figyelme leginkább arra irányult, hogy a Politikai Rendészeti Osztály vezetőjét, Péter Gábort ügye közvetítőjének nyerje meg. Vagyis a vélt legfőbb autoritáshoz fordul a kedvezőbb bírósági ítélet reményével, egyszersmind téves percepcióval. Ezen utolsó kísérletei az elmegyógyintézetek lakóinak a főorvosokkal kialakított kapcsolati és kommunikációs modelljét idézik – mondja Perenyei Monika művészettörténész (képünkön), az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény munkatársa.A szakértőt a Magvető Kiadó kérte fel, hogy a gondozásukban megjelent Szálasi Ferenc naplói 1942–1946 című kötetet bemutató beszélgetésen részt vegyen. A Hetek kérdésére Perenyei kifejtette: „Gyűjteménykezelői feladatunk, hogy a gyűjteményben őrzött, nagyobbrészt pszichiátriai kezeltek készítette vizuális és textuális produkciókat a tudományos kutatás tárgyává tegyük, és ezzel párhuzamosan a szélesebb közönséggel is megismertessük, például publikációk és kiállítások formájában. Tapasztalatom szerint a magyar társadalom- és kultúrtörténetben az őrület, téboly körébe sorolt jelenségek a mai napig kibeszéletlenek, illetve a róluk folytatott beszédmódok az ismerethiányból adódóan a stigmatizálás és egzotizálás attitűdjeivel bírnak. A gyűjtemény missziója épp az lehet, hogy az őrület kérdéskörébe utalt jelenségekről szóló beszédmódokat árnyaljuk és gazdagítsuk, hogy a megbélyegzés aktusa nélkül tudjuk gondolatainkat e kérdésekben kifejezni.Amikor a Magvető Kiadó felkérésének eleget tettem, e néző­pontból olvastam a Dr. Karsai László által közreadott Szálasi-naplókat. Ha félreteszem azt a kérdést, hogy Szálasi elmebeteg volt-e vagy sem – hiszen művészettörténészként egyébként sem feladatom ennek eldöntése –, és a naplókra »egyszerűen« mint szövegekre tekintek, akkor mi derülhet ki belőlük a magát élete utolsó pillanatáig »nemzetvezetőnek« képzelő Szálasi eszmerendszerén túl? Ez egy összehasonlításokat igénylő olvasási mód, ezért a Szálasi-szövegeket más szerzők hasonló műfajban, illetve környezetben írott szövegével vetettem össze gondolatban. A naplók túlnyomórészt Szálasi politikai nézeteit közvetítik, nagyrészük pedig már a tárgyalása előtti fogság hónapjaiban keletkezett. Adódik, hogy a politikai beszédek, a naplók, börtönnaplók, illetve a prizonizáció, a fogság állapotában keletkező szövegek kontextusában elemzem ezeket a naplóbejegyzéseket.A naplókat politikai szövegként olvasva azonnal szembetűnővé válik, hogy Szálasi az úgynevezett dualisztikus nyelvi alakzatok sűrűn ismételt kliséi mentén fejezi ki magát. Jegyzetei az »ők« és a »mi« elkülönítésének propagandisztikus, diszkrimináló észjárását tükrözik. Egy olyan meggyőződés notórius sulykolását, amelyben a »mi« az üdvözülésre méltó igazhívők közösségét, a hungarizmus híveit jelenti, az »ők« pedig az embermivoltuktól megfosztható és eltárgyiasítható, fenyegető gonoszokat: az angolszászokat, a liberálisokat, a zsidókat és tulajdonképpen globálisan mindenkit, aki szemben áll a hungarizmus egyetlen igazságával, amely magában Szálasiban öltött testet. Egyfajta összeesküvés-elméleti példatárként tárul fel a jegyzet, amelyet mondatról mondatra, oldalról oldalra olvasni komoly megpróbáltatás, lelki-szellemi fáradtság. Megjelenése hozadéka lehet – és kiadása aktualitását is ez adja –, hogy e naplók ismeretében jelenünk politikai szólamaiban, szlogenekben, esetenként a városi térben graffitiként megjelenő szövegtöredékekben (»Nürnberget a békebűnösöknek is«) a lappangó »nyilasörökség« xenofób és diszkrimináló beállítódásai, de legalábbis retorikájuk pontosan beazonosíthatókká válnak. A börtönnaplókkal, vagy a fogság éveiről beszámoló memoárokkal (Szélpál Árpád: Forró hamu, Stefan Lorant: Ich war Hitlers Gefangener. Ein Tagebuch, 1933) összevetve válik leginkább szembetűnővé Szálasi naplóinak ridegsége, személytelensége, valamint a környezetével kapcsolatot létesítő érzékiség teljes hiánya. Rokoni és hitvesi kapcsolatáról csak ritkán, akkor is csak pátosztól dagadó rövid formulákban emlékezik meg.A magyar kultúrtörténet a fogságban keletkezett vagy a fogság élményében fogant irodalmi és tudományos műveknek gazdag hagyományával bír (Déry Tibor, Mérei Ferenc, Göncz Árpád), ám ez az a kontextus, amelynek teljesítményeivel Szálasi naplói sem tartalmilag, sem grammatikailag nem vethetők össze.A zártintézetek (például elmegyógyintézet) hospitalizációs, illetve prizonizációs folyamatában keletkező viselkedésminták azonban felismerhetők Szálasi naplóbejegyzéseiben. Mintha maga a naplóírás is a prizonizáció hatásában fokozódó automatizált cselekvés lenne számára, egyfajta ismételt rítus, amelyben a már sokszor részletezett »eszmerendszer« frázisai, mint valamiféle szómágia elemei kerülnek elő újra és újra. Bosszankodását leginkább az alaki formaságok »hibái« idézik elő (például fütyül a börtönőr), figyelme pedig leginkább arra irányul, hogy a Politikai Rendészeti Osztály vezetőjét, Péter Gábort ügye közvetí­tő­jének nyerje meg. Szálasi a vélt legfőbb autoritáshoz fordul a kedvezőbb bírósági ítélet reményével, egyszersmind téves percepcióval. Ezen utolsó kísérletei, amelyek személye sorsán keresztül a hungarizmus ügyét is szolgálják hite szerint, az elmegyógyintézetek lakóinak a főorvosokkal kialakított kapcsolati- és kommunikációs modelljét idézik.”

„A kormány támogatja az egyszülős családokat: nem elítélni, hanem segíteni kell őket és azokat a gyermekeket, akiket egy szülő nevel” – mondta nemrég Novák Katalin, az EMMI szakállamtitkára, továbbá bejelentette, hogy a gyermeküket egyedül nevelők az idei évtől előnyben részesülnek a bölcsődei felvételkor. A családok leghátrányosabb helyzetű egyharmadát teszik ki hazánkban az egyszülős családok, a számuk egyre nő, ennek ellenére célzott támogatásban nemigen részesülnek.

2016 decemberében az Oxford Dictionaries szerkesztői a post-truth kifejezést választották az Év Szavának. A kifejezés magyarul nagyjából úgy adható vissza, hogy az igazság/tények után vagy az ismert előtagot megtartva poszt-igazság. A szótárszerkesztők indoklása szerint a jelző „olyan körülményekre utal, amelyekben kevésbé az objektív tények, inkább az érzelmekre és a személyes meggyőződésre való hivatkozás alakítja a közvéleményt”. Maga a kifejezés nem új, és az álhírek sem 2016-ban bukkantak fel először, de a tavalyi Brexit-népszavazás és az amerikai elnökválasztás politikai kampánytémává tette a tények és a propaganda viszonyát.

Kedves Gazsi,

„Tovább kell lépnünk azon, hogy csak XX van és XY, kék és rózsaszín, eljött egy idő, hogy új fejezeteket nyissunk annak érdekében, hogy mindnyájan, nemünktől vagy annak hiányától függetlenül is boldogan éljünk ezen a Földön. Ezért mutatja be önöknek a National Geographic a nemek forradalmát!” Ezzel vezeti föl Susan Goldberg főszerkesztő, a 127 éves pati­nás magazin „történelmi” különszámát, amelyben 80 kilencéves gyerek portréját mutatják be Amerikától a Közel-Keletig, Afrikától Kínáig, hogy újra felfedezzék a „nemek rendkívül változatos spektrumát”.

Színdarabokból, filmekből sokáig emlékszünk egy-egy dalra vagy klasszikussá vált párbeszédre, de a legritkább esetben gondolkodunk azon, kik és hogyan alkotnak a színfalak mögött. Süsü a sárkány, Dör­mögőék, Böbe baba, Futrinka utca lakói és Hakapeszi Maki – csak néhány azok közül a remekművek közül, melyeket Lévai Sándor, a magyar televíziós bábjátszás meghatározó alakja tervezett.

A magyar származású ausztrál Kaponay Réka mind a 6 kontinensen és eddig 34 országban járt. Ikertestvérével együtt nem egy hagyományos iskola, hanem az élet iskolájának diákjai: számos kultúrát, de a történelmet is közvetlen tapasztalás útján, szabadon fedezik fel és tanulják. Eközben a 15 éves lány blogot és könyvet is ír, míg róla és 2012 óta tartó utazásairól – többek között – a Daily Mail is közölt már cikket. Mi épp New Yorkban értük utol.

Ha a hóesés néha el is marad télen, a fahéj illatára mindig számíthatunk. Azon túl, hogy ünnepi hangulatot teremt, az elmúlt években több kutatási eredmény szerint a fahéj vércukorszint-csökkentő hatása is figyelemre méltó.